Sziasztok!
Nem akarok hinni a szememnek, hogy lassan három hete nem írt senki
Jó, hát én se, de most két hétig nem voltunk itthon. Először sátorozni mentünk barátokkal + gyerekekkel, aztán Anyuéknál, végül egy barátnőmnél voltunk BArnival két napot (neki is ilyen picikéje van).
Nagyon szuper ez a nyár, annyira élvezem, és nagyon nem várom az ovit, megszoktam, hogy itthon van Máté is. És éppen az jutott ma eszembe, hogy jövőre még szuperebb lesz, Barni majd két évesen már igazán partner lesz mindenben, bár az az igazság, hogy idén is kénytelen volt alkalmazkodni és nem is volt gond
Kriszékkel találkoztunk, sőőőőőőőőőt Edinával is, annyira jó volt őket látni, Nono igazi királykisasszony, nagyon szépséges
Gabi, először is gratulálok a nagymamasághoz
Javult a helyzet Bencével? Nyugodj meg, ez teljesen természetes, nála így jön ki a féltékenység, nálunk ugyanez volt. Még a mai napig is, ha vannak féltékenyebb napjai, azokat úgy vesszük észre, hogy hihetetlenül szófogadatlan és pörög ezerrel, olyankor magára akarja vonni a figyelmet, ha máshogy nem megy, hát a rosszassággal.
Egyébként nekünk ez eltartott 2-3 hónapot, de azért, mert nála egybeesett a tesó születése, az ovikezdés és a dackorszak is. Jó volt
Több anyukától hallom ezt egyébként a játszótéren, úgy látom kétféle gyerek van, aki vagy a tesót bántja vagy a rosszaságával hívja fel magára a figyelmet, sztem ez utóbbi azért sokkal jobb, még ha baromi nehéz is nekünk.
Máténak éppen most volt egy féltékenységi hulláma Anyuéknál. Eddig ugye megszokta, hogy minden körülötte forog, Barnit max. fogjuk, vagy dajkáljuk, játszunk vele, ezek nem zavarták. Viszont most már Barni is középpontba került, mert hihtetetlen kis bohóc lett, nagyon tudja produkálni magát a fülig érő szájával, és egyik este Anyuék fél órán keresztül szórakoztak vele, nagyokat nevetve. Persze Mátét is próbálták bevonni, de ő bekullogott hozzám a másik szobába és közölte, hogy őt a mamiék nem szeretik. Szóval ilyen is van még mindig... De annak örülök, hogy Barnival továbbra is jól kijön, nem bántja, annyira tud neki örülni, szeretgetni, de gondolom ilyen eseteink még lesznek.
Egyébként nem tartott sokáig nála a lelki baj, beszélgettünk akkor fél órát, másnap még nagyon magára akarta vonni a figyelmet, azóta megnyugodott.
Bocsi, jó hosszúra sikeredtem