Sziasztok!
Anhel: a picik sokkal ügyesebben és gyorsabban kezelik ezeket a hurutos nyavalyákat, mint mi. Szépen kipucolódik nekik minden, ahogy és ahol tud.
Kis nyuszikák!
Aztán ahogy nőnek, egyre nyűgösebben viselik ők is.
Amíg nem elesett, nyomott egy gyerek, van kedve játszani, addig nincs nagy baj. Kis öngyógyítók!
Húú, Mannogab: azt a Kehidát nagyon irigylem!
Bár nem biztos, hogy most tudnám annyira élvezni, mint normál esetben.
Én fogok beiglit csinálni, idén én vagyok a soros.
Meg az a kirándulás a Kékesen se lesz semmi! Olyan jó levegő van, érdemes kimenni! És mondanak havat is! Bárcsak esne egy kis hó, és szép fehér karácsony lenne! Olyan ritkán van ilyen.
Bábaildi: sajnos ezeket a jobbanléteket mindig követi rosszabbodás. Tegnap délután húzott a hasam lefelé nagyon, meg nyilalgatott, és görcsölt a gyomrom, úgyhogy a párom el is jöt értem az Uzsokiba, ahova a leletekért mentem. Egyébként minden rendben. Kicsit mondjuk én furán vettem, hogy a doki csak úgy rutinból megkérdezte, hogy vagyok, mondtam neki, mi van, aztán lerázott, hogy pihenjek és majd találkozunk. Na, mindegy. Végülis tényleg nem kellett volna semmit csinálnia. Lehet, én vagyok érzékenyebb. Pedig most igyekszem ezeket az allűröket uralni.
Valamit kitalálok majd a hagymára. Abban reménykedem, hogy a hal szaga elnyomja majd. A hal most szerintem nem zavar. Meglátjuk. Majd erősen koncentrálok. Valamennyire uralható pszichésen a dolog, csak egyre jobban fáradok, és sajnos volt már egyszer, hogy nem tudtam ellene tenni. Jó lenne, ha múlna. Ezel mondjuk nem számoltam, hogy karácsony táján ez kicsit húzósabb lesz. Mondjuk a konyha konyha minden évszakban.
Majd csak túlleszek ezen is. Orsis terhességből kiindulva, ha ezen túljutok, akkor utána már minden kiru lesz. Reménykedem!
Ma dolgozok utoljára karácsony előtt. A két ünnep közt leszek.
Otthonról nem tudom, hányszor fogok tudni felnézni, ez csak Orsin múlik, meg a programokon. De majd igyekszem.
Addig is :
MINDENKINEK NAGYON BOLDOG, MEGHITT KARÁCSONYT KÍVÁNOK!