Artner Attila okozta életem legrosszabb élményét nőgyógyászati vizsgálat során. UH-ra mentem hozzá. Behívott a rendelőbe és úgy vizsgált meg, hogy rajtunk kívül nem volt más a vizsgálóban, ami már önmagában szabályellenes. De ez még semmi. Pokoli fájdalmas volt a hüvelyi UH, azt hittem lefordulok az ágyról és ő mindeközben egy bluetooth fülhallgatóval kedélyesen beszélgetett egy TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓVAL. Olyanokat döfködött közben az eszközzel, hogy azt hittem ott vérzek el (természetesen utána napokig véreztem is). Többször is felszisszentem, jeleztem, hogy nem oké, erre megpaskolta a térdem és folytatta. Megszólalni alig tudtam, hiz borzasztó fájdalmat okozott és közben végig vihorászott a telefonban.
Majd letette a telefont, kiküldött vetkőzni. Olyan fájdalmat okozott, hogy remegett a lábam. Akkorra már bejött egy asszisztens, aki az előszobában ült, ott, ahol öltöztem. Az orvos úgy közölte "velem" a diagnózist, hogy átordított az asszisztensnek a vizsgálóból, hogy "VAN OLYAN KÓD, HOGY INFERTILITÁS?....VAGY ESETLEG OLYAN, HOGY STERILITÁS???"
Így kezelte ez a nagyszerű ember egy kétségbeesett, krónikus fájdalmakkal élő nővel, hogy meddő. A véleményem az, hogy lehet valaki bármilyen jó orvos, ha ilyen köpedelem módjára kezeli a betegeit, akkor megszegi a Hippokratészi esküt és semmi keresnivalója ebben a szakmában.
Messziről kerüljétek el kedves nőtársaim.