Jól bírom semmi gond, nem nagyon viselt meg. Fizikailag meg egyáltalán nem. Nekem az utolsó egy hónapja volt, de mi már most próbálkozunk
A dokim szerint nyugodtan lehet és én is így érzem.
Új privát üzeneted érkezett!
2005.01.30 09:32
Puszi Lányok
Kedves Dina ,igen csináltak nekem is kromoszoma vizsgálatot,mikor 15 hetes terhes voltam.Igazábol ebböl azt nem értettem és a mai napig nem értek vele egyett mért ebbe a terhességi hétben kell elvégezni,mert ugye ha ne adj isten valami gáz van akkor befejezik a terheséget(az eredményt kb 2-3 hét mire megkapod)
És akkor már egy olyan terhességi hétbe vagy ...na hagy ne részletezzem gondolom tudjátok mire gondolok.De hál aéghenek semmi probléma nem volt. Maga az eljárás nem fájt,kicsit kellemetlennek mondanám de mit számit ez a többi dologhoz képest.
Kislánykám 14-én lesz hathonapos.)
nagyon szoritok nektek Most épp azonvagyok felháborodva amit belépéskor olvasok nem a tv felvétellel hanem a megszolitással.fiatal anyukák! Ezek szerint Mi már nem is vagyunk fiatal anyukák? 
Igenis akinek picike babája van az teljesen mindegy mennyi idös a mama akkor is fiatal anyukának számit) Mindenhol ez a korszerinti megkülömböztetés
Na nem mérgelödöm tovább .
Majd jelentkezem
puszika lányok Tifics
Kedves Dina ,igen csináltak nekem is kromoszoma vizsgálatot,mikor 15 hetes terhes voltam.Igazábol ebböl azt nem értettem és a mai napig nem értek vele egyett mért ebbe a terhességi hétben kell elvégezni,mert ugye ha ne adj isten valami gáz van akkor befejezik a terheséget(az eredményt kb 2-3 hét mire megkapod)
És akkor már egy olyan terhességi hétbe vagy ...na hagy ne részletezzem gondolom tudjátok mire gondolok.De hál aéghenek semmi probléma nem volt. Maga az eljárás nem fájt,kicsit kellemetlennek mondanám de mit számit ez a többi dologhoz képest.
Kislánykám 14-én lesz hathonapos.)
nagyon szoritok nektek
Most épp azonvagyok felháborodva amit belépéskor olvasok nem a tv felvétellel hanem a megszolitással.fiatal anyukák! Ezek szerint Mi már nem is vagyunk fiatal anyukák? Igenis akinek picike babája van az teljesen mindegy mennyi idös a mama akkor is fiatal anyukának számit
) Mindenhol ez a korszerinti megkülömböztetés Na nem mérgelödöm tovább .
Majd jelentkezem
puszika lányok Tifics
2005.01.31 15:00
Szia Tifics!
Jó hogy írtál!
Szerintem is későn végzik a genetikai vizsgálatokat, de azt olvastam valahol, hogy azért, mert csak akkor tudnak értékelhető adatot mondani. Azért ez elég elkeserítő!! Főleg annak az Anyukának, akinél tényleg baj van!!
Ja! Én is egyetértek veled a TV felvételes felhívással kapcsolatban! Hiszen mi sem vagyunk még öregek, csak mert elmúltunk 30 évesek!!!
Piskóta! Üdv nálunk!
Sikerült a beültetés?
Puszi, Dina
Jó hogy írtál!
Szerintem is későn végzik a genetikai vizsgálatokat, de azt olvastam valahol, hogy azért, mert csak akkor tudnak értékelhető adatot mondani. Azért ez elég elkeserítő!! Főleg annak az Anyukának, akinél tényleg baj van!!
Ja! Én is egyetértek veled a TV felvételes felhívással kapcsolatban! Hiszen mi sem vagyunk még öregek, csak mert elmúltunk 30 évesek!!!
Piskóta! Üdv nálunk!
Sikerült a beültetés?
Puszi, Dina
2005.02.08 08:24
Puszi Lányok
Sajnos nem tudtam kihagyni a "fiatal anyukák" megszolitást és reagáltam a szerkeztöségbe)) Tom néha jobb lenne csendbe maradni.....Kaptam vissza választ és a fiatal anyukák nem a mamák korát hanem a babák korát értelmezi))
Mindegy megkértek jelentjezzem biztos okosokat tudok majd mondsani bizonyos témáknál
Hát nem tudom belevágjak -e?))
Dina kedves Én megvagyok csak nem mindig van eröm,energiám gép közelébe jönni......vagy lehet lusta vagyok irni?
Mindegy azért nem tuntem el ......néha néha jelentkezem is
Dina mikor telik le a három honap?
Piskota nagyon eltüntél
Nyanyuska remélem nálad minden ok
pusz csajok hiv a kötelesség..)
Sajnos nem tudtam kihagyni a "fiatal anyukák" megszolitást és reagáltam a szerkeztöségbe
)) Tom néha jobb lenne csendbe maradni.....Kaptam vissza választ és a fiatal anyukák nem a mamák korát hanem a babák korát értelmezi)) Mindegy megkértek jelentjezzem biztos okosokat tudok majd mondsani bizonyos témáknál
Hát nem tudom belevágjak -e?
)) Dina kedves Én megvagyok csak nem mindig van eröm,energiám gép közelébe jönni......vagy lehet lusta vagyok irni?
Mindegy azért nem tuntem el ......néha néha jelentkezem is
Dina mikor telik le a három honap?
Piskota nagyon eltüntél
Nyanyuska remélem nálad minden ok
pusz csajok hiv a kötelesség..)
2005.02.08 16:54
Szia Tifics!
Örülök, hogy jelentkeztél! Nem tudom, mi van a többi lánnyal!
Nálunk a három hónap áprilisban fog letelni, ami most per pill. nagyon messzinek tűnik, főleg így, hogy beleéltük magunkat hogy végre nagy nehezen terhes lettem, ... és mégsem!!
Bízom abban, hogy nem fog kelleni orvosi segítség, és hamarosan sikerül megint!
Csak hát én/te/mi már nem vagyunk huszonévesek arra várva, hogy hátha most, és hátha a következő, stb... ugye érted!!
Szerintem helyesen cselekedtél, hogy szóltál a szerkesztőségben. De szerintem így is félre lehet érteni! Remélem, hogy át fogják gondolni, és átírják a felhívást úgy, hogy az jól érthető legyen, és ne sértsen senkit!
És nyugodtan jelentkezzél, ha van időd rá! Elfoglaltságnak is jó, meg egy csomó tapasztalatot lehet szerezni!
Puszi, Dina
Írjatok!!!
Örülök, hogy jelentkeztél! Nem tudom, mi van a többi lánnyal!
Nálunk a három hónap áprilisban fog letelni, ami most per pill. nagyon messzinek tűnik, főleg így, hogy beleéltük magunkat hogy végre nagy nehezen terhes lettem, ... és mégsem!!
Bízom abban, hogy nem fog kelleni orvosi segítség, és hamarosan sikerül megint!
Csak hát én/te/mi már nem vagyunk huszonévesek arra várva, hogy hátha most, és hátha a következő, stb... ugye érted!!
Szerintem helyesen cselekedtél, hogy szóltál a szerkesztőségben. De szerintem így is félre lehet érteni! Remélem, hogy át fogják gondolni, és átírják a felhívást úgy, hogy az jól érthető legyen, és ne sértsen senkit!
És nyugodtan jelentkezzél, ha van időd rá! Elfoglaltságnak is jó, meg egy csomó tapasztalatot lehet szerezni!
Puszi, Dina
Írjatok!!!
2005.02.09 16:50
Dina!
Vérvételből derült ki.Nem ciklusfüggő, sőt éhgyomorra sem kell menni, kivéve, ha más dolgot is néznek a vérben, ami miatt meg kell az éhgyomri. Gyógyszeresen kezelhető. Olyasmi ez mint a cukrosoknál az inzulin, csak nincs egyéb megkötés, mint pl a diéta. A pajzsmirigy nem termel megfelelő mennyiségü hormont és ezért gyógyszeresen pótolni kell. Ez nem káros se rám se a magzatra, viszont ha nem kezelik abból gond van. Nem megfelelő pajzsmirigyszint következtében születnek a kretén gyerekek. Illetve elhal a terhesség esetleg létre se jön.
Ma egy kicsit diló vagyok. Reggel karamboloztunk bölcsibe menet. Nem adták meg az elsőbbséget a jobbkezes utcán. Szerencsére semmi bajunk és a pasi is elismerte a hibáját, de még mindig összerándul a gyomrom, ha rá gondolok, hogy rosszabb is lehetett volna.
