Ó, hát gratulálok a kis ovis Lillunak, és az ügyes Pálminak is!
Rossz lehetett látni, hogy félrelökdösték, én is úgy sajnálom hasonló helyzetben Rózát! De valahogy biztosan megoldják az ilyen helyzeteket, s ha jó az óvónő/ bölcsis néni, akkor biztosan értőn segít ebben.
Nekem elég rossz napjaim voltak mostanság, a pollenallergiám az egeket verdeste, köhögés, tüsszögés, szemviszketés tette ki a nap egy jelentős részét, emellett viszketni kezdett kezem-lábam. A viszketésre kaptam bőrgyógyásztól krémet és el is kezdett múlani, de akkor olvastam a terhességi epepangásról, ami ezzel jár, és veszélyes lehet a babára, erre pánik, beutaló a laborba, holnapután fogok menni. Azóta csökkent a viszketés, vele a pánik is, de azért elmegyek a vérvételre.
Az allergiára meg kiderült, szedhetem a megszokott gyógyszeremet (bár a tájékoztatója szerint nem), így optimistább vagyok az elkövetkező napokat illetően (ez az esős idő is segít).
Amúgy, babailag, jól vagyok
Viszont, segítsetek nekem, ha tudtok. Róza beteg volt, vele aludtam egy szobában, napközben pedig szintén mellettem aludt el. Azóta nem akar aludni sem délután, sem este. Este segít, ha mellé bújok, délután ez sem, csak hajtogatja, hogy nem akar aludni, miközben borzasztó fáradt, s ha mégis ráveszem (általában némi konfliktus árán), akkor hamar elalszik. De nem akarom ezt gyakran használni (ilyenkor benn hagyom a szobájában, becsukom az ajtót, ő meg üvölt, hogy anyaaaa! Egy-két-három perc múlva bemegyek, ilyenkor már mászik is az ágyába, s hamarosan alszik.) De nem szeretem ezt a módszert, csak olyan tehetetlen vagyok. És hamarosan itt a kicsi, annyira szeretném, ha még nem kellene lemondani a délutáni alvásról. Van valami ötletetek, gyakorlatotok ilyesmire?