Azta, eltűnt a fele szöveg...
tehát:Mire elolvastam Leda levelét....
Új privát üzeneted érkezett!
2009.02.03 21:12
És Melcsike, ilyenkor ez a sírás, olyan hogy hirtelen rád tör és egy percet csenben pityeregsz, vagy olyan zokogás?
Mert azt hiszem a pityergős az mindenképp rendben van,én pl a híradón is szoktam könnyezni ,ha valami borzalom van, mert ilyen a lelkem.De ha nap, mint nap még mindig többször zokogsz és egyáltalán nem tudsz sírás nélkül gondolni Bogikára, akkor tényleg mindenképp kell segítség, mert beleroppansz...
Mert azt hiszem a pityergős az mindenképp rendben van,én pl a híradón is szoktam könnyezni ,ha valami borzalom van, mert ilyen a lelkem.De ha nap, mint nap még mindig többször zokogsz és egyáltalán nem tudsz sírás nélkül gondolni Bogikára, akkor tényleg mindenképp kell segítség, mert beleroppansz...
2009.02.03 21:18
Az a csaj mennyire gáz, mekkor szája van, nem tud tőle beszélni.
És azt mondja, az az igazi szabadsága, hogy már 30 éve nem visel bugyit.
Ez szabadság? Hát nekem sem kényszeríti senki. Csak valahogy szerintem higiéniában jobb egy kicsit.
Az ő szabadsága? Hiszen fogja a szájjának! Ahhoz van kötve, az a mindene, hogy lehetne szabad?
És azt mondja, az az igazi szabadsága, hogy már 30 éve nem visel bugyit.
Ez szabadság? Hát nekem sem kényszeríti senki. Csak valahogy szerintem higiéniában jobb egy kicsit.
Az ő szabadsága? Hiszen fogja a szájjának! Ahhoz van kötve, az a mindene, hogy lehetne szabad?
Betti
2009.02.03 21:19
Tudom, meg is köszöntem fentebb Tünci 
Melcsike, Tüncike jól írja. + tényleg, ha lehet, ne egyből a gyógyszerhez nyúljon a doki.
Én már nem szomorúsággal gondolok Lackóra. Jó, persze vannak olyan napok, amikor jó egy kicsit pityeregni, de legtöbbször nyugalmat érzek, amikor rá gondolok.
Írtam kb. két hete, hogy meghalt otthon a szomszéd bácsink. Neki a felesége, Ilonka néni már tizenéve a felhők között van. Ilonka néni mindig sütött nekem palacsintát mikor kicsi volta. Mondtam nekik este elalvás előtt, hogy most már Lackókámnak sütheti a finom palacsintákat
Ilyenkor persze összeszorul a gyomrom, fáj a szívem, de tudom, nem tudok mit tenni, csak hinni abban, hogy Ő egy szebb világban van, ahol vigyáznak rá, gondoskodnak Róla az én ottani szeretteim.
Melcsike, Tüncike jól írja. + tényleg, ha lehet, ne egyből a gyógyszerhez nyúljon a doki.
Én már nem szomorúsággal gondolok Lackóra. Jó, persze vannak olyan napok, amikor jó egy kicsit pityeregni, de legtöbbször nyugalmat érzek, amikor rá gondolok.
Írtam kb. két hete, hogy meghalt otthon a szomszéd bácsink. Neki a felesége, Ilonka néni már tizenéve a felhők között van. Ilonka néni mindig sütött nekem palacsintát mikor kicsi volta. Mondtam nekik este elalvás előtt, hogy most már Lackókámnak sütheti a finom palacsintákat
Ilyenkor persze összeszorul a gyomrom, fáj a szívem, de tudom, nem tudok mit tenni, csak hinni abban, hogy Ő egy szebb világban van, ahol vigyáznak rá, gondoskodnak Róla az én ottani szeretteim.A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Vendég 2009.02.03 21:21-kor.
na jó, egye kánya, azért megnézem így is 
2009.02.03 21:42
Én már gondoltam rá, hogy elkezdek egy olyan naplót is,amibe mindenféle legsötétebb gondolatokat is leírhatok, csak magamnak,hogy megfogalmazhassam..mert időnként erővel elnyomni lehet, de azzal csak letakarom, attól még ott van...De nem biztos, hogy rá lehet zúdítani bárkire..s talán kimondva magamon is segíthetnék...
