Sziasztok
!
Hát ez a mai nem egy vidám nap
... Miközben jöttem a Dévaitól végig bőgtem a kocsiban, de végig az járt az eszemben, hogy majd meglátom Annus levelét a pozitív tesztjéről. (A kocsiban épp felhívott egy barátnőm akiről már meséltem - 2 abortusz után azonnali teherbe eséséről - és elújságolta, hogy egy másik ismerősünknek aki a 30. szülinapján elérkezettnek látta az időt, hogy gyereke legyen és akinek ahogy kell 2.-ra össze is jött - ma adott életet spontán ikerlányinak
.)
Mindez persze nagyon jó, de rohadt rosszkor ért, miközben könnyeimmel küszködtem...
Aztán, ahogy mondtam, alig vártam a bejelentkezést de miután olvastam a hírt csak még jobban bőgtem, majd ráförmedtem saját magamra, hogy mit is rinyálok én itt mikor az én bajom semmi az Anna fájdalmához képest, és ő sem sír...
Annus
! Én úgy sajnálom!! Nem is értem. Ez 100% tuti? Végülis még nem volt vérvétel... vagy ezt a teszt már tuti kimutatná?? Nem nagyon értek hozzá... Hihetetlen, hogy milyen klasszul tudsz állni a dolgokhoz. Én nagyon félek, hogy a folyamatos kudarcokkal nem tudok majd megbírkózni és bele fogok roppani. Én nem vagyok olyan erős mint TI!
És ami velem van:
Borzalmasan indult a nap. Már fél nyolcra odamentem, mert gondoltam, hogy lesz egy csomó műtét, de legalább mindenkit megelőzve még azok előtt bekerülök. Már 10!!! ember volt előttem (Komolyan! Legközelebb 7-re menjek???), leülni sem lehetett!! Aztán vártam és közben már annyira ideges voltam, hogy frankón éreztem ahogy a torkomban dobog a szívem. Mikor bementem már az egészet utáltam, nem is nagyon dumcsiztunk, csak megnézte mi a helyzet.
Az egészben az a legrosszabb, hogy minden egyes alkalommal ugyanúgy kezdi, állandó jelleggel felhívja a figyelmemet a hiányosságimra , hogy még azt az icipici reménysugaramat is elveszítsem és higgyem, hogy totálisan defektes vagyok. "A baloldal műtve volt? Ott csak 1 tüsző van." "Tudja, hogy összenövések vannak a jobb oldalon?" "A jobb oldalon semmi nem nő valamilyen oknál fogva" Meg ilyenek...
Már nyelem a könnyimet, semmi kérdés nem jut eszembe, az endom most már csak 8mm, erre kérdezek rá, de azt mondja, hogy ez nem baj, 6 is elég.
A bal tüszőm nőtt kábé 1mm-t. 18x19. Nem kapok most már semmit, hétfőn délre kell mennem inszemre.
Mindig a kocsiban jutnak eszembe a kérdések:
- Miért nem kapok éjfélit? Ez így normáils? Tuti, hogy megreped magától? Minden tüsző megreped?
- Mi van ha előbb reped? Kibírja hétfőig? stb, stb.
Semmivel sem bíztatott, sőt totál szkeptikusnak tűnt.
Arra sem volt már erőm, hogy megkérdezzem az egésznek a menetét. Nem tudok erről semmit. Mit csinálnak, mennyire fáj? A szemem előtt mindig a HSG lebeg, ahol is épphogy nem ájultam el...
Dia
! Leírnád nagyjából, hogy csinálja? Szerinted miért nem kapok éjfélit?
Hát ennyi. Az összenövéseimmmel - amit soha nem részletezett, bár meg akart mutatni a monitoron, de mondtam, hogy felesleges, mert úgysem látok semmit - szóval egyelőre azokkal nem foglalkozom. Az már túl sok lenne.
Mint ahogy én is az vagyok már, úgy érzem. Mindenkitől ezer bocs.
Annácska
!! Nem tudok mit írni, csak, hogy bizosan lesz babánk nekünk is, csak a Jóisten későbbre tervezte. De mindennek oka van!!!
Sziasztok
enigma