Óóóóóóó, bocsi, de ökör vagyok, megígértem, hogy jövök a hétfői uh után.
Kell még szurizni, ma és csütörtökön, aztán pénteken megint uh (13. nap). Most a 9-en elég kicsik voltak a petikék, egy 10-es és egy 14-es, de még bármelyik beindulhat.
Küldfénypost neked egy kis optimizmust az enyémből, én ugyanis most nagyon úgy érzem, hogy sikerülni fog.
A lányommal úgy voltam, hogy semmi fizikai jele nem volt annak, hogy ott van a hasamban, de az elejétől fogva biztos voltam benne. Olyannyira, hogy épp ki voltam fogyva a betétekből, de nem vettem, mert tökéletesen meg voltam róla győződve, hogy úgysem lesz rá szükség. Éshát ilyesmivel nem hazárdírozik az ember, hogy ne legyen egy db betétje sem, mert ha megjön mégis, az nagyon kínos lenne, úgyhogy gondolhatod, mennyire biztos voltam a dolgomban. És igazam is lett. Mikor a férjem látta a poz. tesztet, azt mondta, hogy addig nem tud örülni, míg az orvos meg nem erősíti. Mondtam neki take it easy, nyugodtan hozd a pezsgőt, mert tutkesz, hogy terhes vagyok.
Most ugyanígy vagyok, hogy a puregonnal össze fog jönni.
Aztán majd legfeljebb mindent visszaszívok, ha mégsem.
Nnnnna, szóval nyisd az ablakod, küldöm az önbizalmat.
Aki még kér szóljon!