Megjöttem, sajna megint fájdogál a belemben valahol valami.
Minden nap, mindig máshol.
Nagyon elkeserít.
Nem akarok újra tükrözést, mert nagyon borzasztó a folyadék, amit meg kell inni előtte nap, és sugárban hánytam tőle a lét meg a vizet.
Meg a féléves szteroid és a többi...........
Ilyenkor legszívesebben meghalnék, mikor eszembe jut.
Mert akkor a baba is tolódik, és hova?! 30 éves elmúltam!
Most jól kipanaszkodtam magam, bocs.
Csütörtökön megyek a magándokihoz, kiderül, vagy beborul.
Már azon gondolkodom, hogy egy talpmasszázs, vagy hasonló, de Pesten van egy híres, valami Szigfrid, egy netes ismerősnek "csinált" babát is. Két talpmasszázs után összejött.
Az Rtl-en is szokott riportalanyként szerepelni.
Annyira nem tudom, mi lenne a jó.
A gyógyszer biztos nem, de a fájdalom sem megoldás, mert akkor igaz, hogy segített.
Visszatérve a gyerekekre, ill. az őket elrontó szülőkre.....valószínűnek tartom, hogy a H1N1 tört be hozzánk, bár nem mondja ki senki, lázasak, hiányoznak, már aki!!!!!!!
Én már éreztem a torokfájást ma, mert az egyik gyereknek be sem állt a szája a köhögéstől, aki egyébként a legrosszabb a napköziben. Minden nap összetűzök vele, de nem izgatja, vállat von, juj, de mérgesítő.
Na, mindegy. Aztán szipog, mert nincs zsebkendője.
Kérdem, hogy reggel is köhögött-e, mondja igen.
"De anyukád miért nem vitt orvoshoz, ha beteg vagy?!"
"Anyukám erőszakkal elküldött iskolába, én mondtam neki, hogy beteg vagyok."
Na, bakker.
Aztán ugye szörcsögött.
"Zsebkendőd van?"
"Nincs."
És amit "üzentem" anyucinak, a drágának, akit apuci futtat, és ez komoly!!!!!!!!!!!!!
"Ha már erőszakkal elküldött anyukád, zsebkendőt is adhatott volna!"
Én már egy csomag zsebkendővel el sem indulok, mert én osztogatom nekik.
Hogy nem lehet már ennyi esze sem egy anyának, ennyire hogy lehet nemtörődöm, hogy taknyos, beteg gyereket elenged, hadd fertőzzön meg mindenkit! Idióta, már bocs.
Erre tudok a legdühösebb lenni.
Hát otthon is van, mert oda járnak hozzá a bakok.
Mindenki tudja a faluban, sokan látták már az út mellett várakozni a kuncsaftra. (hányós smile miért nincs?!)
És ennek van 3 gyereke!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem értem Isten útjait.
Illetve beteg mind a három, mert asztmásak, csak a hülye azt sem tudja, hogy ezzel veri az Isten, ez a karmája.
Csakhogy ezzel sem törődik.
Na, nem merülök bele jobban, mert a végén csak magántanulók lesznek a gyerekeitek!
De akkor engem hívjatok, vállalom!
Princzi, Rózsa sajnálom.
A kolléganőm meg idegesít, mert 5. hónapja próbálkoznak, de a férfinak családja van, gyerekei, otthon lakik velük, a kolléganőm meg az apjával, mamájával.
Néha összejönnek, erre alapozza a jövőt. Berosálok.
Holnapra nem várja, és még sosem pecsételt, csak most.
Én meg a hajamat tépem kínomban, mert lehet, hogy beágyazódásos, mi meg 2 évet próbálkoztunk már az 5 év házasság alatt összesen, és sehol semmi.
Ilyenkor dühös bírok lenni........és bizonytalan, hogy kell-e, vagy nem az a gyerek, nem fiatal-e, mi lesz?!
Na, lelövöm magam...........
Készülnöm kell holnapra, egész nap ott leszek, délelőtt órákat tartok, délután napközi, és fájdalmak emellett.
Tele a bugyrom az életemmel!
Talán a Csernus Imre kéne most nekem...........