Eszter: Neked,és a többi Titok-hívőnek mesélnem kell valamit
Egyik nap épp a buszon utaztunk itt 2-3 sarokkal lejjebb,és az egyik kertben hatalmas sárgabarack fát pillantottam meg,telis-tele gyümölccsel!
Hú alig bírtam nézni,nagyon szeretem,és mondtam páromnak a buszon,hogy nagyon le tudnám legelni azt a fát,ill. hogy anyum mennyire szereti...
Nekünk csak cseresznye-meggy,szilva,alma fáink vannak,barack az nincs
itthon másnap este sötétedés előtt nem sokkal kimentünk a kertbe,hogy míg még látunk valamit,gyorsan szed nekem párom egy kis málnát,ha talál még a bokrokon
Minden nap szedett pár szemet,én meg hálás vagyok a sorsnak,hogy még ezzel is megajándékozta a kertet
Egyszer csak mondja a párom,hogy nézzek oldalra a szomszéd kerítése felé (kb. 2 méterre van a málnabokroktól).
Nem hittem a szememnek...
Hatalmas barackfa áll a kerítés mellett közvetlenül (szomszéd oldalán),és egy csodaszép nagy ág átlóg a kertünkbe,dugig érett barackokkal....
Ahogy alá néztem,még leesve is volt nem egy barack.
(Párom 1-2 hetente nyírja itt is a füvet...)
Hogy mikor került oda a fa?! Fogalmam sincs...
Másnap meséltem anyumnak,ő is kikerekedett szemekkel nézett rám,hogy Ő se látott ott soha barackot...
(ez a kedvenc gyümölcse,tehát ha tudott volna róla,legalább emiatt sűrűbben átjárt volna eddig is
).
Csak hüledezett,és annyit tudott mondani,hogy most már kívánhatnék neki is valami jót....