2009.02.03 21:45
Leda, anyud is lázas lett? Ezek szerint ti már úgy ahogy rendbe jöttetek? Úgy értem nincs láz már?
Tüncike, nem butaság a napló. Tudod, hogy ide mindent leírhatsz, de vannak olyan gondolatai az embernek, amit nem szeretne megosztani senkivel, nehogy furán nézzenek rá. Persze mi nem nézünk furán, bármit is írj le
Tüncike, nem butaság a napló. Tudod, hogy ide mindent leírhatsz, de vannak olyan gondolatai az embernek, amit nem szeretne megosztani senkivel, nehogy furán nézzenek rá. Persze mi nem nézünk furán, bármit is írj le
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Vendég 2009.02.03 21:46-kor.
2009.02.03 21:49
Az ígért vidám, lélekemelő blog!
Koraszülő nőknek kötelező,mert OPTIMISTA!!!!
http://newworldorder.freeblog.hu/archives/2009/02/
Koraszülő nőknek kötelező,mert OPTIMISTA!!!!
http://newworldorder.freeblog.hu/archives/2009/02/
2009.02.03 21:51
És az előzmény, hogy ne kelljen hónapokat visszaolvasni.
Ezt azért még meg fogom beszélni Zoárddal, majd ha kikerül az inkubátorból és képes lesz az egyenletes légzésen kívül másra is koncentrálni, hogy nekem elég, ha csak egy kicsit rossz, és hogy hogy is van ez a kompromisszumos dolog.
Naszóval az volt kedden, hogy végig bent voltam a munkahelyemen, nem volt semmi bajom, utána elmentem fodrászhoz, ott sem volt semmi bajom, otthon megírtam az egyik kiadónak azt a kis rövidet, még mindig semmi bajom, utána beültem a kádba, egyszer csak kiömlött belőlem egy hektó vér (valszeg olyan egy deci körül), és két plusz fél órával később megszületett Apjaneve Dániel Kilián, bár nagyon nem akartam.
Azt a két plusz fél órát azzaltöltöttük, hogy bementünk a kórházba (a Jánosba, mert ott dolgozik a terhesgondozó orvosom, az volt a legközelebb, illetve jobban fel vannak ott készülve az extrém dolgokra, mint a Telkiben), ott elintéztük a papírmunkát, többen belém nyúlkáltak, megpróbálták megállítani a szülést (mármint nem visszanyomták belém a gyereket, hanem kaptam valami infúziót), közben a fiúm hegymászó-történetekkel szórakoztatott, aztán, amikor úgy negyven perc alatt épphogycsakról teljesen kinyílt a méhszájam, még kértek, hogy ne nyomjak picit, mindjárt itt az orvos, majd a tényleges szülést (burokrepesztés+kitolás) tizenöt perc alatt lezavartuk, ebben sokat segített, hogy ketten üvöltöttek az arcomba, hogy nyomjak már, mert koraszülött és nem kap levegőt és baja lesz. Egyébként nagy szerencse, hogy csak tizenöt perc volt, többet nem bírtam volna ki, és igen, tisztában vagyok vele, hogy mások órákig vagy napokig vajúdnak és én nagyon olcsón megúsztam, de ezt akkor is be kellene tiltani.
A gyerek hálistennek jól van, amennyire lehet, terheskönyv szerint amúgy 26-27 hetes volt, szerintem 28, fejlettsége alapján 29-30, hálistennek előrerohant. Pillanatnyilag lélegeztetőgépen van, de stabil, és ha nem kap el valami fertőzést, akkor teljesen szabályos gyerek lesz majd belőle. Az elkövetkezendő másfél hónapban a kórházban fog lakni egy dobozban, de mehetek hozzá minden nap, és vinnem kell neki anyatejet is (ma megtanultunk sterilizálni és fejni, a fiúm nagyszerűen szórakozik azzal, hogy múúúú-zik nekem közben).
Hálistennek én is jól vagyok, bár a járásom egy megfontolt, csipőficamos félszegúszó-halét idézi mert eltört a farokcsonton (vagy elrepedt, vagy csak szétesett, ez három különböző orvos szakvéleménye, mindenesetre egyrészt alátámasztja azt, hogy a guggoló pozíciójú szülést a leghülyébb ötlet a farokcsonton egyensúlyozva véghezvinni, másrészt tudom, hogy az én esetemben speckó tényleg sürgős volt a dolog, és nem értünk rá közben az én testi-lelki egyensúlyommal foglalkozni), meg fáj a gátsebem, amit egyébként akció közben észre sem vettem, hogy megmetszettek rajtam, mert meg akartam halni.
