Sziasztok Anyucikák!
Már nagyon régen nem írtam, de azért olvasni beszoktam ugrani
)
Nagyon örülök, hogy az oviba szoktatás szépen megy minden gyerkőcnek. Gratulálok ehhez! Eltudom képzelni ez milyen izgalommal, stresszel - és még sorolhatnám - járt. És bizony nem csak a gyerekeknek, hanem nektek anyukáknak is.
Nem rég olvastam Linda blog bejegyzését arról, hogy ő kukkolja Levijét egy bokor mögül, ami viccesen hangzik, de ahogy leírta, hogy a hatalmas óvoda udvaron, arra kezdett sétálni Levi, ahol az anyukája a kerítés túloldalán megbújt - pedig nem látta őt. Hát a könnyeimmel küszködtem miközben olvastam. Nem is tudom hogy fogom majd tudni otthagyni Blankát egy idegen helyen. Jó persze megfogom oldani abban biztos vagyok. De most még a szívem szakad meg, ha csak rágondolok.
Hát igen ez a talizás jól elmaradt, igazából én is egyetértek Anikóval, nem tudom hol lehetne ezt megoldani, mert Blankám nem az az egyhelyben ülős fajta. Ő is jön megy mindenhol, életveszélyes dolgokra képes.
A mai nap, ha nem verte be 40x fejét akkor egyszer sem, ennek oka, leginkább az, hogy nem megy, hanem fut.
Ja egyébként akkorát nevettem azon amit Anikó írt (Roli miket mond a szomszédról és a dinókról)
Gratulálok Dalma járásához, ügyes! Nálunk is később jött el a cipőben járás. Mezítláb már 1 hónapja mentünk otthon, míg el mertem engedni az utcán, kertben ... stb.
Abinak jön a 13. foga?! Hmmm nem is tuodm, hogy irigyeljelek Hajni, vagy sem
EGyébként szerintem mi is küzdünk a 4 rágónkkal, de hogy mikor lesz ebből fog azt nem tudom. Jobb fölül, már régóta érzem a nagy puklit, de egyelőre csak ennyi. És mostanában csinál olyat éjszakánként, hogy felkel sírva, vigasztalhatatlanul. Megfeszíti magát, rúgja ki a kezünkből magát. Próbálkozunk mindennel, itatás, gélel kencézés, panadol baby (mert most ezt ajánlották, de szerintem jobb a nurofen, mert semmivel sem használ jobban ... sőőőt)
De ez olyan érdekes, mert ezt nem minden este csinálja, és amilyen hirtelen jön, olyan váratlanul el is múlik és szinte alszik mikor visszateszem az ágyába. Aztán reggelig hangja sincs. Mi még mindig reggel 7-kor kelünk nem akar tovább aludni.
Most állunk át a napi 1x-i alvásra is, de még nem megy olyan zökkenőmentesen. Délutánra vagy beájul a babakocsiban, vagy lefárad a
nagyon elviselhetetlen szintre .
Értelmes szavunk egy szál sincs
)) Na jó van egy kettő, de én már ezt nem is merem sehol sem mondani, mert lépten-nyomon azt hallom, hogy az én gyerekem így beszél, úgy beszél, ennyi szót mond, annyi szót mond. Mi meg csak babanyelven beszélünk.
Bár ebben profi, és nagyon közvetlen, bárkihez oda megy a játszótéren, a vadidegen anyukához és kb. 2 centire megközelíti az arcát és bele beszél a képébe, folyékonyan halandzsázva. Azt mondják az anyukák, ilyet még nem láttak.
Engem persze ez nem vigasztal, mert szeretném ha Blanka úgy várná haza az apukáját, hogy örömmel mondja: APA.
Egyébként más "probléma" nincs vele. Mert nagyon okos (szerintem) mindent ért. Ha szólok, hogy Blanka vedd föl a földről a játékodat, és tedd az ágyra, akkor megy és csinálja. Bármit odaad amit elkérek tőle, igaz utána hisztizik, hogy odaadta, de magától adja, és nem kell kivennem a kezéből. Megmutatja a testrészeit, néha téveszt, mert a fül-orr-száj-t összekeveri. Minden játékát megmutatja. Hozd ide a nyuszit ... stb. Bármilyen okosat csinál, rögtön sztárolja magát, mert fülig érő mosollyal jutalmazza magát és minket
)
Egy kis cukimanó! Viszont gyerek hiánya van, így most bevezetjük a heti 1x játszóházat. Muszáj közösségbe járnunk, látom rajta, hogy nagyon szereti a gyerekeket és borzasztóan igényli a társaságukat. Minden gyerek után sóvárogva néz bárhol vagyunk, volt olyan hogy hangosan nevetett egy kisfiún a plázában.
Bocsánat hogy kicsit hosszúra sikeredtem, majd próbálok sűrűbben jönni és rövidebbeket írni
)
u.i.: Ja és már minden étkezésünk szilárd hami! (szinte mindent eszünk!)