Kiscsillag drága! Sokkal hamarabb ki fogod heverni mint ahogy te gondolod! Jön a következő akció és akkor már arra fogsz koncentrálni! A pozitív tesztekről én is tudnék mesélni... Szinte mindegyik lombiknál volt legalább egy poz. Ezért nem szabad tesztelgetni(mondom ezt én aki olyan 4-5 teszt körül álltam meg/alkalom).
Zsuzsi, Fanni, Kavicska!
Ennek most sikerülnie kell!
Stella család!!!
Hatalmas gratula!!!! Követendő példa vagytok a szememben!
Tóth Máté!!!
Üdvözlünk a kinti világban! Vigyázz nagyon anyukádra!!!
Renoca neked is lassan letelik a 40hét
! Mennyi idő is az még? Izgalmas lehet! Lányok!
Nekem olyan lelkiismeretfurdalásom van hogy alig írok nektek valamicskét. Úgyhogy Zsebike nyugodtam kivehetsz a tábliból, mert sajna nem tudom garantálni hogy sűrűbben jövök. Azért jó példával szolgálnék, hátha ezzel erőt tudok önteni néhányótoknak akik, még sok minden előtt vagy után állnak. Először is! Tegnap voltunk 12. heti UH-n. Hála Istennek minden rendben a picúrokkal és már 6cm-esek. Itt egy-egy kép róluk.
Na jó nincs kép mert nem tudom feltölteni!
Sokszor volt téma a pozitív hozzáállás az ET alatt. Én ehhez szeretnék hozzászólni egy kicsit. Úgy látszik én vagyok az ellenpélda. Bár a férjem mindig hajtogatja hogy engem fordítva raktak össze de teljesen. Félre ne értsétek, tényleg nagyon fontos hogy tudjunk hinni abban amit csinálunk. DE! A többedik beültetés után ez egyre nehezebb. És ezt én sem tudtam elképzelni hogy tényleg így lesz. Az elős beültetésemnél én voltma maga az optimizmus és jókedv. Aztán ahogy nőtt a beavatkozások száma én annál görcsösebb lettem és depisebb. Nem úgy általában, hanem a beültetések alatt. Mindig elkeserített az a tény hogy sokan írták hogy csak úgy sikerülhet hogy pozitívan állsz hozzá, de nekem ez már nem ment. Biztos vagytok még egy páran így. Persze megpróbál az ember felszabadultabb lazább lenni, de tudalatt ott van hogy...mi van ha ez sem jön össze? Aztán jött ez a lombikom, sírtam rossz kedvem volt, utáltam a progiszurikat, mert úgy gondoltam úgyis fölösleges. És aztán jött a telefon hogy HCG 200 fölött van. Én nem hittem a fülemnek!!!De tényleg. Igazából most kezdem elhinni azt hogy ennek még akár jó vége is lehet. Sajnos a rossz dolgok megtanítják az embert egy kicsit mindig felkészülni a lehető legrosszabra.
Na szóval ezzel a sok blabla-val azt szeretném csak írni hogy egyszer úgyis sikerül és kész(én sem hittem el). És bár nagyon fontos hogy te jól érezd magad. Attól hogy már nem tudsz benne 100%-osan hinni attól még sikerülhet. Húúúú ez elég kavarosra sikerült! Remélem ki tudtok rajta igazodni
! Ölelek mindenkit, és igazán szorítok ezerrel!
Zsu!