Kriszta
Vérvételből derült ki.Nem ciklusfüggő, sőt éhgyomorra sem kell menni, kivéve, ha más dolgot is néznek a vérben, ami miatt meg kell az éhgyomri. Gyógyszeresen kezelhető. Olyasmi ez mint a cukrosoknál az inzulin, csak nincs egyéb megkötés, mint pl a diéta. A pajzsmirigy nem termel megfelelő mennyiségü hormont és ezért gyógyszeresen pótolni kell. Ez nem káros se rám se a magzatra, viszont ha nem kezelik abból gond van. Nem megfelelő pajzsmirigyszint következtében születnek a kretén gyerekek. Illetve elhal a terhesség esetleg létre se jön.
Ma egy kicsit diló vagyok. Reggel karamboloztunk bölcsibe menet. Nem adták meg az elsőbbséget a jobbkezes utcán. Szerencsére semmi bajunk és a pasi is elismerte a hibáját, de még mindig összerándul a gyomrom, ha rá gondolok, hogy rosszabb is lehetett volna.
Kriszta
2005.02.10 09:06
Szegénykém! Hát, tényleg szerencse, hogy nem esett bajotok! Egyébként én is vezetek, és a jobb kezes utcáknál valahogy mindig óvatosabb vagyok. Mindig lassabban megyek, és figyelem a jobbról jövőt, hogy megáll -e, vagy mi!!
Örülök, hogy nem lett bajotok!
Majd én is fogom kérni az Orvost, hogy nézze meg a pajzsmirigyet is!
Egyébként nekem a műsz.bef. után még nem jött meg! Most tartok a 34. napnál. Szerinted ez normális? Amúgy a ciklusom általában 26-28 naposak. Neked hány napra jött meg?
Puszi, Dina
Örülök, hogy nem lett bajotok!
Majd én is fogom kérni az Orvost, hogy nézze meg a pajzsmirigyet is!
Egyébként nekem a műsz.bef. után még nem jött meg! Most tartok a 34. napnál. Szerinted ez normális? Amúgy a ciklusom általában 26-28 naposak. Neked hány napra jött meg?
Puszi, Dina
2005.02.10 10:30
Dina!
Én is nagyon figyelem a jobbról jövőket, ez volt a mázli, mert még nem is tudtam, hogy ki fog hajtani elém, de már levettem a gázról a lábam és a fék fele készítettem. Sokszor csinálom ezt, mert sok a hülye vezető.
Nekem most van meg és dec. 21.-én volt az abortuszom. Igaz nekem amúgy is 34-50 napos a ciklusom, de akkor is normális, hogy ilyen sokára jön meg a műtét után.
Kriszta
Én is nagyon figyelem a jobbról jövőket, ez volt a mázli, mert még nem is tudtam, hogy ki fog hajtani elém, de már levettem a gázról a lábam és a fék fele készítettem. Sokszor csinálom ezt, mert sok a hülye vezető.
Nekem most van meg és dec. 21.-én volt az abortuszom. Igaz nekem amúgy is 34-50 napos a ciklusom, de akkor is normális, hogy ilyen sokára jön meg a műtét után.
Kriszta
2005.05.06 17:02
Tímea,
ebben az esetben könnyű dolgod lenne a kicsivel: rögtön három segítséget is kapnál hozzá! Gondolom, ilyen korkülönbségnél már nem játszik jelentős szerepet a testvérféltékenység.
Nálunk problémás volt a terhesség, de ennek vajmi kevés köze volt a koromhoz. Ha nálad amúgy minden rendben, nem valószínű, hogy csak a terhesség sokat változtatna ezen.
Hogyan fogadták? Hát, nemes egyszerűséggel hülyének néztek. És ez azóta is így tart... Tisztelet a kivételnek.
Dehát úgyse a környezetünkért tesszük elsősorban, nem?
ebben az esetben könnyű dolgod lenne a kicsivel: rögtön három segítséget is kapnál hozzá!
Gondolom, ilyen korkülönbségnél már nem játszik jelentős szerepet a testvérféltékenység. Nálunk problémás volt a terhesség, de ennek vajmi kevés köze volt a koromhoz. Ha nálad amúgy minden rendben, nem valószínű, hogy csak a terhesség sokat változtatna ezen.
Hogyan fogadták? Hát, nemes egyszerűséggel hülyének néztek. És ez azóta is így tart...
Tisztelet a kivételnek. Dehát úgyse a környezetünkért tesszük elsősorban, nem?
2005.06.04 17:17
Sziasztok!
Csináltam egy kismamáknak szóló honlapot. Ha van kedvetek nézzetek be hozzám. www.kismamalap.gportal.hu Köszi!
Csináltam egy kismamáknak szóló honlapot. Ha van kedvetek nézzetek be hozzám. www.kismamalap.gportal.hu Köszi!
2005.07.06 09:28
sziasztok! nem tudom hogy hasznos lesz ez nektek, de Pesten a Rózsakert Medical Center-ben csinálnak 12 hetesen Down Kor Szürés ami 96% kiszüri a betegséget. Csak vérvétel és ultrahangból áll, így nincs halfalszúrás se veszély a babának. A webcimjük: http://www.medical-center.hu/ Bocsi a helyesírás hibák miatt - angol vagyok, de remélem meg lehet értelmezni mit írtam.
2005.07.13 20:29
Sziasztok!
Jaj, de jó! Azt hittem, én vagyok az egyetlen őrült, aki GYES-ről akar nyugdíjba menni!
Nekem "csak" három lányom van (14, 11, és 3 évesek), és újra babázni szeretnék - 36 évesen!
Három császárral, és minden gyerekért legalább kétéves (nem is olyan kellemetlenküzdelemmel a hátam mögött, egyre inkább akarom!
Persze, van bennem egy rakás félelem, de ezt lassan legyőzi a gyerek utáni vágy. Mindenki úgy gondolja, fiút akarok, trónörököst, pedig csak babaillatra, kicsi talpakra vágyom újra.
Engem nem érdekel, ki mit gondol! (Pedagógus anyám hülyének néz, legidősebb lányom a pedig a kérdésre, hogy mit szólna egy tesóhoz, azt felelte, hogy ha bátyja lesz, akkor jöhet)
Szóval, erőt ad, hogy Ti is hasonlóképpen gondolkodtok, kedves Tímea és Kíváncsi!
Köszönöm!
Kriszta
Jaj, de jó! Azt hittem, én vagyok az egyetlen őrült, aki GYES-ről akar nyugdíjba menni!
Nekem "csak" három lányom van (14, 11, és 3 évesek), és újra babázni szeretnék - 36 évesen!
Három császárral, és minden gyerekért legalább kétéves (nem is olyan kellemetlen
küzdelemmel a hátam mögött, egyre inkább akarom! Persze, van bennem egy rakás félelem, de ezt lassan legyőzi a gyerek utáni vágy. Mindenki úgy gondolja, fiút akarok, trónörököst, pedig csak babaillatra, kicsi talpakra vágyom újra.
Engem nem érdekel, ki mit gondol! (Pedagógus anyám hülyének néz, legidősebb lányom a pedig a kérdésre, hogy mit szólna egy tesóhoz, azt felelte, hogy ha bátyja lesz, akkor jöhet
) Szóval, erőt ad, hogy Ti is hasonlóképpen gondolkodtok, kedves Tímea és Kíváncsi!
Köszönöm!
Kriszta
2005.07.14 20:21
Kedves Sheila!
Helyzetünk nem csak a baba utáni vágyban hasonló!
Nekem az első házasságom sem volt rossznak mondható (éppen ma lettünk volna 15 éves házasok, és volt férjem tegnap megkérdezte, mivel lepjen meg), csak véget ért. Két nagylányom abból a kapcsolatból született. A legkisebb - aki júniusban volt három éves - már az új házasság gyümölcse.
A két nagy - bár jellemzően nem bírják egymást elviselni - a kicsit rajongva szereti, aki ezzel természetesen teljes mértékben vissza is él. Nálunk a babaprojekt indításánál nagy dilemmát okoz a megfelelő (?) korkülönbség, mert a két nagynál nem jött be a három év. Bár - ahogy ismerem magam - ha most lépünk a tettek mezejére, talán 40 évesen sikerül majd teherbe esnem, és akkor nem lesz probléma a korkülönbség...
Szóval nagyon drukkolok Nektek!
Kívácsi lennék, mit gondolnak a fiaid a terveitekről!
Nálunk Luca, a középső a jelek szerint örülne, ám Dorka, a legnagyobb, mint már írtam, egy bátyról álmodozikPillanatnyilag nincs ötletem álma valóra váltására, és néha attól tartok, jobban örülne, ha kb. 10 év múlva babáznék újra - nagymamamként.
A legkisebb, amikor megkérdeztük: "Lili, legyen tesód?", visszakérdezett: "Mi legyen nekem? Énsóm?" Mára odáig jutottunk, hogy a a babáját Villőnek hívja, mert ha lesz tesója, akkor az - szerinte - lány lesz és Villő. Tkp. ő is akarja, bár azt gondolom, nem tudja, hogy mit. De jól esik a hozzáállása!
