Sziasztok! Köszönöm a drukkokat és gratulációkat! Kismanó már egy hetes!
Sajnos császár lett a vége, de mint utólag kiderült, nem is ment volna normális úton, mert annyira bele volt gabalyodva a köldökzsinórba. Gyönyörű, tökéletes baba, most már rendes baba kinézete van, nem is annyira újszülött.
Rengeteg kajája van, néha gond is, hogy nem tudok aludni a két etetés között, mert hát bent nem maradhat...
Miután elég sok időt töltöttem a kórházban a túlhordás miatt, gyakorlatilag kb. mindenkivel találkoztam az ottani gárdából. És mivel mindekinek egyenként nem lehet megköszönni és meghálálni a figyelmet, ezúton szeretnék egy óriási KÖSZÖNÖMöt mondani az osztálynak, mert nagyon sokat segített az a kedvesség és figyelem, amivel hozzám álltak. Nekem gyakorlatilag csak jó tapasztalataim voltak, lehet, hogy ez szerencse dolga, lehet, hogy csak türelem és megértés kérdése részemről is, de mindig kaptam egy mosolyt vagy egy jó szót, egy érdeklődést, vagy éppen egy jól irányzott helyreigazítást.
Ami kicsit zavaró, hogy tényleg elég nagy a jövés-menés a látogatói oldalról, de szeritem ez kezelhető, ha az ember kerek-perec megmondja a véleményét. Inkább az zavart, amikor arra ébredtem, hogy egy vadidegen nő áll a szobában, és nézelődik, holott egyikünk sem volt a hozzátartozója. Szóval értéket ne vigyetek magatokkal, mert a szekrényeket sajna nem lehet bezárni (legalábbis a mi szobánkban nem).
A másik, hogy a szülés után azért jól jön, ha a család hoz egy kis kiegészítést a kajához, mert a kórházi koszttól sok esélye nincs megindulnia a tejnek, de hozzá teszem, én annyira éhes voltam, hogy mindent megettem, de az is kevés volt.
És ami a kérdéseket illeti, nyugodtan kérdezzetek, szerintem jobb néven is veszik, mintha várnátok magatoktól a segítséget. Én pl. megkértem az egyik arra járó nővért, hogy nézze végig, hogy pelenkázok, ne ő csinálja, mert úgy sosem fogom megtanulni. Kapásból négy hibát felsorolt (pedig a tesómmal már csináltam, és ettől még gyakorlottabbnak is számítottam, mint a többi friss anyuka), de onnantól már magabiztosan ment minden.
Az meg egyértelmű, hogy első gyerekes anyuka úgyis totál kezdőnek és szerencsétlennek van elkönyvelve, úgyhogy ezt szerintem ki is lehet kapcsolni minden reakcióból, elvégre nincs arra idejük, hogy feltérképezzék, ki teljesen rutintalan, vagy "ötlettelen", és ki magabiztosabb. Úgyhogy ezen ne akadjatok fenn.
Ha van kérdés, írjatok, nem ígérem, hogy rendszeresen jövök, de igyekszem néha benézni.
Minden kismamának szép várakozást, minden leendő kismamának eredményes próbálkozást (különösen Bocipóknak, hogy megháláljam a drukkokat), az anyukáknak pedig örömteli babázást kívánok!