Sziasztok!
Zsutita!
Sajnos el kell halasztanunk a sétát...
pedig még a nap is süt, és úgy mennék. Most hívott Anyósom, hogy 2 óra körül felugranak, mert erre járnak (orvosnál) és a délutánjuk szabad. Úgyis elég ritkán jönnek, mert vidéken laknak.
Hát azért remélem, tudunk végre már talizni, mielőtt leesik a nagy hó! Bár most semmi jele a hónak, úgy örültem hogy ilyen szép idő van, és tessék...
Noémi!
Mi abban a speciális helyzetben vagyunk, hogy két autónk van. Nem azért, mert felvet minket a lóvé, hanem mert így alakult. Először volt a Suzuki Ignis, most lesz 3 éves, és szuper, az égvilágon semmi (szó szerint!) probléma nem volt vele ezidő alatt, és szerintem ezután sem lesz. Minden tekintetben nagyon jó, tágas, családi autó. Aztán 2 éve amikor bejött az új Swift, elmentünk a kereskedésbe tesztvezetésre, csak úgy szórakozásból. Mindketten kipróbáltuk, Párom meg a Lianát is. De végül persze nem vettünk semmit, mert nem is azzal a céllal mentünk, ott volt az Ignis. Viszont megláttunk az utcán a kereskedés előtt egy régi Swiftet, ki volt rá téve hogy eladó, és hát én azonnal beleszerettem... Mindig is tetszettek a régi Swiftek, ráadásul ez egy limitált széria, 3 ajtós, fekete, sport változat (sport ülések, alufelni stb.) baromi jól nézett ki!!! Visszamentünk megkérdezni (közben mondtuk, hogy áááá úgysem vesszük meg), és mondták hogy pont aznap reggel adta le a tulajdonosa, mert becserélte egy új Swiftre, és még be sem vételezték, nincs benne a számítógépben sem, most akarták bevinni a telepre, de ha érdekel minket nyugodtan próbáljuk ki, addig megállapítják az árát. A kezünkbe nyomták a kulcsot.
Kipróbáltuk, és én már majdnem bőgtem, hogy milyen baromi jó kis autó, mindig erről álmodtam, stb. stb. Párom is kipróbálta, és mivel amúgy is Suzuki pártiak vagyunk, (szerintem ez a legmegbízhatóbb márka), azt mondta, ha nem túl vészes, akkor vegyük meg. Bent kiderült, hogy 5 éves a lelkem, egy tulajdonosa volt egy középkorú dr-nő valahol vidéken, nem volt széthajtva, marha jó állapotban volt a karosszéria és a motor is. 1,2 millió volt az ára. Azonnal lecsaptunk rá, persze hitelre. A részletek nem vészesek, valahogy az ember kinyögi, és így külön autónk van most a párommal, és én úgy imádom, hogy két újért sem cserélném le. Azóta befóliáztattuk az ablakait körbe sötétfeketével, szóval gondolhatod milyen szép, mint egy fekete gyémánt. Na jó, kicsit elfogult vagyok...
Az Ignist is nagyon szeretem persze, de a két kocsi ég és föld, nem lehet őket összehasonlítani. Családnak persze az Ignis praktikusabb, a 3 ajtós Swiftbe hátra betornázni a babaülést kicsit izgalmas, de nem lehetetlen. Ráadásul az Ignisbe simán befér az összecsukott babakocsi, a Swift-be nem.
Hű, bocsi hosszú lettem.