Kedves Sheila! Mindent bele, és köszönöm, hogy nem vagyok egyedül!
Szia!
Kriszta
Helyzetünk nem csak a baba utáni vágyban hasonló!
Nekem az első házasságom sem volt rossznak mondható (éppen ma lettünk volna 15 éves házasok, és volt férjem tegnap megkérdezte, mivel lepjen meg
), csak véget ért. Két nagylányom abból a kapcsolatból született. A legkisebb - aki júniusban volt három éves - már az új házasság gyümölcse. A két nagy - bár jellemzően nem bírják egymást elviselni - a kicsit rajongva szereti, aki ezzel természetesen teljes mértékben vissza is él. Nálunk a babaprojekt indításánál nagy dilemmát okoz a megfelelő (?) korkülönbség, mert a két nagynál nem jött be a három év. Bár - ahogy ismerem magam - ha most lépünk a tettek mezejére, talán 40 évesen sikerül majd teherbe esnem
, és akkor nem lesz probléma a korkülönbség... Szóval nagyon drukkolok Nektek!
Kívácsi lennék, mit gondolnak a fiaid a terveitekről!
Nálunk Luca, a középső a jelek szerint örülne, ám Dorka, a legnagyobb, mint már írtam, egy bátyról álmodozik
Pillanatnyilag nincs ötletem álma valóra váltására, és néha attól tartok, jobban örülne, ha kb. 10 év múlva babáznék újra - nagymamamként. A legkisebb, amikor megkérdeztük: "Lili, legyen tesód?", visszakérdezett: "Mi legyen nekem? Énsóm?" Mára odáig jutottunk, hogy a a babáját Villőnek hívja, mert ha lesz tesója, akkor az - szerinte - lány lesz és Villő. Tkp. ő is akarja, bár azt gondolom, nem tudja, hogy mit. De jól esik a hozzáállása!
Kedves Sheila! Mindent bele, és köszönöm, hogy nem vagyok egyedül!
Szia!
Kriszta
2005.07.14 20:31
Kedves Ani!
Ne parázz! Az élet legszebb időszaka áll előtted! Élvezd!
Elsőre én is féltem, bár nem tudtam, mitől. Ott volt a baba a pocakomban, miközben egyik pillanatban egetverő boldogsággal, a másikban a "jaj, hogyan tudnám visszacsinálni" érzésével küszködtem.
Aztán minden ment a maga útján! Higgyél a babában és magadban! Nem ígéri senki, hogy nem lesznek problémák, nehézségek, hogy nem lesz fájdalom, de hidd el, az öröm, amit kapsz, mindenért kárpótol!
Ha sikerül megfogalmazni érzéseidet, félelmeidet, talán tudunk segíteni! Írj!
Vigyázz magatokra!
Szia!
Kriszta
Ne parázz! Az élet legszebb időszaka áll előtted! Élvezd!
Elsőre én is féltem, bár nem tudtam, mitől. Ott volt a baba a pocakomban, miközben egyik pillanatban egetverő boldogsággal, a másikban a "jaj, hogyan tudnám visszacsinálni" érzésével küszködtem.
Aztán minden ment a maga útján! Higgyél a babában és magadban! Nem ígéri senki, hogy nem lesznek problémák, nehézségek, hogy nem lesz fájdalom, de hidd el, az öröm, amit kapsz, mindenért kárpótol!
Ha sikerül megfogalmazni érzéseidet, félelmeidet, talán tudunk segíteni! Írj!
Vigyázz magatokra!
Szia!
Kriszta
2005.07.20 08:15
üdv.ujra itt Hölgyeim
Látom Mindenki él és virul
Jelentem mi is jol vagyunk lánykám már megtette az elsö Önállo lépéseket))14-én lesz 1 éves!
Ani nem tom vigasztal-e amit most irok de én pont 43 éves voltam vagyis a lánykám születése után 1 héttel töltöttem be! És tökéletesen kiegészitjuk egymást..... söt mondhatnám vissza fiatalodtam miota ujra babázom
Nekem is van az elsö házasságombol két "nagy fiam". Nagyon imádják a hugicájukat
Bár öszinte leszek többet nem vállalnék...és kérlek most ne itéljetek el de saját magamon érzem.. már nem birom ugy mint mikor a fiaim születtek.Persze mindent megteszek a lánykámnak is ez természetes de mégis ezota eltelt 16 év mikor utoljára babáztam.Azért ha a kor nem is hagy az emberen külsö nyomokat ..azért belül jelentkezik. De természetesen mikor kiderült babám lesz eszembe se jutott...tenni ellene pedig már 42 elmultam akkor
Anilia ha megkérdezhetem mennyi idös vagy?
Szoval fel a fejjel Öreglányok))
Pusza
Látom Mindenki él és virul
Jelentem mi is jol vagyunk lánykám már megtette az elsö Önállo lépéseket
))14-én lesz 1 éves! Ani nem tom vigasztal-e amit most irok de én pont 43 éves voltam vagyis a lánykám születése után 1 héttel töltöttem be! És tökéletesen kiegészitjuk egymást..... söt mondhatnám vissza fiatalodtam miota ujra babázom
Nekem is van az elsö házasságombol két "nagy fiam". Nagyon imádják a hugicájukat
Bár öszinte leszek többet nem vállalnék...és kérlek most ne itéljetek el de saját magamon érzem.. már nem birom ugy mint mikor a fiaim születtek.Persze mindent megteszek a lánykámnak is ez természetes de mégis ezota eltelt 16 év mikor utoljára babáztam.Azért ha a kor nem is hagy az emberen külsö nyomokat ..azért belül jelentkezik. De természetesen mikor kiderült babám lesz eszembe se jutott...tenni ellene pedig már 42 elmultam akkor
Anilia ha megkérdezhetem mennyi idös vagy?
Szoval fel a fejjel Öreglányok
)) Pusza
2005.07.22 12:50
Sziasztok!
De jó, hogy "feléledtünk"!
Olyan jó olvasni, hogy sokan vannak akiknek már baba is van a pociban, pedig "rég" elmúlt harminc.
Az első inszem sajnos nem sikerült, úgy tervezzük, hogy a következő hónapban újra próbálkozunk egy erősebb stimuval.
Mostanra nyugodtabb lettem, legalábbis nem rettegek mindentől, mint korábban, és ez többnyire annak is köszönhető, hogy itt a neten lehet beszélgetni veletek.
Köszönöm!
Tifics! Jó, hogy te is itt vagy, és veled együtt én is örülök a lányodnak!
Dina
De jó, hogy "feléledtünk"!
Olyan jó olvasni, hogy sokan vannak akiknek már baba is van a pociban, pedig "rég" elmúlt harminc.
Az első inszem sajnos nem sikerült, úgy tervezzük, hogy a következő hónapban újra próbálkozunk egy erősebb stimuval.
Mostanra nyugodtabb lettem, legalábbis nem rettegek mindentől, mint korábban, és ez többnyire annak is köszönhető, hogy itt a neten lehet beszélgetni veletek.
Köszönöm!
Tifics! Jó, hogy te is itt vagy, és veled együtt én is örülök a lányodnak!
Dina
2005.07.25 09:59
Lányok! Hol vagytok?
Anilia! Ne félj semmit! Bárcsak a helyedben lehetnék!
Tegnap megjött de úgy rendesen! Előtte pár napig barnázgattam picit. Persze éreztem, hogy ebben a hónapban is meg fog jönni, vagyis, hogy most sem jött össze az apróság, ....csak hát mégis minden alkalommal lehangolt állapotban leszek a "piros" látványától.
Dina
Anilia! Ne félj semmit! Bárcsak a helyedben lehetnék!
Tegnap megjött de úgy rendesen! Előtte pár napig barnázgattam picit. Persze éreztem, hogy ebben a hónapban is meg fog jönni, vagyis, hogy most sem jött össze az apróság, ....csak hát mégis minden alkalommal lehangolt állapotban leszek a "piros" látványától.
Dina
2005.07.25 19:25
Helló, (Öreg)lányok!
Én speciel megvagyok, bár most, hogy a nagy lányaim nincsenek itthon (évzáró óta!), az itthoni egy gyerkőccel sokkal nehezebb, mint a hárommal egyszerre.
Kedves Dina! Ugyan szinte semmit sem tudok Rólad, de a "piros" engem is sokszor lehangolt. Nekem is nehezen jöttek össze a csajok (gyógyszer, kispárna, stb), bár ahogy olvasgatlak, azért annyira nem nehezen, mint Neked. Fel a fejjel! Mindent bele! Aki ennyire akarja, annak sikerülni fog, annak sikerülnie kell! Drukkolok nagyon!
Kedves Tifics!
