Sziasztok!
Panndi: Akkor hamarosan Nálad is figyelhetjük a 3. vonalzót?!
Lamme: Nagyon aranyosak a lányok, és mekkorát nőttek!!!
Esztinek mi is tavaszra valószínű lecseréljük a kiságyat, és egy időre eltesszük. Én is biztos szomorkodni fogok miatta, de fel a fejjel! Hátha mégis szükség lesz még rá valamikor!
Én is írok kicsit magunkról:
Mostanában mi is betegeskedtünk, ezért nem igazán tudtam jönni. Zsófi is itthon volt 2 hétig, ma ment nagy sírás közepette bölcsibe először. Múlt vasárnap meg Eszti ijesztett ránk este. Egész nap semmi baja nem volt, este is rendesen elaludt. Már épp ki akartam jönni tőlük, mikor arra lettem figyelmes, hogy Eszti időnként olyan furcsán veszi a levegőt, mintha kapkodna levegő után. Gyorsan kivettem az ágyból, aludt tovább, de ölben is ugyanúgy "fulladozott" időnként és tűz forró is volt. Kb. fél óra alatt lett szinte 39 fokos láza. Akartunk hívni kijáró ügyeletet, de persze nem sikerült elérni. Egyedül nekiindulni vele nem mertünk, mert Zsófi miatt csak egyikünk tudott volna menni, és nem mertük egyedül hagyni a hátsó ülésben ilyen állapotban. Adtunk neki lázcsillapítót, közben a sima ügyeletet sikerült elérni, akik azt mondták, hogy ha a lázcsillapító hatására nem múlnak el a tünetek, akkor vigyük be. Szerencsére aztán ahogy a gyógyszer hatott, a láza csökkent úgy ez a "fulladozás" is megszűnt. Másnap reggel kihívtam a doktor nénit, és ő is megnyugtatott, hogy ilyen hirtelen magas láznál előfordulhat ilyen. Úgyhogy megnyugodtam, de akkor este nagyon meg voltam ijedve, egy ideig nem is mertem letenni az ágyába, úgyhogy az ölemben aludt, míg meg nem győződtem róla, hogy tényleg elmúlt a levegő után kapkodás. Aztán nem is volt többet már láza sem szerencsére, csak kicsit köhécselt és az orra folyt a múlt héten. Most már teljesen rendben van, boldog, mosolygós, folyamatosan jár a szája.
Beszélni szerintem előbb fog, mint mászni, járni. Mert a mozgással igencsak hadilábon áll, lusta mindenhez. A beszédben viszont igyekszik, egyből szavakat próbál mondani, utánoz is minket, Zsófi a szótagokkal kezdte, nála ez kimaradt. Már több szót mond, használja is őket, tehát nem csak véletlen sikerül.
Cipőkre mondja, hogy "paputy", kér enni, inni, megy az Apa, Anya, pelust is tudja, mutatja és mondja ha megyünk cserélni és még sok mindent mond, csak hirtelen ennyi ugrott be.
Csak a mozgásban is csipkedné már kicsit magát. Kapaszkodva megáll ugyan és lépeget ügyesen pl ágy mellett, de ha lekerül a földre, onnan nem megy tovább 1 cm-t se, csak sír, hogy segítsünk. Egyszerűen már nem tudom mit csinálhatnék vele, hogy kicsit motiváljam. Ildi, jól emlékszem, hogy Te küzdöttél Lilluval a mászás miatt? Miket csináltatok, játszottatok, mivel próbáltad segíteni?