Sziasztok!
Látom újra él a tpopik
Sajnos eddig nem jöttem, mert az utolsó írásomkor elment a gépem, azt gondoltam amit írtam nem is jutott be, de látom, hogy igen... melóban meg annyi a dolog, hogy a netet csak a számlák fizetésére használom
Tünci nagyon megható a leveled Violának...
Remélem Bátorral minden rendben lesz. A fiam oxigénhiányosan született (farral) évekig jártunk orvosokhoz (persze főleg a koraszülés miatt), nekünk nagyon jó tornagyakorlatokat mutattak, amik stimulálták az agyat...nem tudom nálatok van-e ilyen, de szerintem érdemes kipróbálni. Durvának tűnhetnek (sok lefogás, leszorítás van benne), sok kismama fel is adja, mert nagyon tud sírni a baba közben, de a fiam egy kis idő múlva megszokta és már örömmel csinálta...ez volt a mi kis különóránk sok-sok kényeztetéssel, puszikkal közben
Én nagyon hiszem, hogy segített.
Közben egy kicsit utána olvastam a neten az intrau.ret.-nak, hát ez azért más mint a koraszülöttség, de mivel a fiam a 30. héten született és jót tett neki, talán mégis érdemes megpróbálni...
Az aggodalmad megértem, most biztos én is ilyen lennék, de annak idején olyan könnyűnek tűnt minden...egyszerűen tudtam, hogy az én fiamnak nem lehet semmi baja, mindenen átlépünk és úgy is történt, talán akaratlanul is segített a pozitív gondolkodás...(ezt kéne vhogy visszakapnom...most értem fiatalság-bolondság...)
Kubi csak csodálni tudlak...
A 8-as szám nagyon szép szám, most biztos sikerül!!!
Zaha biztos megérzed mikor van itt az ideje az újabb babának. Előre félni pedig nem szabad, mert nem tudhatod mit hoz a jövő...látod mi is túl terveztük az életünk és az egyszerűen áthúzott mindent...
Ancsa jobban alakul már az életed? Engem érdekel mi van veled, ha gondolod, küldj egy privit.
Dido, hogy vagy? Nagyon sajnálom a május 4-et
, remélem azóta már jobb egy kicsit...
Köszönöm az érdeklődést, meg vagyok...
A szomszédasszonyom szerint jót tett, hogy újra dolgozom...hát, igen külsőleg tényleg jobb, de azért minden gondolatom csak az körül forog hány hetes lennék, milyen nagy lenne a pocakom, stb...
a film nézés nekem sem megy, minden vacakon elbőgőm magam...és persze munka közben is előfordul, ma is be kellett ülnöm az autóba míg a férjem az ügyfelekkel beszélt, mert el kezdtek csurogni a könnyeim...szóval ez van....talán az is hozzátesz, hogy a gyógyszerem még mindig nincs jóváhagyva és már megőrjít a várakozás és hogy tolódik az idő...
Bocsi, hogy itt panaszkodom újra, de már nem merem senkinek mondani, mert félek, hogy az idegeikre megyek....mindenkinek meg van a saját gondja és azt hiszem úgy gondolják ideje tovább lépnem...Ti pedig legfeljebb nem olvassátok el ha már sok vagyok....