Sziasztok!
Rami: Hát mindig dobok egy hátast, hogy milyen gyönyörű szemeik vannak a gyerkőceiteknek
Írtó édesek, örülök, hogy tettél fel képeket
Köszi az olvasni valókat, este átnézem őket
Arkon: Mi szívesen viszünk játékot, bár nincs túl sok szalonképes darab
Lasztit tuti viszünk, mert anélkül Bence félkarú óriás
Lasztiból nem lehet neki túl sokat venni
Hunci: Na ez genyóság! Tudják, hogy nem akarsz visszább lépni, így inkább visszamész hamarabb. A szabidat próbáld meg úgy kivenni, hogy havonta egy hetet, vagy hetente 1-1 napot, aztán a többit meg karácsony előtt
Nekem is van még szabim, most 1,5 hetet veszek ki, aztán ha Bence beteg lesz (ne legyen!), akkor kiveszem szépen sorban a többit. Ha meg nem lesz rájuk szükség, akkor havonta 1-1 hetet kiveszek majd. Ez a terv, aztán meglátjuk
Kincs, Dimet: nálatok mizu? Magatokról nem írtatok
Kandika: A kis gyömöszölni való tesóka nagyon szép. Szépen kerekedik
Jól tartja Anyája
Mi a beszoktatás második hetében vagyunk (nálunk 2 hét). Bence még nem aludt ott, elvileg holnap lenne az első, de sztem még várunk vele szerdáig, mert kicsit lemaradtunk a gyerek nem ebédelése miatt. Sztem most fogzik is, nagyon nem akar rágni, az elmúlt napokban alig evett. Fel is készítettem a gondozónőket rá, hogy ne lepődjenek meg, ha ma sem eszik. Viszont szépen evett reggelire ( a 4be vágott kenyeret egészben tolta a szájába
), az ebédet nem akarta megenni, mert nem szereti a tökfőzeléket mostanában (de azért a másodiknak kapott kinder tejszeletet és almát azért bevágta elég gyorsan
).
A múlthét nagyon gáz volt mindkettőnknek
Bence szerda óta volt bent nélkülem, akkor én ebédeltettem, majd csütörtöktől már a gondozónők próbálták etetni. Mától növeltük a bent töltött időt, ma már reggelire is bent volt, ebéd után jöttünk el. Most már nem is hallottam a hangját, amikor ebédeltek, nem sírt, reggel is csak keveset, amikor eljöttem. Belegondoltam, hogy így hogy tudom, hogy nem sír már annyit nap közben, kevésbé vagyok ideges az egész herce-hurca miatt. Egyszerűen az frusztrált, hogy tudtam, hallottam hogy sír (Az egyik anyuka szerdán bement délelőtt a csoporthoz és amikor kijött, közölte velem, hogy nagyon sír a fiam... Hát nem mondhatnám, hogy örültem az infónak. Persze hallottam, hogy sír, de így biztosra tudhattam, hogy ő volt). Aztán pénteken sokkal nyugodtabban hagytam ott, mert tudtam, hogy csak pár perc és abbahagyja a sírást, megy játszani. Nálam ez volt az a pont, ami segített kicsit lélekben is helyre tenni a dolgot...Holnap megmutatják a helyét, ahol aludni fog és szerdától fog ott aludni elvileg. No ez lesz a másik idegtépő számomra. Meglátjuk milyen lesz, jelenleg annyira anyás, hogy azt sem engedi meg apának, hogy ő vegye fel, vagy ő fürdesse. A 2 méteres körzetéből nem mehetek ki, különben óriási balhé van. remélem ez most az életkori sajátosság és a bölcsi csak felerősítette, mert más hasonló korú anyukák is ugyanerről számoltak be, holott náluk szó sincs elválásról...
No, megyek összekapom a lakást, mert már megint szalad