Sziasztok!
A teletabiest még nem ismeri Letti, de majd megmutatom neki, kíváncsi vagyok mit szól hozzá. Lili még nagy korában is imádta, pedig próbáltam kirekeszteni az életünkből.
A Jeje tetszett neki is, de mivel én nem nagyon tudom ezekkel leterhelni a gépet (egyszerű lassú laptop), meg max. írni van időm meg csekkeket továbbítani, így nem tudok se böngészni, sem elindítgatni ezeket, így nem igen tud ezekért kedvencként rajongani.
Red: szerintem is figyelemre méltó Panna zenei és tánc érzéke. Lehet, hogy abszolúthallása van? Az nagyon klassz lenne. Szerintem is vidd el egy-egy ilyen foglalkozásra ha tudod, mert legalább ez is kiderül, és még élvezi is.
Szupi lehet az az anorák amit kifogtatok, ahogy leírtad. Szerintem még egy gyereknek sem drága ennyiért, ha jó állapotban van, mert elég durva árak vannak ezen a téren. Én anno a kínaiban találtam meg többször azt, ami jó volt (legalább a gatya kantáros, derék védve) és árban megfizethető, de az is 3500 Ft volt. Aztán már ott se. Emlékszem tavaly előtt mit össze kajtattam Lilinek kezes-lábas anorákért, amit esetleg meg is tudok fizetni. Már majdnem feladtam a végén, de összejött
Tündi: örülök, hogy jobban van Nórika. Köszönjük a pápát.
Detti: nehogy megfázz! Tudom, milyen bosszantóak ezek a férjek, de azért arra mindig figyelj, hogy felöltözz! Kistesóra is vigyázni kell.
Én értettem amit leírtál Alexáról, Letti is próbálkozik ilyesmivel, csak a járókában belülről és a szopispárnára mászik fel matrac helyett. A kiságyhoz nem fér hozzá, becsukom a szoba ajtót.
Engem a szüleim meg olyan dolgokra írattak be amire ők akartak, én meg mondjuk marhára nem élveztem. Anyám álma volt, hogy balerína lesz, erőltette is a baletot nálam nagyon. Még az intézetbe is képes lett volna benyomni (persze, megszabadult volna tőlem). De csak a szemembe néztek és már küldtek is ki. Egyetlen előnyöm származott a balettból, hogy szép lett a tartásom és a járásom, csak több kedvet is csinálhattak volna hozzá. Kínszenvedés volt.
Bezzeg:az általános iskolában, 7-8.ban volt társastánc amit nagyon szerettem. A tanár egy nevesebb tánctanár volt, agyba-főbe dícsért, hogy nekem tovább kell mennem ezen a vonalon mert nagyon tehetséges vagyok. A szüleimnek is üzent. Pestre kellett volna bejárni, de egyedül nem engedtek addig sehova és én meg még Pestre velük is ritkán jártam. Eltévedtem volna. De nagyon akartam, ők meg nem. Azt mondták hogy ha eljárok egyedül akkor ok, de persze nem engedtek meg még vonatjegyre valót sem kaptam. Mégis miből járjak fel?
Őszintén sajnáltam. Most akár hivatásos táncos is lehetnék, és hogy élvezném!!
Sport meg: Gödön helyben elkezdtünk karatézni Apu, Geró és én. Persze az öcsém még eléggé kicsi volt 3-4 éves, szóval ő csak immel-ámmal. De én nagyon szerettem és egyre jobb volt az állóképességem meg a magabiztosságom is nőtt. 1-2 hónap múlva már simán nyomtam nyögés nélkül a kentókat (ököllel fekvőtámasz). Aztán beszüntették a termet és Dunakeszire kellett volna átjárni, de apu oda már nem akart. Könyörögtem hogy én nagyon szeretnék járni karatéra tovább, de nem. Menjek egyedül. Busszal kellett volna persze télen már sötétben, voltam alig 10 éves és a buszmegálló tőlünk olyan messze volt mint 1 hosszabb metrómegálló és akkor még Dunakeszin is csámborogni. Ezt meg ugye nem lehet egy 10 évesnek, és még arra sem volt hajlandó, hogy megmutassa, hogy kell egyedül busszal és hova menni, hogy aztán tudjam. Persze úgyse engedték volna.
Nyári táborban lepasszolva meg a lovaglásból figyeltek fel rám. Ott is mondták, hogy sportszerűen üzzem, de erre sem vittek el. Gondolom az anyagiak is beleszóltak, de nem is akarták mert még csak el sem gondolkodtak rajta.
Később persze hülye és értelmetlen tanfolyamokra járnom kellett, de nekem meg nem tetszettek. Fölösleges volt.
Nem értem miért kellett ezt így!
Megfogatam, hogy én nem leszek ilyen a gyerekeimmel. Remélem sikerül és semmiben nem gátolom a tehetségüket, vagy erőltetek rájuk nem tettsző dolgokat.
Nálatok (mármint akiknél távhő van) fűtenek már? Én tegnap megörültem, hogy a megállapodás szerint (13 fok alatt bekapcsolják és felette le), hajnalban be is kapcsolták, úgy dél után le. Ezzel nincs is gond, de gondoltam lesz annyi eszük, hogy este 8-ra azért visszakapcsolják, hogy lehessen rendesen fürdetni stb.. erre még éjszakára sem volt fűtés. Szó szerint kockára fagytam éjjel, gyapjútakaró + egy piknik pokróc ide-vagy oda (több takarónk nincs amit még rá tehettem volna), meg polárpulcsiban aludtam. Alig bírtam kigémberedni reggel és bár már kezdtem jobban lenni, most megint még betegebb lettem. Jól megfáztam, mert hát vagy 2-szer felkeltem és kikeltem. Hiába a köntös, annyira hideg volt. Erre mintegy fricskaként reggel 6:46-kor beindultak a radiátorok. Kiakadtam, hogy minek nappalra fűteni mikor akkor melegebb van kint is és a fele ember dolgozik meg mozgunk és felöltözünk, elvagyunk jobban. Éjjel meg faggyjunk kockára??? Hogy fürdessem így a gyerekeket? Valami gyógyegerek dolgoznak ott vagy mifene?? Mondjuk most még így is fázom, pedig extra fóka zsír van rajtam (+30 kg) és sosem voltam fázós. Éjszakára meg még egy sz*ros olajradiátorunk sincs.
Nicolca: igen ez az a zokni, de igazság szerint valójában bőrtalpú. Red nektek is ilyen, vagy ez másmilyen? Na ez mostan mán jó magyarra sikeredett.
Úgy élvezem Letti mostani változásait. Annyira jó, hogy mindenben együttműködik. Szinte mindenben. De persze megvolt az első vita is, bár csendesen. Ahol a puff van, szekrényt szokta nyitogatni, persze már fel is avattuk az ujjacskákkal.. szóltam nem-nem. Rázta a fejét: nem-nem. Aztán mondtam gyere el onnan. Gyere vissza anyához. Letti: NEM-NEM- rázta hevesen a fejét és közben vigyorgott aztán elterpert.
Valóban nagyon huncut.
A minap Dédiéknél hívta Dpapa, hogy menjen vele sétálni.. nagy sebbel-lobbal elindult felé, aztán az utolsó pillanatban kacagva elfogdult és Dmamához tepert és belekapaszkodva állt fel. Aztán ezt még eljátszotta Dmamával és velem is, és közben jól mulatott.