Olyan jó volt olvasni, amit írtál! Csodállak és irigyellek! És eszembe sem jut elítélni! Én most még érzek magamban erőt, lelkesedést, csak attól félek, a koromból adódóan kevés az időm, görcsösen akarni pedig nem akarok! De Te jó példa leszel előttem, hogy "nem csak a húszéveseké...", meg hogy "van élet 30(?) után is...", meg hasonló okosságok!
Köszönöm!
Sziasztok! Írjatok!
(Ugye a fentebb olvasható "régieket" nem riasztottam (-tuk) el? Remélem, nem érzitek úgy, hogy belekotyogtam (-tunk) a dolgaitokba? Nem ez volt a szándék, csak annyira megörültem, hogy talán sorstársakra lelek...)
Sziasztok!
Kriszta
Én speciel megvagyok, bár most, hogy a nagy lányaim nincsenek itthon (évzáró óta!), az itthoni egy gyerkőccel sokkal nehezebb, mint a hárommal egyszerre.
Kedves Dina! Ugyan szinte semmit sem tudok Rólad, de a "piros" engem is sokszor lehangolt. Nekem is nehezen jöttek össze a csajok (gyógyszer, kispárna, stb), bár ahogy olvasgatlak, azért annyira nem nehezen, mint Neked. Fel a fejjel! Mindent bele! Aki ennyire akarja, annak sikerülni fog, annak sikerülnie kell! Drukkolok nagyon!
Kedves Tifics!
Olyan jó volt olvasni, amit írtál! Csodállak és irigyellek! És eszembe sem jut elítélni! Én most még érzek magamban erőt, lelkesedést, csak attól félek, a koromból adódóan kevés az időm, görcsösen akarni pedig nem akarok! De Te jó példa leszel előttem, hogy "nem csak a húszéveseké...", meg hogy "van élet 30(?) után is...", meg hasonló okosságok!
Köszönöm!
Sziasztok! Írjatok!
(Ugye a fentebb olvasható "régieket" nem riasztottam (-tuk) el? Remélem, nem érzitek úgy, hogy belekotyogtam (-tunk) a dolgaitokba? Nem ez volt a szándék, csak annyira megörültem, hogy talán sorstársakra lelek...)
Sziasztok!
Kriszta
2005.07.26 08:15
Szia Kriszta! Igen, én is remélem, hogy minél hamarabb sikerül! Most, hogy megjött, indulhatunk is a következő inszemnek, úgyhogy ma fogom elkezdeni a gyogyikat, pár nappal később az injekciót.
Az utolsó mondatodhoz hozzászólva, egyáltalán nem "risztottál" el bennünket, sőt!!! Örülünk, ha van új "öreglány" a kis csapatban, úgyhogy nagyon örülünk, hogy te is, és a többiek is itt vannak, olvasnak, írnak, ezzel is segítjük egymást a sokszor nehéz és elkeseredett pillanatokban! Így, ahogy te is írod, erőt, lelkesedést, bátorságot veszünk egymástól...
Úgyhogy, lányok írjatok!!!!!
Dina
Az utolsó mondatodhoz hozzászólva, egyáltalán nem "risztottál" el bennünket, sőt!!! Örülünk, ha van új "öreglány" a kis csapatban, úgyhogy nagyon örülünk, hogy te is, és a többiek is itt vannak, olvasnak, írnak, ezzel is segítjük egymást a sokszor nehéz és elkeseredett pillanatokban! Így, ahogy te is írod, erőt, lelkesedést, bátorságot veszünk egymástól...
Úgyhogy, lányok írjatok!!!!!
Dina
2005.07.26 18:47
Helló Dina!
Végre sikerült végigolvasnom a topikot, kicsit jobban képben vagyok.
Már írtam, hogy mindhárom csajsziért megküzdöttem(-tünk), de Lilire különösen sokat kellett várni. Amikor már feladtuk volna, a nőgyógyászom adott egy gyógyszert, amiről azt mondta, hogy pár napig szedem, aztán majd 10 hónapig hat. Nem igazán hittem benne (mármint a gyógyszerben). Januárban kezdtem szedni, szeptemberben osztályt kaptam, úgy döntöttünk, nem próbálkozunk tovább. Bejelentkeztem a szokásos vizsgálatokra, és mire mentem, október közepén, már tudtam, hogy terhes vagyok. Hát mit mondjak, a szülők nem osztoztak az örömömben...
Amikor tavaly szeptemberben visszamentem (Apa volt GYES-en), az új szülők azzal kezdték, hogy ugye nem... Hát majd rájönnek, hogy DE IGEN, IGEN, IGEN - ha minden összejön! Márpedig össze fog jönni, mert AKAROM, egyre jobban!
Te mivel foglalkozol? Össze lehet egyeztetni a munkát a próbálkozásokkal? Apóca hogyan viseli?
Na, mindent bele!
Lili ma egész nap nem aludt. Eddig tök jól elvolt, de most már marha nyűgös. Viszem fürdeni, ha gyorsan elalszik, még visszajövök, hátha lesz itt valaki
Írj! Írjatok!
Szia!
Kriszta
Végre sikerült végigolvasnom a topikot, kicsit jobban képben vagyok.
Már írtam, hogy mindhárom csajsziért megküzdöttem(-tünk), de Lilire különösen sokat kellett várni. Amikor már feladtuk volna, a nőgyógyászom adott egy gyógyszert, amiről azt mondta, hogy pár napig szedem, aztán majd 10 hónapig hat. Nem igazán hittem benne (mármint a gyógyszerben). Januárban kezdtem szedni, szeptemberben osztályt kaptam, úgy döntöttünk, nem próbálkozunk tovább. Bejelentkeztem a szokásos vizsgálatokra, és mire mentem, október közepén, már tudtam, hogy terhes vagyok. Hát mit mondjak, a szülők nem osztoztak az örömömben
... Amikor tavaly szeptemberben visszamentem (Apa volt GYES-en), az új szülők azzal kezdték, hogy ugye nem... Hát majd rájönnek, hogy DE IGEN, IGEN, IGEN - ha minden összejön! Márpedig össze fog jönni, mert AKAROM, egyre jobban!
Te mivel foglalkozol? Össze lehet egyeztetni a munkát a próbálkozásokkal? Apóca hogyan viseli?
Na, mindent bele!
Lili ma egész nap nem aludt. Eddig tök jól elvolt, de most már marha nyűgös. Viszem fürdeni, ha gyorsan elalszik, még visszajövök, hátha lesz itt valaki
Írj! Írjatok!
Szia!
Kriszta
2005.07.27 07:38
Szia Kriszta!
Emlékszel még ennek a gyógyszernek a nevére, amit adott a nőgyógyászod??? Nagyon kíváncsivá tettél!
A melóhelyen nincs gond, nagyon rendi a főnök.
A párom nagyon megértő és mindenben maximálisan mellettem van, bármit hajlandó megtenni értem-értünk, és én ennek nagyon örülök!
A te "problémádra" visszatérve, ha a helyedben lennék, én próbálkoznék a negyedikkel. Jézusom, de jó neked!
Írj hamar!
Dina
Emlékszel még ennek a gyógyszernek a nevére, amit adott a nőgyógyászod??? Nagyon kíváncsivá tettél!
A melóhelyen nincs gond, nagyon rendi a főnök.
A párom nagyon megértő és mindenben maximálisan mellettem van, bármit hajlandó megtenni értem-értünk, és én ennek nagyon örülök!
A te "problémádra" visszatérve, ha a helyedben lennék, én próbálkoznék a negyedikkel. Jézusom, de jó neked!
Írj hamar!
Dina
2005.07.27 08:12
Sziasztok!
Új vagyok köztetek, de korban közétek tartozó, 36 múltam. Most már biztos, hogy babát várunk, tegnap voltunk ultrahangon, és 8 hetes terhes vagyok. Már van egy 10 éves fiam, de most úgy éreztük, hogy még egy belefér, nagyon örülünk. És mindenkinek itt hasonló örömöket kívánok. A Schöpf-Méreibe járunk dr. Kollár Zoltánhoz, és szülni is ott fogok.
Örülök, hogy korban hozzám hasonlókkal találkozhatok itt. Bennem is voltak kételyek, hogy képes vagyok-e még teherbe esni, szülni. Lehet, hogy korban még nem vagyok idős erre, de a családunkban mindenki elég hamar változókorba lépett, a nővérem, aki 40 éves lesz idén nemrég kezdte el mondani, hogy már ki-kimaradozik neki a vérzése. Ekkor mi már terveztük a babát, és meg is ilyedtünk egy kicsit, ehhez képest nagyon jól, hamar sikerült a dolog.
Elmentem dokihoz, hogy babát szeretnénk, és nézze még, hogy van-e valami akadálya, a vizsgálat után azt mondta, hogy próbálkozhatunk. S után már csak egyszer jött meg, utána meg már a baba jött. Nagyön örülünk.
Jelentkezem még, és mindenkinek sok sikert!
