Sziaztok!
Nagyon örülök, hogy a gólya ilyen gyorsan dolgozik, vigyázzatok lányok, mert zebra eső várható!!!
Még egyszer köszönöm a jókívánságokat!
Szóval akkor most szüléstörténet:
Reggel 7kor ment el a magzatvíz, de ezt még akkor meg is írtam.
9kor értünk be a kliniára, jött a szülésznő is, megvolt a szokásos borotválás, beöntés.Egyik sem volt vészes.
Utánna ctg, amin eleinte nem volt jó a szívhang, de csak mert a hátamon feküdtem.
Felvételkor bő 1 ujjnyira voltam kitágulva, ami dél körül még nem sokat változott.Mivel elfolyt a víz, ezért kaptam 8 órát, hogy megszüljek, különben császár.
Meg antibiotikumot is kaptam később ez miatt.
Szóval kora du. még mindig nem tágultam, ezért előbb jött az oxitocinos infúzió, meg a fájások, is, amik addig nem voltak vészesek, na de utánna...!!!!!!!!!!!!!!!
De csak nem tágultam tovább, így kértem az edát , mert már nem nagyon bírtam afájdalmakat, meg tudtam, hogy az segíti atágulást is,ami be is vált.Csak a toló fájásokra múlt el a hatása.
De enélkül elfogyott volna az erőm is, így mindenféleképpen jó volt, hogy kértm.
Csak az anesztes nő vhogy nem talélta el elsőre, így 2x is hátba döfött!!
A férjem csak ekkor volt rosszul, ő tartott engem mozdulatlanul.
Egyébként végig bent volt, és nagyon "élvezte", nem bánta meg, hogy bejött.Szülés után ő hozta vissza nekem Emilit, miután ellátták őt.
Szóval a tolofájások kezdete után kb. 1 óra múlva született meg Emili.De még 1x lebegett a császár pallosa a fejem felett, mert majdnem nem fért ki a buksija a symphysisemen(szeméremcsonti ízület).De csak meglett, jó nagy vágással a popómon.De azóta is fáj ez az ízület, ez miatt nehezen tudok menni, de nemvészes annyira, majd elmúlik, azt mondták.
Hihetetlen volt, mikor először magamhoz öleltem Emilit!!!!!Nagyon nagy boldogság, de akkor olyan hihettlennek tűnt az egész.
Nem is nagyon tudtam felfogni, csak néztem őt, ő meg engem.
Már akkor felsírt,mikor még csak a feje volt kint.
A férjem premier plánba nézte végig az eseményeket, a szülésznő félve nézett rá a gátmetszéskor, mire aférjem bólogatott, hogy csinálja csak!
Hát a varrás sem volt semmi, végig ordítottam az egészet!Kb. 1 óráig hemztek, 2 doki is, kb. 4 féle öltéssel.Mondtam is nekik, hogy ha lehet ne rajtam gyakorolják az öszes hímzésfaját!!!
De túléltem azt is.
Miután kitoltak az örzőbe, megkjaptamEmilit, jött egy csecsemős nővér, aki segített mellre tenni.De az első 2 órában véresre szopizta mind a 2 bimbómat.
Nagyon fájt, még most is sebse egy kicsit, de már megtanultam szoptatni, és a 3. nap óta van is tejem elég.Szopizás közben csöpög a másikból, fürdés után meg tejben fördök.
Szóval nem volt semmi, minden nővér csak érdezte, hogy hogy lehet ekkora fejjel megszületni????
Mondom mehezen!A fekkörfogata egyébként 35 cm.
De nem volt nagyon összenyomódva a buksija, aszemén van egy kis bevérzés, de mondták, hogy az majd elmúlik.
5. napon jöhettünk haza, akkor indul meg a súlygyarapodása.Szerencsére én felszívódó varratokat kaptam, így alig volt varratszedés, nem is nagyon éreztem.1 varratot még bent hagytak, az majd felszívódik.Belül csak 1 biztonsági öltést kaptam.
A kórház tűrhető volt, csak az első este bktam ki, mert az éjszakás nővér nem akart enni adni neki, mondván szoptassak!!ok, mondom, de még nincs tejem, a gyerek meg éhes, remeg az alacsony várcukortól, ezt ráadásul ők mondták.Emili meg csak ordított, én meg tehetetlen voltam, így betoltam hozzájuk éjszakára, hogy tudjak aludni, mert szülés utáni éjszaka nem tudtam, föl voltam spannolva.Nme is bírtam felkelni 2 óra múlva, mert majdnem elájultam, mivel, egész nap ne ettem, nem ittam, hátha csáészár lesz, meg nem is bírtam volna egy idő után.
Visszatérve, az éjaszakás nővér azt mondta, hogy ő nem adhat neki pótlást, ha nem bírom, akkor vigyem b, majd ő vigyáz rá!Na reggel úgy hozta vissza, hogy 2x adott neki éjjel enni!!!
Ja, hát kérem, ha az ő fülébe ordít, akkor az más!
Na utánna már nem volt gond, híre ment, hpgy Emili egy Zabamári
Azóta is csak ezsik, és alszik, 3-4 óránként ébred, éjjel 2x ébredt.Nem sír, csak nyöszörög, ha ébredezik,akkor kapja is a cicit, így nincs gond, utánna mély kóma
Ma volt a védőnő, és a gyerekorvos is,minden rendben van velünk.
A férjem míg bent voltunk a kórházban jött minden nap 2x is,videózott, fotózott.utánna itthon 3x is megnézte a dvdket, nem tud betelni vele.
Nagyon büszke apuka!
Egész nap csak nézegettjük Emilit, anniyra kis gyönyörűség, tündérvirágszál!
Azt hiszem ennél jobban nem is lehet szeretni!
És ahogy tud rám nézni!Meg kell zabálni, olyan édes.Nagyon jó érzés szoptatni is!
Az anyaságnál nincs is csodásabb dolog, erre tényleg csak ilyenkor jön rá az ember, ezt nem lehet szavakkal leírni!
(most meg is vagyok hatódva
)
Lányok!
MINDENKINEK kívánom, hogy egszer átélhesse ezt a csodát!!!
Én a gólyának átadtam a listát, hogy hová is kell ababákat szállítani, remélem mielőbb "kézbesít"!!!
Pár kép: