Sziasztok!
Bocsi, hogy így eltűntem, de még mindig nagyon fáradt vagyok és azt hiszem leszek is sokáig. Már több, mint egy hete a 24 órából max. 4 ami alvással telik. Na, de titeket nem ez érdekel, hanem az én extra rossz történetem:
Péntek este még mindig nem pakoltam teljesen össze a cuccom, de igazából evvel nem is kellett sokat bajlódni. Szóval este 11 után feküdtünk le, majd 2 óra alvás után felébredtem, hogy valami meleg van a lábam között és mintha folyna is. Na igen, ez a magzatvíz volt, elég nagy mennyiségben. Felkeltem pakolásztam, majd felnézett a férjem és mondtam neki jól lát én már készülődök, mert elfolyt a magzatvizem. Szegény tisztára lázba jött.
Megkértem, hogy ő borotváljon meg. Na ez nem volt könnyű, mert már jöttek a fájások rendesen. Szülőszobán azt mondták jó munkát végzett!
3/4 3-ra értünk be a kórházba, egyből megnéztem, hogy ki az ügyeletes, de elnéztem - szerencsére.
Bár tényleg itt a néhány írás alapján nem szabad véleményt alkotni. Nagy nyugi volt a szülészeten, kicsit örültem is ennek. Szokásos procedura, ctg, kérdések. Nagyon vártam az ügyeletes dokit, mert már vízszintesbe szerettem volna lenni. Nagyon szomjas is voltam, kortyokat ihattam. Végre megjött az ügyeletes doki, megvizsgált, aztán bekerültem az 1-es szülőszobába. Kicsit nyomtam, hogy én nem ide szeretnék jönni, de a fájások erősebbek voltak, mint az akaratom. Állítólag már 3-tól 2 perces fájásaim voltak, az orvos mondta ez jó, mert gyorsan meg lesz a gyerek. Mi az hogy gyorsan? Azt mondta délelőtt. Pontosabban kérdeztem. 12 előtt, ja mondom lehet, hogy 11.52-kor. Meg az érdekelte a dokit, hogy hányas lábam van? Én meg gondoltam magamba mit érdekli ez most?! Végül kiderült, hogy a lábméret és a medenceméret összefüggésben van. Mondtam, hogy 33-as lábacskám van, aztán elkezdte hajtogatni, hogy csak meg tudjam szülni, meg tudjam szülni... Elengedtem a fülem mellett, de most már értem. Nagyon rosszak voltak a fájások, ráadásul csak idegesített a párom jelenléte. Anno Zsófi mondta, hogy nem szeretné, ha bent lenne a párja. Addig ezt nem értettem! Szenvedek, ő meg próbál így-úgy segíteni, ami engem idegesített. 5-kor mentem a beöntésre, tusolásra. Addigra kb. 1,5-2 dl vizet ittam meg. Mondta a szülésznő oda másszak fel a beöntés miatt, ő elment vízért. Na én akkora taccsot nyomtam, tiszta ciki volt. Ott a helyiség közepén, tehetetlenül, és mire visszajött...
Semmi gond előfordul, aztán jött a beöntés, ami nem is gondoltam volna, hogy ilyen mennyiség 1,5-2 LITER. Ekkor tájt hívták fel az én doktornőmet, aki 6 körül érkezett meg. A fájások szörnyűek voltak, nagyon vártam a megváltó EDA-t. Doktornőm kétszer próbálta beadni, de nem sikerült, hívták az ügyeletes dokit, ő még 4-szer próbálta meg, de nem sikerült. Úgy tudtam 5-ször szúrtak, de a hátamon 6 szurihely van. Mondták, hogy kicsi a törzsem, és túl össze vannak nőve a csigolyáim, meg elég párnás.
Nekem akkor már teljesen mindegy volt, hogy miért nem tudják beadni, de akkor mi lesz? Előttem csak ez lebegett. (Az orvosokat egyáltalán nem hibáztatom, nem is ez volt a kérdés, csak hogy akkor belehalok!) Doktornénim próbált megnyugtatni, hogy van más megoldás is. Így utólag tényleg mondták is az előadáson, de ki emlékezett akkor és pont arra, előttem csak az EDA lebegett! Na jött a popó szuri, meg a gáz (nitrogén-oxidul). Szerintem a gáz és az EDA között óriási különbség van!
Fájásokat éreztem, csak kicsit kába voltam. Azt mondják olyan, mint amikor részegek vagyunk. Na erről nekem fogalmam sincs milyen, mert életembe összesen max. 2 dl alkoholt fogyasztottam. Jöttek a tólófájások, de persze nem szabadna nyomni, de hogy tartsam vissza, ha ilyen érzésem van?! Ja kb. 3 órát valamikor ültem a labdán is mámoros állapotban. Végre toltam élesbe, de hiába, pedig megpróbáltam az elvárásoknak megfelelni. Akkor a doktor nénim próbált rásegíteni, a hasamat ő is nyomta. Így sem ment. Valamikor jött a gátmetszés jobb oldalon, hívtak, vagy jött, mit tudom is én egy másik nőgyógyász, igen termetes férfi - szerencsére. Végül neki sikerült kipaszíroznia a gyereket belőlem, 2005. február 19-én 11.55-kor megszületett Tóth Korina Nikoletta. Végülis délelőtt, még majdnem el is találtam percre pontosan. A méhlepény megszülése tényleg nem volt semmi! A stoppolás megkezdésekor derült ki, hogy baloldalon belül szétrepedtem. Mivel csak gázos voltam, ezért igencsak éreztem a varrást az injekciós érzéstelenítő ellenére is! Iszonyatos volt,
ráadásul 20 percig csak a szakadást varrta a nőgyógyászom. Picuri nagyon jól elvolt az apukájánál, meg is jegyezték, hogy nem jellemző az ilyen csöndben levés. Én nem is láttam, tiszta kába voltam. Még 3 órát voltunk szülés után a szülőszobában, én aludtam volna, de jött az sms küldözgetés, válaszok fogadása, majd a hívások is, pedig nagyon aludtam volna! Saját lábamon nem tudtam átmenni az osztályra, székbe áttoltak. 3 ágyasba kerültem, 3-nak. Ha minden jól ment volna, akkor szerdán jöhettünk volna haza. Sajnos Kori már kedden besárgult, és 3 napon keresztül fényezték. Nem is tudom minek kell ezt az édi babát ennyi ideig fényezni? Csütörtökön kihozták szoptatni és mondták du. mehetünk haza. Egyből hívtam a férjem, jönnek a gyerekért, hogy viszik vissza és közlik összekeverték egy másik gyerekkel, mi maradunk ők mehetnek. Szörnyű érzés volt, ráadásul szerdán kiürült a szoba is.
