2002.03.26 12:48
Szerző: Anonymous
Sziasztok MÁV-os Pocakosok, Anyukák,
Én márc 16-án szültem a Herczegh doki Kõrös Ottilia duónál.Csak a legnagyobb elismeréssel tudok róluk nyilatkozni. Nagyon könnyû terhességem és szülésem is volt, tehét nem voltam egy problémás kismama, a dokit egész terhesség alatt nem kellett felhívni, ettõl függetlenül azt gondolom, hogy Herczegh doktor egy fantasztikus felkészültségû, remek empatikus készséggel rendelkezõ, cool professional. Nekem egy barátnõm ajánlotta, aki nála szült és az elsõ találkozás után nyilvánvaló volt számomra, hogy rábízom magam. Nem okoskodik, nem lihegi túl a dolgokat, csakhogy bizonyítsa, mennyire figyel, de amit kell megcsináltatja. Én mindig úgy éreztem, hogy figyel rám. Számomra nem kérdés, hogy kis Zorkám tesóját is nála fogom megszülni.
A mexikói turnéval kapcsolatosan nem kívánok állást foglalni. Ha szülnöm kellett volna amíg nincs itthon és finoman közölték volna velem, hogy keressem az ügyeletest, valószínû én is õrjöngtem volna. De ez nem történt meg. Nem akarom védeni, de engem is felhívott személyesen, hogy Bécsbe megy egy pár napra. Igaz nem két hetet mondott és nem Mexikót, de ahhoz igazán semmi közöm, hova is megy, oké az idõtartam talán rám is tartozik. Nekem adott egy doki nevet és egy mobil számot, hogy ha bármi történik forduljak hozzá, már értesítette, hogy vagyok stb.stb. Tehát nem ment el felelõtlenül, szó nélkül, hanem rábízott valakire és ezt értékelem.
Ottilia egy drágaság, egy igazi gyönygyszem. Nekem fogadott szülésznõm volt a doki ajánlása alapján. Én nagyon fontosnak tartottam a szülésznõ fogadását, mivel ha minden simán megy végülis õ van velem többet a szülés alatt, és nagyon nem mindegy, hogy azokban a percekben olyan ember van-e mellettem akiben megbízom és tudom, hogy tetszik a stílusa, vagy egy vadidegen, aki esetleg kiabál velem, vagy nem tud kezelni. Mivel szombatonként õ asszisztál a rendeléseken, volt alkalmunk összeismerkedni. Nagyon kedves, de határozott, értelmes nõ, aki a mai napig tanul és nem is akarja abbahagyni a tanulást. Lehet, hogy ez off, de szerintem sokat elmond egy emberrõl. Én legalábbis ezt nagyra értékelem. Úgy érzem már a terhesség alatt is nagyon odafigyelt rám és a szülésnél is tudomásul vette, hogy én nem az a viccmesélõs jópofizós vagyok, hanem befelé fordulok, csendben, nem nagyon kommunikálva. Gátvédelemrõl beszéltünk. Sajnos nem lett belõle semmi, de biztos vagyok benne, hogy nem rajta múlt, biztos mindent megtett.
Én részemrõl tehát csak csupa jót tudok mondani róluk.
Még valami. A csecsemõsök meg a szülészet. Én itt korábban annyi negatívumot hallottam róluk, hogy kicsit meg is voltam ijedve. Nos védelmembe kell vegyem õket egytõl egyig, mindannyian kedvesek, lelkesek, segítõkészek voltak. Figyeltek rám és a babára. Bármi panaszom kérésem, kérdésem volt, segítettek. A szülés után még öltözködni is segített az egyik, amikor a cicim bedurrant akkor is találtak megoldást, amikor a kicsimet elvitték egy éjszakéra kék fényezni ott is olyan tündérek voltak, segítettek szoptatni. Egy éjjel amikor fájt a kicsi pocakja és már akármit csináltam vele, csak sírt kitoltam és az éjszakás nõvérke megmutatta, mit kell vele csinálni, hogymegnyugodjon, sõt visszaküldött aludni, hogy csak pihenjek és még sorolhatnám a kellemes tapasztalatokat. Sajnos a neveket nem tudom, mert sokan vannak és asszem 12 óránként váltják egymást, de mindegy, mert mind aranyosak. Igy utolag is hálás vagyok nekik, mert nekem az ott töltött néhány nap nagyon nehéz volt. Úgyhogy nagyon hálás vagyok nekik.
Még valami, aki megengedheti nagyon szuper a külön szoba.
Zuzu