Sziasztok!
Huh, mennyit írtatok!
Próbaltam fejben jegyzetelni, és reagálni.
Humadene, tényleg nagyon csini vagy! El sem hinni, ha csak az arcodat, karodat nézném, hogy mekkora a pocid már. Édesek a fiúk, és nagyon sokat nőttek. Kedvesek, ahogyan összefestették a hasadat. Nagyon klassz a térkép is, amit készítettél. Nagyon ügyes vagy! Drukkolunk, hogy úgy alakuljon a szüles, ahogyan Te szeretnéd!!!!
Angie, hat igen ez a vérzés dolog nem hangzik jól. Nalam is ez volt: a 2. szülésemnél annyian vettek körbe, hogy csak na (orvosok, nővérek ....), mint kiderült, vérzés is volt, illetve nem akart összehúzodni a méhem...kaptam mindenféle gyógyszereket, vért...rázott a hideg, kivoltam. Maga a szülés nem viselt meg úgy, mint ami utána jött. Azt hittem, ott maradok. Nekem is már mondták a műtőt. Akkor úgy bepánikoltam, hogy mondtam csak azt ne!!! Így már 3.jára is nagyon kislányt szerettem volna, ha már ekkora rizikót vállalok. Szomorú voltam nagyon, mert tudtam, hogy 4.jére nem fogok belevágni ennyi komplikáció mellett. És látod, mégis itt vagyok, és már a 4. gondolkozok.( Mert ahogyan Meskete írta, én sem tudok túllépni, és kiverni a fejemből a kislány utáni vágyat.)
Lehet, hogy azt sem fejtettem ki, hogy én nagyon félek a császártól. ( Nem tudom, miért... Bár Meskete írása, szavai erőt adtak nekem!). Amikor kijöttem az orvostól, még sokáig "hatás" alatt voltam, napokig csak agyaltam, gondolkodtam, mi legyen, hogyan legyen. Érdemes-e, tényleg akarom-e valójában???!!! ( ..és még most is bízok abban, hogy ha kiscsaj lesz, akkor kisebb lesz, talán nem serülnének a hegeim annyira, gyorsabb, egyszerűbb lenne... De a férjem hallani sem akar róla. Azt mondta, úgy lesz, ahogyan az orvos megmondta, nekem nem maradhatsz ott!" Szóval itt is van para bőven, és akkor még nem írtam a többi parámrol, hogy kislány legyen, egészséges, minden legyen rendben a terhességgel stb...
Na még gyorsan, Tina segítségem nekem sincs. Hasonlóan vagyok, mint Meskete, csak nekem néha a testvérem tud segíteni, nagyszülők távol, csak úgy tudnak segíteni, ha én viszem oda a gyerekeket, ami ugye nem minden esetben megoldható. Férjem változó, aktuális munkájától függ, hol többet, hol kevesebbet, de az oroszlánrésze az enyém. Évente 1-2x eljutunk kettesben valahová.
Párodhoz akkor kitartást, hogy mihamarabb meg tud győzni, mert az érvek, amiket írtal, valóban ... ha ő így érzi, gondolja, akkor nehezen lehet kibillenteni. Próbálj meg hasonlóan érvelni, amiket Meskete írt, hogy neki jó, mert a fiúkkal mennyi mindent tud csinálni, de neked hiányzik az anya lánya kapcsolat, a csajos dolgok...stb, hátha. Drukkolok!!!
Szerintem is, illetve az tapasztalom, hogy amíg a fiús anyák 75% szeretne, és próbálkozik kislányért, addig a csak lányos anyák 35-40% szeretne, próbálja meg a fiút, és lehet, hogy ott inkább apuka szeretné, mint anyuka. Meskete ebben is totál jól megfogalmazta a gondolataimat, érzéseimet.
Mennem kell...