Sziasztok csajok!
Itt vagyok,ragyogok!(Bár kicsit fáradtan)Jól vagyunk,bár kissé hosszúra nyúlik a szopi utáni elalvás és túl vagyunk az első hasfájásos éjszakán
Még mindig sokat gondolok a szülésre...sajna nem igazán jó emlékképeim vannak.Már az megadta az alaphangulatomat,amikor a pénteki CTG után hiába csörgettem a dokinkat.Mire kiderült,hogy állítólag egy csomó doki konferenciára utazott,addigra már az ambulancia is bezárt.Ezután már csak a szülőszobán,az ügyeletes orvosnak tudtam megmutatni a CTG-met,és elmesélni miért is akarok befeküdni,stb...
Fel is vetettem magam a patológiára.Ott volt már ügyeletben Galamb doki.Egy aranyos dokinő megvizsgált,de úgy,hogy azt hittem,ez már a szülés
borzalmasan fájt és nem tudtam visszatartani a könnyeimet...no onnan pedig szinte egész estig zokogtam,amíg be nem kerültem az osztályra.a szobatársakkal való barátkozás,beszélgetős stílusom mentett meg a teljes összeroppanástól...
Gondolhatjátok milyen érzés:dokink nélkül,elhagyatottan,bénán,fájdalmak közepette,honvággyal küzködve,hirtelen a klinikai szobádba csöppenve ráeszmélni,hogy hogy hamarosan itt a szülés,amitől annyira rettegtem.Utólag bevallom nöiesen,hogy ez a félelem annyira felerősödött bennem,hogy már azt is elképzeltem,hogy a szülőágyon maradok...még a férjemmel is beszélgettem erről az eshetőségről...
Szóval nagyon magam alatt voltam...jó alaphangulatom lett.De a szobatársakkal már kicsit jobban éreztem magam.
Mikor éjszaka 4.15 felé elfolyt a magzatvizem,onnan már felgyorsultak az események.Egyből mentünk a szülészetre Galamb dokihoz,a vajúdóba.Feltettek CTG-re és már kb.10 perces,gyenge fájásaim voltak.Aztán nemsokára beköltözhettem a való világba,szülőszobába.Onnantól már meséltem.A legrosszabb lelki élményem ez az arrogáns stílusú Patay doki,testileg pedig a kitolás és a varrás,és szerintem a gátmetszés....de állítólag azt nem is éreztem...pedig egy nagy vágást éreztem...nagyon fájt.A legjobb lelkileg Galamb doki jelenléte volt és az,hogy megdicsértek milyen ügyes vagyok.Eszter pedig annyira jól bírta,hogy a fájásgyengeség okozta megpróbáltatást,hogy az ő szívósságának is köszönhető,hogy mégsem mentünk a műtőbe...
Mivel kb.2 óráig varrtak(+ 2 óra megfigyelés),összesen 4 órán át voltam még a szülőszobán.Közben a szülésznő,valamilyen Zsuzsa(nem emlékszem pontosan a nevére,pedig hányszor volt az orrom előtt a névtáblája)lelopta még nekünk Esztert egy fél órára. A végén tesztelte,hogy fel bírok-e állni,de sajna annyira szédültem,hogy végül feltoltak a gyerekágyra..
Hétfőn reggel meglátogatott Gidai doki.Azt mondta,hogy a hétvégét sajnos beteg,várandós felesége mellett töltötte.No comment.Nem emlékszem,hogy említette volna a konferenciát.De az én agyam azóta sem állt helyre..
S.O.S!!!!!!!!!!!!!Mi van,ha két szopi közt egyáltalán,vagy csak szakaszosan alszik Eszterem????????????????????????????????
A képeket nem engedi feltenni,hiába méreteztem át!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!:((((((((((((((((((((((((((((
Nagy-nagy pusszantás mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Perla