Sziasztok,
Paga
Új vagyok köztetek, de korban közétek tartozó, 36 múltam. Most már biztos, hogy babát várunk, tegnap voltunk ultrahangon, és 8 hetes terhes vagyok. Már van egy 10 éves fiam, de most úgy éreztük, hogy még egy belefér, nagyon örülünk. És mindenkinek itt hasonló örömöket kívánok. A Schöpf-Méreibe járunk dr. Kollár Zoltánhoz, és szülni is ott fogok.
Örülök, hogy korban hozzám hasonlókkal találkozhatok itt. Bennem is voltak kételyek, hogy képes vagyok-e még teherbe esni, szülni. Lehet, hogy korban még nem vagyok idős erre, de a családunkban mindenki elég hamar változókorba lépett, a nővérem, aki 40 éves lesz idén nemrég kezdte el mondani, hogy már ki-kimaradozik neki a vérzése. Ekkor mi már terveztük a babát, és meg is ilyedtünk egy kicsit, ehhez képest nagyon jól, hamar sikerült a dolog.
Elmentem dokihoz, hogy babát szeretnénk, és nézze még, hogy van-e valami akadálya, a vizsgálat után azt mondta, hogy próbálkozhatunk. S után már csak egyszer jött meg, utána meg már a baba jött. Nagyön örülünk.
Jelentkezem még, és mindenkinek sok sikert!
Sziasztok,
Paga
Gabi
2005.07.27 08:55
Szia, Dina!
Elővettem a papírjaimat: Clostylbegit. (Lehet, hogy Te ezen már túl is vagy, de nekem a jelek szerint segített.)
Az jó, ha a munkahelyeden és otthon is pozitív a hozzáállás, ez már fél siker. Az én főnököm - látva a tantestületi évzáró bulin, milyen vágyakozva lesem a gyeses kolléganők porontyait - megjegyezte, hogy szerinte bőven sok a három gyerek is. Pedagógus...
Apuci nálunk is lelkesen benne van minden jóban.
El kéne mennem a dokimhoz! Vajon bírja-e a méhem és a hasfalam a 4. terhességet és majd a 4. császárt? Amikor Dorka született, '91-ben, azt mondták, még egy majd jöhet. '94-ben, amikor Luca született, jöttek Kennedy-nével, hogy ő - állítólag - hetet szült császárral. Három éve, Lili születésekor abban maradtunk, visszatérünk a témára, ha aktuális lesz. Hát, azt hiszem, most lett aktuális!
Szia, Paga!
GRATULA! Most a világ legklasszabb érzése a Tiétek! Már én is nagyon vágyom rá újra!
Látom, a kivitelezés irigylésre méltóan gyorsan ment Nálatok, de a tervezés időszaka, a döntés meghozatala meddig tartott?
Apócától csak egyszer kellett megkérdeznem, hogy mit szólna hozzá, és a szívemmel már én is eldöntöttem, de mégis van bennem egy hülye, megmagyarázhatatlan félelem. Ezért jó látni a Te és a többiek példáját, olvasni Dina bíztatását.
Vigyázzatok magatokra!
Mindent bele!
Sziasztok!
Kriszta
Elővettem a papírjaimat: Clostylbegit. (Lehet, hogy Te ezen már túl is vagy, de nekem a jelek szerint segített.)
Az jó, ha a munkahelyeden és otthon is pozitív a hozzáállás, ez már fél siker. Az én főnököm - látva a tantestületi évzáró bulin, milyen vágyakozva lesem a gyeses kolléganők porontyait - megjegyezte, hogy szerinte bőven sok a három gyerek is. Pedagógus...
Apuci nálunk is lelkesen benne van minden jóban
. El kéne mennem a dokimhoz! Vajon bírja-e a méhem és a hasfalam a 4. terhességet és majd a 4. császárt? Amikor Dorka született, '91-ben, azt mondták, még egy majd jöhet. '94-ben, amikor Luca született, jöttek Kennedy-nével, hogy ő - állítólag - hetet szült császárral. Három éve, Lili születésekor abban maradtunk, visszatérünk a témára, ha aktuális lesz. Hát, azt hiszem, most lett aktuális!
Szia, Paga!
GRATULA! Most a világ legklasszabb érzése a Tiétek! Már én is nagyon vágyom rá újra!
Látom, a kivitelezés irigylésre méltóan gyorsan ment Nálatok, de a tervezés időszaka, a döntés meghozatala meddig tartott?
Apócától csak egyszer kellett megkérdeznem, hogy mit szólna hozzá, és a szívemmel már én is eldöntöttem, de mégis van bennem egy hülye, megmagyarázhatatlan félelem. Ezért jó látni a Te és a többiek példáját, olvasni Dina bíztatását.
Vigyázzatok magatokra!
Mindent bele!
Sziasztok!
Kriszta
2005.07.27 09:49
Sziasztok Lányok!
Örülök, hogy van még egy új lány közöttünk.
Paga! Légy üdvözölve itt! De jó neked! Sok sok jót és örömet kívánok nektek!
Kriszta! A Clostyl-on már túl vagyok. Már nem is emlékszem pontosan hányadik Closty-s kúránál tartok, otthon fel van írva, de egyik sem sikerült, vagyis egy, de az sajna elhalt!
Mint írtam, tegnap újra elkezdtem a gyógyszeres kúrát, ami Clostylbegittel kezdődik, majd két nap injekció, és után inszemináció.
Most valahogy jobban bízom abban, hogy sikerül!
Dina
Örülök, hogy van még egy új lány közöttünk.
Paga! Légy üdvözölve itt! De jó neked! Sok sok jót és örömet kívánok nektek!
Kriszta! A Clostyl-on már túl vagyok. Már nem is emlékszem pontosan hányadik Closty-s kúránál tartok, otthon fel van írva, de egyik sem sikerült, vagyis egy, de az sajna elhalt!
Mint írtam, tegnap újra elkezdtem a gyógyszeres kúrát, ami Clostylbegittel kezdődik, majd két nap injekció, és után inszemináció.
Most valahogy jobban bízom abban, hogy sikerül!
Dina
2005.07.27 09:57
Hali!
Kriszta köszi a gratulációt. Hát ez nálunk úgy zajlott, hogy mi a kezdetektől 2 gyereket szerettünk volna. Aztán, amikor a fiammal való otthonlét után visszamentem dolgozni, akkor azt gondoltuk, hogy kicsit dolgozom, rendbe jövök lelkileg, rendbe jövünk anyagilag és majd utána lesz a következő baba. Aztán az évek teltek, és valahogy nem nagyon került szóba köztem és a férjem között a következő baba kérdése. Úgy kb. 35 éves korom körül viszont egyre inkább elkezdtem vágyni egy picire, és kb. ezektől az időktől a párom meg társaságba elkezdte mondogatni, hogy már nekünk nem lesz több gyerekünk, már nem gondolkodunk ezen. Nem hoztam szóba, amikor kettesben voltunk, mert azt gondoltam, hogy ezt kettőnknek kell akarni, ha mindkét fél nem akarja oda nem érdemes, hogy baba érkezzen.
Egyszer aztán nagyon depi voltam idén év elején, meghalt a dédi (akivel együtt éltünk, és imádtuk), meg úgy halmozódtak a gondok, rendesen kiborultam, és akkor kiöntöttem a szívemet a férjemnek. Már az első reakciója igazolta, hogy nem akar babát, az anyagiak, a lemondások, a sok teendő, aggódás stb. ilyeneket mondott, meg azt is, hogy azért hagy gondolkozzon még a dolgon. Nem telt el fél óra sem, amikor azt mondta, hogy rendben legyen babánk. Először azt gondoltam, hogy nem a pici kell neki, hanem azt szeretné, hogy az én vágyam teljesüljön, és csak azért egyezett bele. Ehhez képest most úgy érzem, hogy Õ a lelkesebb, és én vagyok teli kétellyel. Amikor tegnap biztos lett a baba, akkor Õ majd elsírta magát,annyira örült,és persze én is örülök, de aggodalommal teli az örömöm, bennem most tudatosult, hogy ez már élesben megy, és végleges. De örülök! Hétvégén jön haza a fiam, akkor mondjuk meg neki, remélem Õ is örömmel fogadja a hírt.
Minden jót nektek!
Paga
Kriszta köszi a gratulációt. Hát ez nálunk úgy zajlott, hogy mi a kezdetektől 2 gyereket szerettünk volna. Aztán, amikor a fiammal való otthonlét után visszamentem dolgozni, akkor azt gondoltuk, hogy kicsit dolgozom, rendbe jövök lelkileg, rendbe jövünk anyagilag és majd utána lesz a következő baba. Aztán az évek teltek, és valahogy nem nagyon került szóba köztem és a férjem között a következő baba kérdése. Úgy kb. 35 éves korom körül viszont egyre inkább elkezdtem vágyni egy picire, és kb. ezektől az időktől a párom meg társaságba elkezdte mondogatni, hogy már nekünk nem lesz több gyerekünk, már nem gondolkodunk ezen. Nem hoztam szóba, amikor kettesben voltunk, mert azt gondoltam, hogy ezt kettőnknek kell akarni, ha mindkét fél nem akarja oda nem érdemes, hogy baba érkezzen.