Jó tanács:
- tena bugyit vigyetek nagyon jó! Úgy emlékszem MB ragaszkodik a sajátjáthoz. Nem tudom ki mennyire van tisztába a gátvágással, én nem voltam! Ez kívül van, szóval ide normál bugyit felvenni? Ha kicsi lenne a bugyi akkor nyugodtan slicceljétek fel, nekem így már jó volt!
- Tena betét: első napokra a legjobb az a pelenka méretű. Én sajnos nem vettem olyat, de kettőt kaptam a szülőszobába. Van a gátseb, aztán pedig a betétből egy kifli lesz, ami iszonyatosan tudja nyomni a sünit (=gátseb).
Újszülött osztályon, ha vizit van véletlenül se menj be! Egyik nap, mentem be, hogy fegyverem magamhoz vehessem. Fegyver=avent isis mellszívó, a sterilizáló lötyibe volt. Benyitok és jól rámförmedtek elég ronda stílusba, hogy menjek ki, mert vizit van. Igazából a stílus zavart nagyon, mondtam, hogy csak a sterilizálóból szeretném kihozni a mellszívóm. Minden anyuka csak ezt meg azt akar, menjek ki - kaptam válaszul. Ezek után kitették az ajtóra, hogy vizit 7-9.30-ig. Na tegyük fel ki lett volna téve, akkor se tudom, hogy ne menjek be. Szóval ezen időszakba ne menjetek be az újszülött osztályra.
Ne lepődjetek meg, ha ezt a mondatot halljátok: itt beszéljük meg a dolgokat, ne utólag a neten. (Na jó ez nem általános!) Én nagyon kész voltam ezután, még jó, hogy Cas felhívott és tartotta bennem a lelket.
KÖSZI! Igazából pont rosszkor és váratlanul ért ez a mondat. (Éjszaka alig aludtam, ráadásul apuval álmodtam, és szörnyű volt felébredni, tudtam, hogy ő már nincs. Már megvan a temetés ideje 10-én. Nem is tudom, hogy lesz. Kori még csak 2,5 hetes lesz, ráadásul az előrejelzések szerint minusz várható.)
Csecsemősök: sok szidást kaptak, tehát sok jóra nem is számítottam. Sajnos az a baj, hogy vegyesen vannak tényleg, és inkább a rossz marad meg bennünk. Ez legalább olyan, mint amikor iskolából hazamentem kaptam egy 5-t és egy 1-t. Nagy balhé volt, az 5-s nem is számított. Pont ilyen érzésem van nekem is, a rossz elnyomja a jót. De az egyik csecsemős iszonyatosan kedves és készséges volt. Kollégáimtól kaptam egy könyvet: Kismamák nagykönyve, ezt kezdtem el lapozgatni, aztán folyamatosan merültek fel bennem a kérdések. El is kezdtem irogatni, szopiztatni az újszülött osztályra jártam, hogy minél többet legyen a fény alatt, de aztán evvel a kedves csecsemőssel sikerült megbeszélnem, hogy a szembe levő roomis szobába szoptathassak - ágyon ülve jóval kényelmesebb, mint a "fényezőben" levő székek (itt volt az a lány, akivel folyamatosan kapcsolatba voltunk a koktélparty óta és végül ő vasárnap szült). Szóval jeleztem a csecsemősnek, hogy temérdek kérdésem van, mikor tehetném fel. Kiosztotta a gyerekeket és aztán együtt átmentünk a roomis szobába. Minden kérdésemre válaszolt, sőt! Nagyon jól esett, hogy van ilyen is.
Na talán leírtam mindent, kérdezzetek, talán most már több időm lesz. Ma egész jól van Kori, csak el ne szóljam magam! Ma már ittam édeskömény teát, nem tudom, hogy ez segített-e vagy mi?
Valaki írta nem mindegy mit eszünk, na evvel igencsak hadilábon állok. Myra mesélte, hogy nincs is ideje, akkor nem értettem most már igen!
Pali party: mesélem férjemnek, erre mondja helyettesít. Nem értettem mire gondol, mert ugye én nem szoktam autót vezetni, akkor most mi van? Helyettesít a partyn, szóval ő menne... Úgy odavan a palacsintáért! Ja tegnap volt dokinál kezdődő valamilye van, de talán nem fog kijönni rajta.
Huú már iszonyatosan sokat írok, ezért eldugulok!
Nikcsi