Az meg rejtély, hogy miért jött ki Zoárd, példamutató értékekkel rendelkező terhes voltam, nem fájt semmim, mint kiderült, nem volt semmi fertőzésem, és ha még valaki megkérdezi, hogy nem a fürdés miatt-e, azt megütöm.
Ezt azért még meg fogom beszélni Zoárddal, majd ha kikerül az inkubátorból és képes lesz az egyenletes légzésen kívül másra is koncentrálni, hogy nekem elég, ha csak egy kicsit rossz, és hogy hogy is van ez a kompromisszumos dolog.
Naszóval az volt kedden, hogy végig bent voltam a munkahelyemen, nem volt semmi bajom, utána elmentem fodrászhoz, ott sem volt semmi bajom, otthon megírtam az egyik kiadónak azt a kis rövidet, még mindig semmi bajom, utána beültem a kádba, egyszer csak kiömlött belőlem egy hektó vér (valszeg olyan egy deci körül), és két plusz fél órával később megszületett Apjaneve Dániel Kilián, bár nagyon nem akartam.
Azt a két plusz fél órát azzaltöltöttük, hogy bementünk a kórházba (a Jánosba, mert ott dolgozik a terhesgondozó orvosom, az volt a legközelebb, illetve jobban fel vannak ott készülve az extrém dolgokra, mint a Telkiben), ott elintéztük a papírmunkát, többen belém nyúlkáltak, megpróbálták megállítani a szülést (mármint nem visszanyomták belém a gyereket, hanem kaptam valami infúziót), közben a fiúm hegymászó-történetekkel szórakoztatott, aztán, amikor úgy negyven perc alatt épphogycsakról teljesen kinyílt a méhszájam, még kértek, hogy ne nyomjak picit, mindjárt itt az orvos, majd a tényleges szülést (burokrepesztés+kitolás) tizenöt perc alatt lezavartuk, ebben sokat segített, hogy ketten üvöltöttek az arcomba, hogy nyomjak már, mert koraszülött és nem kap levegőt és baja lesz. Egyébként nagy szerencse, hogy csak tizenöt perc volt, többet nem bírtam volna ki, és igen, tisztában vagyok vele, hogy mások órákig vagy napokig vajúdnak és én nagyon olcsón megúsztam, de ezt akkor is be kellene tiltani.
A gyerek hálistennek jól van, amennyire lehet, terheskönyv szerint amúgy 26-27 hetes volt, szerintem 28, fejlettsége alapján 29-30, hálistennek előrerohant. Pillanatnyilag lélegeztetőgépen van, de stabil, és ha nem kap el valami fertőzést, akkor teljesen szabályos gyerek lesz majd belőle. Az elkövetkezendő másfél hónapban a kórházban fog lakni egy dobozban, de mehetek hozzá minden nap, és vinnem kell neki anyatejet is (ma megtanultunk sterilizálni és fejni, a fiúm nagyszerűen szórakozik azzal, hogy múúúú-zik nekem közben).
Hálistennek én is jól vagyok, bár a járásom egy megfontolt, csipőficamos félszegúszó-halét idézi mert eltört a farokcsonton (vagy elrepedt, vagy csak szétesett, ez három különböző orvos szakvéleménye, mindenesetre egyrészt alátámasztja azt, hogy a guggoló pozíciójú szülést a leghülyébb ötlet a farokcsonton egyensúlyozva véghezvinni, másrészt tudom, hogy az én esetemben speckó tényleg sürgős volt a dolog, és nem értünk rá közben az én testi-lelki egyensúlyommal foglalkozni), meg fáj a gátsebem, amit egyébként akció közben észre sem vettem, hogy megmetszettek rajtam, mert meg akartam halni.
Az meg rejtély, hogy miért jött ki Zoárd, példamutató értékekkel rendelkező terhes voltam, nem fájt semmim, mint kiderült, nem volt semmi fertőzésem, és ha még valaki megkérdezi, hogy nem a fürdés miatt-e, azt megütöm.