Egyszer aztán nagyon depi voltam idén év elején, meghalt a dédi (akivel együtt éltünk, és imádtuk), meg úgy halmozódtak a gondok, rendesen kiborultam, és akkor kiöntöttem a szívemet a férjemnek. Már az első reakciója igazolta, hogy nem akar babát, az anyagiak, a lemondások, a sok teendő, aggódás stb. ilyeneket mondott, meg azt is, hogy azért hagy gondolkozzon még a dolgon. Nem telt el fél óra sem, amikor azt mondta, hogy rendben legyen babánk. Először azt gondoltam, hogy nem a pici kell neki, hanem azt szeretné, hogy az én vágyam teljesüljön, és csak azért egyezett bele. Ehhez képest most úgy érzem, hogy Õ a lelkesebb, és én vagyok teli kétellyel. Amikor tegnap biztos lett a baba, akkor Õ majd elsírta magát,annyira örült,és persze én is örülök, de aggodalommal teli az örömöm, bennem most tudatosult, hogy ez már élesben megy, és végleges. De örülök! Hétvégén jön haza a fiam, akkor mondjuk meg neki, remélem Õ is örömmel fogadja a hírt.
Minden jót nektek!
Paga
Gabi
2005.07.27 11:06
Helló csajok!
Lili manó elaludt - pótolja a tegnapit is. Reggel hétkor már a homokozóban volt, akkor még el lehetett viselni a hőséget.
Férjecském hajnalban elment dolgozni a haverjával, aki megkérte, segítsen neki egy büfét megcsinálni az UTE pályán. Drágám vitt két pólót, hogy ha beleizzad, tudjon cserélni. Most egyszerre van rajta mindhárom, mert a kedves barát elfelejtette közölni, hogy a jégcsarnokban kell dolgozni...
Dina!
Naná, hogy a következő sikerülni fog! Egyébként mit mondanak, mondanak-e egyáltalán valamit, miért megy ez ilyen nehezen? És hova jársz dokihoz? (Ha már írtad, bocs, de tudod, az én koromban...)
Paga!
Igen, talán bennem is azok az ellenérvek dolgoznak, melyek a Te férjedben korábban. Míg az első leányzót (az első házasságomban) főiskolásként, szinte nincstelenül vállaltuk, mostanra eljutottunk valahová, ahonnan nem szeretnénk visszalépni. Aztán ott van az aggódás, mert Lilivel mi is keresztül mentünk egy s máson, és még most sem látjuk a végét.És a hülye gondolatok, hogy Lili problémái talán miattunk, a korunk miatt vannak?
Ami a lemondásokat illeti - én soha nem éreztem, hogy bármiről is le kellene mondanom a lányaim miatt. (Hacsak nem az alvásról, bár csupán Dorka volt rossz alvó.) Mindig, mindenhova vittem őket magammal, a két nagyon látszik is az eredménye: talpraesettek, önállóak, felnőttekkel is azonnal kapcsolatot teremtenek. (Márciusban Dorka egyedül volt Londonban, áprilisban pedig Lucával Párizsban, minden gond nélkül.)
Mindezzel együtt én megértem a férjed előzetes reakcióit, de még jobban örülök a tegnapi majdnem-könnyeinek. Jópofa lesz, ahogy majd társaságban újságolja a nagy hírt!
Az én férjecském (aki 10 évvel öregebb nálam, és akinek az első házasságából van két nagy lánya) most, öreg fejjel, Lilivel élte meg igazán az apaságot. Több mint másfél évet volt gyesen és ezt élete legboldogabb időszakaként jellemzi. És igen, ezektől a kemény férfiaktól a könnyeiknél, meg a majdnem-könnyeiknél nem kell szebb szerelmi vallomás!
Az pedig, hogy örömöd aggodalommal vegyül, úgy gondolom, a felelősségtudatodat jelzi, így teljesen természetes! De minden meg fog oldódni, minden rendben lesz!
(Lili most kiabált ki a szobájából, hogy "Anya!". Bementem, mondtam, hogy itt vagyok, ő pedig csak anyit mondott, hogy "Szeretlek", és most alszik tovább)
Na, szóval most nagyon hosszú voltam, de még anyi, hogy a fiad reakciójára én is kíváncsi vagyok! Biztos nagyon fog örülni! Nálunk 11 ill. 8 év a korkülönbség, és nagyon bejött!
Na, elég belőlem!
Sziasztok, írjatok!
Kriszta
Lili manó elaludt - pótolja a tegnapit is. Reggel hétkor már a homokozóban volt, akkor még el lehetett viselni a hőséget.
Férjecském hajnalban elment dolgozni a haverjával, aki megkérte, segítsen neki egy büfét megcsinálni az UTE pályán. Drágám vitt két pólót, hogy ha beleizzad, tudjon cserélni. Most egyszerre van rajta mindhárom, mert a kedves barát elfelejtette közölni, hogy a jégcsarnokban kell dolgozni...
Dina!
Naná, hogy a következő sikerülni fog! Egyébként mit mondanak, mondanak-e egyáltalán valamit, miért megy ez ilyen nehezen? És hova jársz dokihoz? (Ha már írtad, bocs, de tudod, az én koromban...)
Paga!
Igen, talán bennem is azok az ellenérvek dolgoznak, melyek a Te férjedben korábban. Míg az első leányzót (az első házasságomban) főiskolásként, szinte nincstelenül vállaltuk, mostanra eljutottunk valahová, ahonnan nem szeretnénk visszalépni. Aztán ott van az aggódás, mert Lilivel mi is keresztül mentünk egy s máson, és még most sem látjuk a végét.És a hülye gondolatok, hogy Lili problémái talán miattunk, a korunk miatt vannak?
Ami a lemondásokat illeti - én soha nem éreztem, hogy bármiről is le kellene mondanom a lányaim miatt. (Hacsak nem az alvásról, bár csupán Dorka volt rossz alvó.) Mindig, mindenhova vittem őket magammal, a két nagyon látszik is az eredménye: talpraesettek, önállóak, felnőttekkel is azonnal kapcsolatot teremtenek. (Márciusban Dorka egyedül volt Londonban, áprilisban pedig Lucával Párizsban, minden gond nélkül.)
Mindezzel együtt én megértem a férjed előzetes reakcióit, de még jobban örülök a tegnapi majdnem-könnyeinek. Jópofa lesz, ahogy majd társaságban újságolja a nagy hírt!
Az én férjecském (aki 10 évvel öregebb nálam, és akinek az első házasságából van két nagy lánya) most, öreg fejjel, Lilivel élte meg igazán az apaságot. Több mint másfél évet volt gyesen és ezt élete legboldogabb időszakaként jellemzi. És igen, ezektől a kemény férfiaktól a könnyeiknél, meg a majdnem-könnyeiknél nem kell szebb szerelmi vallomás!
Az pedig, hogy örömöd aggodalommal vegyül, úgy gondolom, a felelősségtudatodat jelzi, így teljesen természetes! De minden meg fog oldódni, minden rendben lesz!
(Lili most kiabált ki a szobájából, hogy "Anya!". Bementem, mondtam, hogy itt vagyok, ő pedig csak anyit mondott, hogy "Szeretlek", és most alszik tovább
) Na, szóval most nagyon hosszú voltam, de még anyi, hogy a fiad reakciójára én is kíváncsi vagyok! Biztos nagyon fog örülni! Nálunk 11 ill. 8 év a korkülönbség, és nagyon bejött!
Na, elég belőlem!
Sziasztok, írjatok!
Kriszta
2005.07.29 09:09
Szia Kriszta!
Nagyon jó, hogy írtál. És mindenkinek hasonló jókat kívánok! Remélem mindenkinek sikerülni fog, mert az nem igazság, hogy aki nem akarja, és semmit nem tesz érte, annak egyfolytában összejön, aki pedig mindent megtesz ezért, hogy babája legyen annak ez nem sikerül.
Nem tehetek róla,de borzasztóan babonás vagyok, így aztán a fiamnak természetesen megmondjuk, hogy kistesóje a pocakomban van, és a nagyszülőknek is (na és szerintem utána a fiam úgyis világgá fogja kürtölni), de a munkahelyen még várnék egy kicsit vele, mert a munkámat el tudom végezni, és legalább az első vizsgálatokon, és azok eredményein szeretnék túl lenni, és utána szólni a főnökségnek. A közvetlen kollégákkal kapcsolatosan van egy kis lelkiismeret furdalásom, és szeretném is elmondani, de félek, hogy akkor egy napon belül pont mindenki tudni fogja, azt pedig nem szeretném, hogy a főnököm mástól tudja meg. Biztos hülyeségnek tartjátok a titkolózást, de annyira félek, hogy elvetélek, vagy a picinek valami baja van, hogy egyenlőre ezt látom helyesnek. A főnököm amúgy sem nőpárti, ez nem fogja megkönnyíteni a bejelentést, de lehet, hogy ebben kellemesen csalódni fogok. Végül is jellemzően férfi kollégáim vannak, ezért ilyen még nem fordult elő a 4 év alatt amióta itt vagyok.
