Helló csajok!
Látom mindenkinek szar napja van... Én se leszek jobb...
Szóval kicsit visszaolvastam, de sok erőm, és energiám nem volt rá, ezért előre is bocs...
Bridget!!! Nagyon sajnálom hogy most nem jött össze, de lehet, hogy valamin átsiklottam, de hogy is van ez? Hogy derült ki? Ma csak vérvétel lett volna, és holnap aze redmény, nem? Blogodban biztos írtad, de nem mentettem le, így nem is tudtam elolvasni... Esetleg írd le újra a címét...
A lényeg, hogy ettől függetlenül lehet még beültetésed, és biztos sikerülni is fog!!!
Anyci!!! Hellllóóóóóóó!
Csibuc! Sajnálom, hogy kiderült ez a PCOS dolog, de kövezzetek meg ha kell, (most nem volt időm utánanézni a neten) én nem tudom mit jelent a PCO...
Nagyon le vagytok törve miatta, esetleg valaki felvilágosít, hogy mi a gond csibucnál? ...
Mindenki másnak is helló, és most egy kicsit magamról, mert ki kell írnom magamból... Bocsi...
Szóval én ezerrel idegbeteg lettem, és ma kibuktam, kifakadtam, bőgtem, és parázok...
Így belegondolva nem is gáz az életem, de ma nagyon úgy láttam...
Építkezünk... A párom vezető beosztásban van egy banknál, reggeltől estig dolgozik. Az építkezést, a gyereknevelést, a terhességet egyedül csinálom... Persze jó is ez így, hiszen szeretem a páromat, de olyan egyedül vagyok! Egyedül érzem magamat, és folyamatosan agyalok valamin, ami vagy a ház, vagy a mostani terhességem... A legnagyobb bajom az, hogy annyira, de annyira parázok a mostani terhességem miatt, hogy rámennek az idegeim...
Az első terhességemnél 2006-ban eszembe se jutott, hogy valaha beteg gyermekem születhet, illetve bármi gond lehet a terhesség alatt. És ez így is volt!
Egészséges baba, a szülés ultra gáz, utána is volt miért aggódni, de a 40 hét nyugalomban telt. Ezután 2008-ban megszületett a tesómék kislánya, akiről 12 hétig nem tudták mia baja, mert koponya deformitása volt... Azt hitték down kóros, aztán mindenféle szindrómákat, mire kiderült, hogy korai csonotodással született, ami miatt 1 év alatt már 2 koponyaműtétje volt... Szellemileg hála égnek semmi gond, de még mindig nem olyan az arca, mint a "normál"... Kiderült, hogy nem genetikai a betegség, de azért komolyabban néznek majd engem is ha teherbe esem...
Ekkor még azt hittem, hogy egy családban egy rossz dolog lehet csak gyerkőcöt illetően.... Ekkor ért derült égből villámcsapásként, hogy az én terhességem is beteg, és sokkal súlyosabb... Februári történetemet tudjátok, legalábbis a régiek... És most itt vagyok ismét terhesen, és akaorm ezt a babát, akarom, hogy egészséges legyen, és megszülessen!!!!
De annyira parázok, és annyira féltem, hogy már szív figyelő kütyüt keresek, hogy meg tudjam hallgatni minden nap a szívét itthon is... Hétfőn mentem volna uh-ra, de nem bírok addig várni a szívhangra, elmegyek holnap reggel... És annyira félek!!!! Ugye lesz szívhang!!! Ugye él? Ugye egészséges? Kavarognak bennem a kérdések, de holnap is csak egy kis megnyugvás lesz ha van szívhang, a para megy tovább.... Tiszta ideg vagyok...
Bocs csajok, ki kellett írnom magamból...