Emese drága!
Kicsit visszatérve a kari és gyerek témára!
Szóval örülök neki, hogy amióta meg vannak nálatok a gyerkőcök, azóta Zsombi akkor mehet hozzátok, amikor akar. Egyébként Zsombi mennyi idős?
Hát nálunk ez sajna nem így van!!
A Nagyok meg sem mondták az anyjuknak, hogy Adrival várandós vagyok, hogy őket idézve: " minek hallgassanak előre az anyjuktól"....és ez most is így van!
Nálunk a kőbe vésett törvények, a mai napig érvényesek. Annyiban változott csak a dolog, hogy anyuka nem hord már el engem mindenfélének!!!
(és itt hozzáteszem, hogy nem miattam váltak el!!! Én még sehol sem voltam, mikor a kapcsolat tönkre ment!!!) Erről kb. 2 éve szokott le. De mikor megszületett Adri az anyai nagyanyjuk az mondta a Nagyoknak, hogy a Kicsi nem a rendes testvérük, nem kell Őt úgy szeretni, mint ahogy egymást szeretik!!!:evil:
Na erre most mit lépjen egy gyerek???? És ezt mind elmondták és a mai napig is elmondják nekem....mármint a dolgokat amiket néhanéha mondanak rám vagy az apjukra.
És tudod, azt nem tudom felfogni, hogy felnőtt emberek nem veszik észre magukat, hogy ezzel nem Minket (Páromat +engem) bántanak, hanem a saját gyerekét-unokáját "tiporgatja" lelkileg!!
Szóval ilyenkor jól be tudnék olvasni nagyiéknak és anyukának is, hogy ébredjen már föl!!!
A Szentestére meg csak annyit, hogy Te is nemet mondanál a gyerekeidnek, ha 7 év után (ennyi ideje váltak el) szépen megkérnek, hogy egyszer had legyenek már Apáéknál szenteste?? Bocsi, ha esetleg megbántottalak a kérdéssel!!!
Mert tavaly ez volt.....És anya közölte velük, hogy nehogy már apádnál akarjál lenni ezen a szent napon!!! (lett is szegényeknek szép szentestéjük!!!)
Pedig szerintem azért egy 14-15 éves gyereknek nehogy már ne lehessen ez a kívánsága 7 év után. Vagy tévednék???
Jah, és a tavalyi szilvesztert is úgy könyörögték ki, hogy akkor legalább akkor had legyenek itt.
Szóval tudnék én regényeket mesélni ezekről a dolgokról.....
De nem akarok már szomorú dolgokat írni!!!
De tudod/tudjátok, ez a kőbevésett dolog még azért is furcsa nekem, mert ismerék én nem egy sem kettő elvált emberkét, (családból és baráti körből egyaránt) akiknél normálisan műkszik a dolog és akkor jönnek-mennek a gyerekek anyuhoz-apuhoz amikor akarnak és emberi módon tudnak egymással értekezni!!!
De azt az egyet megfogadtam magamnak, ebből tanulva....ha esetleg nálunk (is) kenyértörésre kerülne sor (bár ne legyen soha!!!), akkor én biztos nem fogom elkövetni ezeket a beszólásokat, mert látom a Nagyokon, főleg a lányon, hogy milyen szarul esik neki/nekik, hogy ilyen velük az anyjuk.
És tudod az a legfurcsább, hogy Csajszikám is már most azt mondja, hogy ha esetleg ő is elvált lenne, akkor ő biztos nem fog így viselkedni a gyerekével, mert magán tapasztalja, hogy ez milyen szar érzés!!! (és még csak 16 éves!!!!)
Na jó, most már télleg befejezem, csak ez most nagyon kikívánkozott belőlem!!!
Bocsi, ha valakit untattam a dologgal!!!