Ha esetleg genetikai vizsgálattal kapcsolatosan van tapasztalatotok, az szívesen hallgatom. Nagyon bizonytalan vagyok, hiszen nagyobb a vetélés kockázata, mint a betegségé. De ha nem végeztetem el, és a babám beteg lenne, akkor az az én felelősségem, és nem bocsájtanám meg magamnak. A dokim előljáróban azt mondta, hogy nem tartja szükségesnek, ha egyéb vizsgálatok megnyugtató eredményeket adnak. De ettől még nem vagyok bizonyosabb a döntést illetően. A legközelebb úgyis még egyszer rákérdezek a dokira, de azért kiváncsi lennék a véleményetekre.
Sziasztok,
Paga
Nagyon jó, hogy írtál. És mindenkinek hasonló jókat kívánok! Remélem mindenkinek sikerülni fog, mert az nem igazság, hogy aki nem akarja, és semmit nem tesz érte, annak egyfolytában összejön, aki pedig mindent megtesz ezért, hogy babája legyen annak ez nem sikerül.
Nem tehetek róla,de borzasztóan babonás vagyok, így aztán a fiamnak természetesen megmondjuk, hogy kistesóje a pocakomban van, és a nagyszülőknek is (na és szerintem utána a fiam úgyis világgá fogja kürtölni), de a munkahelyen még várnék egy kicsit vele, mert a munkámat el tudom végezni, és legalább az első vizsgálatokon, és azok eredményein szeretnék túl lenni, és utána szólni a főnökségnek. A közvetlen kollégákkal kapcsolatosan van egy kis lelkiismeret furdalásom, és szeretném is elmondani, de félek, hogy akkor egy napon belül pont mindenki tudni fogja, azt pedig nem szeretném, hogy a főnököm mástól tudja meg. Biztos hülyeségnek tartjátok a titkolózást, de annyira félek, hogy elvetélek, vagy a picinek valami baja van, hogy egyenlőre ezt látom helyesnek. A főnököm amúgy sem nőpárti, ez nem fogja megkönnyíteni a bejelentést, de lehet, hogy ebben kellemesen csalódni fogok. Végül is jellemzően férfi kollégáim vannak, ezért ilyen még nem fordult elő a 4 év alatt amióta itt vagyok.
Ha esetleg genetikai vizsgálattal kapcsolatosan van tapasztalatotok, az szívesen hallgatom. Nagyon bizonytalan vagyok, hiszen nagyobb a vetélés kockázata, mint a betegségé. De ha nem végeztetem el, és a babám beteg lenne, akkor az az én felelősségem, és nem bocsájtanám meg magamnak. A dokim előljáróban azt mondta, hogy nem tartja szükségesnek, ha egyéb vizsgálatok megnyugtató eredményeket adnak. De ettől még nem vagyok bizonyosabb a döntést illetően. A legközelebb úgyis még egyszer rákérdezek a dokira, de azért kiváncsi lennék a véleményetekre.
Sziasztok,
Paga
Gabi
2005.07.29 15:52
Az ING Biztosító Rt-t képviselve egy pénzügyi szolgáltatást szeretnék az Ön szíves figyelmébe ajánlani. Ezt a konstrukciót az ING azok számára hozta létre, akik szeretteik, hozzátartozóik anyagi biztonságát mindennél fontosabbnak tartják.
A Patrónus életbiztosítás elsősorban a gyermek életútjának kiemelkedő szakaszaiban nyújt segítséget. Életbiztosításunk szolgáltatása fedezheti a magas tandíjakat, hozzájárulhat az első saját otthon megteremtéséhez, akár az esküvő költségeit is enyhítheti. Segítségével megteremtheti az önálló életkezdés anyagi hátterét.
Amennyiben bővebb információhoz szeretne jutni, kérem írjon nekem a csipkay.peter@ing.hu címre, vagy hívjon a 20/982-3467 telefonon.
Csipkay Péter
A Patrónus életbiztosítás elsősorban a gyermek életútjának kiemelkedő szakaszaiban nyújt segítséget. Életbiztosításunk szolgáltatása fedezheti a magas tandíjakat, hozzájárulhat az első saját otthon megteremtéséhez, akár az esküvő költségeit is enyhítheti. Segítségével megteremtheti az önálló életkezdés anyagi hátterét.
Amennyiben bővebb információhoz szeretne jutni, kérem írjon nekem a csipkay.peter@ing.hu címre, vagy hívjon a 20/982-3467 telefonon.
Csipkay Péter
2005.07.29 17:32
Helló, lányok!
Hát szörnyű ez a gatyarohasztó hőség! Vezettem ma másfél órát, miközben rossz a kocsiban a légkondi... Mire ideértem anyámékhoz, mint aki bepisilt... Lili szerencsére szinte végig aludt. De itt legalább van légkondi!
Kedves Paga!
Azon, amit az első bekezdésben írtál, én is nagyon sokat gondolkodtam... Olykor igazságtalan az élet. De nagyon drukkolok minden "babaőrültnek", hogy ha nehezen is, de sikerüljön nekik, ...és nekem, nekünk is!
Én úgy voltam a terhességeimmel, hogy azonnal világgá kürtöltem volna a hírt, de a józan ész valóban azt diktálja, hogy várni kell a bejelentéssel. Szerintem ez nem babona, de ha az, akkor is teljesen normális. A családon kívül mi csak a 10-12. héttől "dicsekedtünk".
Most azt akartam neked írni, hogy ne is gondolj arra, hogy bármi baj lehet, mert nem lesz, de rájöttem, ezt hiába írom: úgyis ott van, és 9 hónapig ott is lesz az emberben a félsz, a bizonytalanság. Azt gondolom, tudatosan kell a gondolatainkat a pozitív dolgok irányába terelni. Próbáld meg, menni fog!
A genetikai vizsgálattal kapcsolatban még nincsenek tapasztalataim, mert Lili születésekor még "csak" 33 éves voltam. Hogy elmennék-e, ill. elmegyek-e majd, azt most még nem tudom. Leveledre biztosan reagálnak majd tapasztaltabb "öreglányok" is, de ha mégsem, akkor szerintem orvosodra és az érzéseidre hallgass!
Ugye, most hétvégén jön haza a fiad? Ha nem nagyon indiszkrét a kérés, rettenetesen érdekelne, hogy fogadja a nagy hírt. Annyira drukkolok Nektek!
Dina!
Remélem, nem voltam tolakodó a kérdésemmel! Ha mégis, ne haragudj!
Ha megnyugtató választ kapok Tőled, akkor lennének további kérdéseim is!
Addig is mindent bele, legyetek ügyesek!
Csajok, kitartás a nagy hőségben!
Vigyázzatok magatokra, és ha tudtok, írjatok!
Sziasztok!
Kriszta
Hát szörnyű ez a gatyarohasztó hőség! Vezettem ma másfél órát, miközben rossz a kocsiban a légkondi... Mire ideértem anyámékhoz, mint aki bepisilt... Lili szerencsére szinte végig aludt. De itt legalább van légkondi!
Kedves Paga!
Azon, amit az első bekezdésben írtál, én is nagyon sokat gondolkodtam... Olykor igazságtalan az élet. De nagyon drukkolok minden "babaőrültnek", hogy ha nehezen is, de sikerüljön nekik, ...és nekem, nekünk is!
Én úgy voltam a terhességeimmel, hogy azonnal világgá kürtöltem volna a hírt, de a józan ész valóban azt diktálja, hogy várni kell a bejelentéssel. Szerintem ez nem babona, de ha az, akkor is teljesen normális. A családon kívül mi csak a 10-12. héttől "dicsekedtünk".
Most azt akartam neked írni, hogy ne is gondolj arra, hogy bármi baj lehet, mert nem lesz, de rájöttem, ezt hiába írom: úgyis ott van, és 9 hónapig ott is lesz az emberben a félsz, a bizonytalanság. Azt gondolom, tudatosan kell a gondolatainkat a pozitív dolgok irányába terelni. Próbáld meg, menni fog!
A genetikai vizsgálattal kapcsolatban még nincsenek tapasztalataim, mert Lili születésekor még "csak" 33 éves voltam. Hogy elmennék-e, ill. elmegyek-e majd, azt most még nem tudom. Leveledre biztosan reagálnak majd tapasztaltabb "öreglányok" is, de ha mégsem, akkor szerintem orvosodra és az érzéseidre hallgass!
