Sziasztok!
Zsutita!
Jaj szegény, teljesen megértelek! Én már most ideges vagyok, hogy jövő szeptembertől hogy fogom bírni Geszti nélkül??? Ez tényleg valami iszonyat, az ember nem is gondolná, mennyire tud hiányozni a gyereke, akivel addig a nap 24 órájában együtt volt. Mondjuk én még nem tudom, de már ha belegondolok akkor is rossz. Eddig csak pár óra volt amit nélküle töltöttem (fodrász, doki stb.) de úgy rohantam haza, mint egy őrült.
Ráadásul Bazsi még olyan pici, másfél éves. De talán ezért is lesz neki könnyebb megszokni hogy napközben nem vagy vele. Nem tudom...
Mindenesetre nagyon szorítok nektek. Aztán majd írd ám meg, mi volt.
Bárány!
Nem történt veletek semmi az elmúlt napokban?
Mi megvagyunk, Geszti iszonyú értelmes, teljesen el vagyok ámulva tőle, sok kis apróság, amit most nem tudok jól átadni, de nyilván tudjátok mire gondolok, hisz ti is anyák vagytok.
Azon már meg sem lepődök, hogy ha a kezébe adom a fésűt (pelenkázás közben, mert kell valami hogy lekösse a figyelmét) akkor azonnal emeli a fejéhez és úgy csinál mintha fésülködne. Mert minden fürdés után nálunk fésülködés van, kérem szépen.
Aztán pl. ha zokni kerül a kezébe, már emeli a kis lábát, és próbálja ráhúzni. Meg ilyenek. Már a hangokat is formálja, pl. ma a lábujjával játszottunk sokat, miközben feküdt rajtam, és többször is azt mondta hogy "ábúúú" szóval szerintem ez már az lehet. Mert másra nemigen mondja. Testrészek már szuperül mennek, (mármint meg tudja mutatni, hol van) szeme, szája, orra, füle, keze, lába, köldöke, pocakja, puncikája, még a popsiját nem tudja hol van. Fürdéskor mindig mutogatom neki a testrészeit. Most kb. 2 hete mindenre mutogat, amit csak meglát a lakásban (vagy bárhol). Rámutat, és mondja hogy "óóó" vagy "aaa" mintha kérdezné, hogy mi az. Odamegyünk, és én is mutatom, és ismételgetem a tárgy nevét.
De a hab a tortán, amikor játék közben csak úgy, fogja magát, odajön hozzám, és ad egy puszit. Persze még nem olyan "rendes" cuppanósat, hanem a kis száját odaérinti az enyémhez, olyan finom, nyálas, olyan megható. Aztán mintha elszégyellné magát, gyorsan odébb megy. Ja, a menés már félkézzel kapaszkodva is megy, az ujjamat markolja és úgy tipeg. Zabálnivaló!!!
És bújik hozzám, állandóan rajtam csüng, csimpaszkodik, és bújik-bújik, sóhajtozik, annyira jó!!!
Na ennyit rólunk, bocs ha hosszú lettem, de hihetetlen hogy milyen fejlődésen megy keresztül mostanában a csajszi.