Sziasztok!
Zizi, nem tűntünk el, csak most volt a milánói út. A párom az út előtti 2 hétben kizárólag az autóval volt elfoglalva, de így sem lett kész és persze nem is volt légkondink, gondolhatjátok, milyen kényelmesen utaztunk...
claire, gratula a kis családhoz, nagyon helyesek vagytok. Szobák: a szülés előtt egy 5 ágyasban voltam, az katasztrófa. 4 ágy egymás mellett, ha a szomszéd ágynál látogatók vannak, akkor elég zavaró. Nekem a szomszéd gyereke lökdöste az ágyamat, ami kikészített. Az 5. ágy egy pótágy, minden mozdulatnál nyikorog és kényelmetlen. Engem először oda fektettek, de átkértem magam. Utána egy ikerterhes lányt fektettek oda... Szülés előtti és már babás kismamákat vegyesen raknak, ami egy pocakosnak az utolsó napokban már tényleg túl sok. Nálunk szerencsére nem vették magukhoz a lányok a babákat, de megtehették volna. Így sem tudtam ott aludni, hát még, ha egy baba sír ott fél éjszakát. A közös fürdő katasztrófa, egy frissen szült nőnek szerintem tilos lenne ilyen helyen tisztálkodni.
Szülés után egy alapítványi kétágyasban voltam, a rövid folyosón, a babákhoz közel. A saját fürdő megváltás volt, az ágyak tényleg nagyon alacsonyak. Szerencsére nekem nem volt vele semmi gondom, de a szobatársam szenvedett vele. A kétágyas tényleg jó választás, az én szobatársam sokat segített nekem.
Van egy 5 vagy 6 ágyas nem fizetős, saját fürdővel, vannak 2 ágyas nem fizetősek, csak mosdóval és fizetős egyágyasok is. A fürdő miatt mindenképp érdemes megpályázni egy fizetőst, így sincs rá garancia, hogy beférsz.
Kubu, nagy-nagy gratula a vizsgákhoz! Irtó ügyes vagy!
Aztán pihenj is egy kicsit!
Szonce, nagyon szép a pocaklakó, csak így tovább!
Rólunk. Nagyon kalandos lett az utazás. Gergő indulás előtt az autóval foglalkozott, így rám maradt a pakolás és minden vásárlás, biztosítás kötés. Eléggé zokon vettem. Csütörtökön késve indultunk az autó miatt, még el kellett intézni ezt-azt. Kicsit siettünk, de jól időben megérkeztünk Ljubljanába, pedig még Balatonon is megálltunk rokonokat látogatni. A szálloda egy májusban nyílt apartmanszálló, gyönyörű, igényes, tiszta, a szobában laptoppal és gyors internettel, közel a körgyűrűhöz. Kaptunk egy szép, nagy babaágyat, Bogi imádta az ágynemű kutyusait, nézegette őket, forgott az ágyban, imádta.
Másnap indulás időben, alig gurultunk pár métert, észrevettük, hogy elfolyt az összes olaj. Kiderült, hogy a szervízben rossz olajszűrőt tettek fel. Szép lett volna, ha az autópályán esik le... Én akkor omlottam össze, amikor elmondta a recepciós lányka, hogy a legnagyobb nemzeti ünnepük van, így minden zárva. Még a benzinkutak is nagyrészt zárva vannak náluk, de a tulaj is azon volt, hogy segítsen nekünk. Végül Zalaegerszegről hívtuk az egyik barátunkat, hogy hozzon nekünk szűrőt. 5kor tudtunk elindulni Milánóba, ami 500 km-es út. 10re ott voltunk, egy megállóval végigcsináltuk és Bogi igazi hős volt, mert csak az utolsó 10 percben kezdett el sírni, addig bírta.
Szombaton elmentünk Rho-ba, ez olyan, mint a BNV. Egy nagy csarnokban volt maga a rendezvény, ez nem tetszett Boginak a nagy moraj miatt, de kint szépen elnézelődött, elaludt. Nagyon meleg volt, de jól bírta. Rengeteg autó érkezett, még csak megtippelni sem tudtuk, mennyi lehetett. Igazi ritkaságokat láttunk, amikkel soha többé nem fogunk találkozni. Nagyon érdekes volt. A tömeg előtt megpróbáltuk elhagyni a területet, de persze nem sikerült, beragadtunk a várakozó autók közé. Etetés és pelenkázás után megpróbáltunk kimenni a két kocsisor között, egy idő után kiszálltam Bogival a kezemben és úgy mentünk a kocsi előtt. Egy ideig működött, aztán Gergő felhajtott a járdára és ott jött az utolsó métereken, de a kapuhoz esélyünk nem volt eljutni. A rendőröket kértem meg, hogy segítsenek, kiengedtek minket a bejáraton. Persze a körgyűrűn is beállt a sor, elindultunk a szembejövő sávban, mire megjelent egy Alfetta rendőrautó (ezek már nem járnak az utakon), a rendőr kérdezi, mi a frászt csinálunk? Bogi persze az ölemben hátul, mert nem tudtam betenni az ülésbe. Gergő magyarázza neki, hogy babával vagyunk és menekülnénk innen. Erre a rendőr nem bírságolgat, hanem megoldja a problémát, így Alfetta rendőri felvezetéssel mentünk ki a dugóból.
Persze utána már nem mentünk be Milánóba, pedig ott lett volna igazán szép megnézni ezeket az autókat. Helyette a szálláshelyünkön - egy kicsi, szép városka Milánó közvetlen közelében - babakocsiztunk, Bogi nézelődhetett és aludt nagyokat. Nagyon szép kis hely, kellemes délután volt.
Vasárnap elmentünk egy kiállítást megnézni, 100 különleges Alfát állítottak ki, Bog végig nagyon érdeklődő volt, nézegetett mindent Apa kezéből. A babakocsit tök feleslegesen kivettük a kocsiból, bele se tettük Bogit. Amikor kijöttünk, a magyar csapatnál hagytuk a babakocsit, én elmentem etetni, Gergő meg persze autót mutogatni, egyikőnk sem figyelt rá. Félúton Ljubljana felé vettük észre, hogy nem raktuk el. Felhívtuk a kiállítási területet, de nem találták meg. Utánagondoltam, és mikor visszamentünk elköszönni az ismerősöktől, nem tűnt fel, hogy ott lett volna, szóval valószínűleg már akkor elvitte valaki...
Kalandokból ennyi, szerencsére több izgalom nem volt már az úton.
Tegnap este kikerestem az ebay-en a babakocsit (mivel ehhez van mózesünk és autósülésünk), hol a legolcsóbb, ma már meg is rendeltük és át is utaltuk a pénzt. Kb. másfél hét, mire ideér, mert persze Magyarországon még a házhozszállítás nélkül is drágább, de ezt a színt nem is árulják már. Addig szereztem egy bérelt babakocsit, hogy tudjunk sétálni Bogival.
Ma persze megkoronáztam az egészet egy jó kis hasmenéssel, a tejem gyakorlatilag elapadt, pedig Bogi fogyott. Remélem, holnapra jobban leszek és visszajön a tejcsi...
Megyek aludni, hátha az javít a helyzeten.
Majd teszek fel néhány képet.
Kati