Ugye, most hétvégén jön haza a fiad? Ha nem nagyon indiszkrét a kérés, rettenetesen érdekelne, hogy fogadja a nagy hírt. Annyira drukkolok Nektek!
Dina!
Remélem, nem voltam tolakodó a kérdésemmel! Ha mégis, ne haragudj!
Ha megnyugtató választ kapok Tőled, akkor lennének további kérdéseim is
! Addig is mindent bele, legyetek ügyesek!
Csajok, kitartás a nagy hőségben!
Vigyázzatok magatokra, és ha tudtok, írjatok!
Sziasztok!
Kriszta
2005.07.31 06:13
Szia Paga!
40 éves vagyok és van 3 kisfiam: 7,5, 4 és 13,5 hónaposak. A 3. kisfiammal csináltattam amniot, azon kívül hogy két napig fájt a hasam és feküdni kellett nem volt semmi gond. A Szabolcs utcában csinálták, a körülmények nevetségesek voltak: ambulánsak csinálták, nekem még ágy sem jutott (és még párunknak). Tehát hálóingre kellett vetkőzni, felkísértek egyenként bennünket a műtőbe (ahol majdnem inamba szállt a bátorságom), magát a beavatkozást UH-n lehetett nézni. Inkább kellemetlen volt mint fájdalmas. Utána vissza a kórterembe ahol kb. 20 perces széken való üldögélés után hazaengedtek. Különösebb tájékoztatás, útmutatás nélkül. Amit tudtam az egészről, azt a netről szedtem össze. Az egész lélektelen volt és sivár. Az eredmény 4 hét múlva jött meg, az értesítőn két héttel korábbi dátum volt...
A hugomnak idén tavasszal csináltak amniot a Schöpf Méreiben, ott előző este be kellett feküdni és a beavatkozás után is 2 órát kellett feküdnie. Õt pld. vissza is hívták ellenőrző UH-ra, engem nem. Neki sem volt gondja a hasfájáson kívül. Feküdt két napig.
Ha úgy döntesz hogy megcsináltatod, próbáld elintézni hogy chorionboholy-vételt csináljanak, azt a 12. héten végzik és állítólag 3 nap alatt megvan az eredmény.
Remélem segítettem.
Andrea
40 éves vagyok és van 3 kisfiam: 7,5, 4 és 13,5 hónaposak. A 3. kisfiammal csináltattam amniot, azon kívül hogy két napig fájt a hasam és feküdni kellett nem volt semmi gond. A Szabolcs utcában csinálták, a körülmények nevetségesek voltak: ambulánsak csinálták, nekem még ágy sem jutott (és még párunknak). Tehát hálóingre kellett vetkőzni, felkísértek egyenként bennünket a műtőbe (ahol majdnem inamba szállt a bátorságom), magát a beavatkozást UH-n lehetett nézni. Inkább kellemetlen volt mint fájdalmas. Utána vissza a kórterembe ahol kb. 20 perces széken való üldögélés után hazaengedtek. Különösebb tájékoztatás, útmutatás nélkül. Amit tudtam az egészről, azt a netről szedtem össze. Az egész lélektelen volt és sivár. Az eredmény 4 hét múlva jött meg, az értesítőn két héttel korábbi dátum volt...
A hugomnak idén tavasszal csináltak amniot a Schöpf Méreiben, ott előző este be kellett feküdni és a beavatkozás után is 2 órát kellett feküdnie. Õt pld. vissza is hívták ellenőrző UH-ra, engem nem. Neki sem volt gondja a hasfájáson kívül. Feküdt két napig.
Ha úgy döntesz hogy megcsináltatod, próbáld elintézni hogy chorionboholy-vételt csináljanak, azt a 12. héten végzik és állítólag 3 nap alatt megvan az eredmény.
Remélem segítettem.
Andrea
2005.08.01 07:19
Sziasztok!
Andrea, köszi a tapasztalatok megosztását. Minden információ segít!
Kriszta, neked, és persze mindenkinek aki kiváncsi a nagy bejelentésre a családban.
A fiunkért utaztunk el a hétvégén az anyukámhoz, ott nem szóltunk a témáról, csak amikor anyukáméktól mentünk a nővéremékhez, akkor már csakhármasban voltunk a fiunkkal, és megálltunk a vízparton, amit amúgy is nagyon szeretnek az én horgász fiúim. Ott mondtuk meg a jó hírt. Álmaimban sem sikerülhetett volna jobban a bejelentés, a fiam átölelt, és csak így álltunk egy darabig. Nagyon-nagyon örült. AZóta is csak úgy mondogatja, amikor eszébe jut, hogy de jó tesóm lesz. Aztán úgy 5 perc múlva azért hozzátette, hogy jó-jó, de fiú legyen. De ez is változott azóta, mert mondtuk neki, hogy egy nevet, ha akar Õ választhat a kicsinek, ezután eszébe jutott a kedvenc Forma1-es csapata, ami a Mercedes, és azóta kislányt vár, és Mercédeszt. (Én nem, vagyok a névtől elragadtatva, de végül is akármi lesz is a neve, mi bárhogy becézhetjük, és névtől függetlenül nagyon fogjuk szeretni.)Amikor a nővéremékhez értünk, akkor nekik is elmondtuk a jó hírt, úgy hogy elővettük az ultrahang felvételt, és mondtuk, hogy szertnénk nekik mutatni egy kőszegi képet. Június elején úgyanis Kőszegen jártunk, kb. akkor foganhatott a pici. Hát nagy volt a meglepetés, de látszott rajtuk, hogy nagyon örültek. Tényleg!
Másnap az anyukámhoz mentünk vissza, ott neki is elmondtuk a hírt. Hát Õ nem mondhatni, hogy örült, inkább sértődöttség volt rajta érezhető, hogy eddig nem avattuk be az előzményekbe, és nem ő tudta meg először. Valahogy még most 14 évnyi házasságom után sem tudja elfogadni, hogy most már (habár nagyon szeretem) de nem Õ az első az életemben. Azt nem mondom, hogy ez nem bánt, de végül is attól mi még nagyon örülünk, de jobb lenne együtt örülni!
Vasárnap még a sogornőmnek is megmondtuk a dolgot, aki tényleg nagyon örült! Jó volt nagyon!
Este pedig az anyósoméknak, tőlük örömöt nem vártunk, hiszen a fiammal való terhességemkor sem volt jó a reakciója, de védelmére az is igaz, hogy szerintem a fiamat szereti a világon a legjobban, tényleg kényezteti és elhalmozza mindennel. Hát tényleg fagyos csönd állt be a bejelentés után, de ő majd feldolgozza a dolgot, és tudom, hogy segítségemre lesz bármiben, ha kérem.
Szóval ezek a fogadtatások, amik vegyesek, és jobb lenne, ha közösen örülhetnénk. Remélem idővel mindenki elfogadja a babavárásunkat.
De ami nagyon fonos nekem, és nagy öröm, a fiam és a férjem naponta többször biztosít arról, hogy nagyon jó hogy bővül a mi kis családunk,nagyon óvnak, védenek mindketten. És ez energiával tölt fel, és boldogok vagyunk együtt!
Kicsit hosszúra sikerültem.
Sziasztok,
Paga
Andrea, köszi a tapasztalatok megosztását. Minden információ segít!
Kriszta, neked, és persze mindenkinek aki kiváncsi a nagy bejelentésre a családban.
A fiunkért utaztunk el a hétvégén az anyukámhoz, ott nem szóltunk a témáról, csak amikor anyukáméktól mentünk a nővéremékhez, akkor már csakhármasban voltunk a fiunkkal, és megálltunk a vízparton, amit amúgy is nagyon szeretnek az én horgász fiúim. Ott mondtuk meg a jó hírt. Álmaimban sem sikerülhetett volna jobban a bejelentés, a fiam átölelt, és csak így álltunk egy darabig. Nagyon-nagyon örült. AZóta is csak úgy mondogatja, amikor eszébe jut, hogy de jó tesóm lesz. Aztán úgy 5 perc múlva azért hozzátette, hogy jó-jó, de fiú legyen. De ez is változott azóta, mert mondtuk neki, hogy egy nevet, ha akar Õ választhat a kicsinek, ezután eszébe jutott a kedvenc Forma1-es csapata, ami a Mercedes, és azóta kislányt vár, és Mercédeszt. (Én nem, vagyok a névtől elragadtatva, de végül is akármi lesz is a neve, mi bárhogy becézhetjük, és névtől függetlenül nagyon fogjuk szeretni.)Amikor a nővéremékhez értünk, akkor nekik is elmondtuk a jó hírt, úgy hogy elővettük az ultrahang felvételt, és mondtuk, hogy szertnénk nekik mutatni egy kőszegi képet. Június elején úgyanis Kőszegen jártunk, kb. akkor foganhatott a pici. Hát nagy volt a meglepetés, de látszott rajtuk, hogy nagyon örültek. Tényleg!
Másnap az anyukámhoz mentünk vissza, ott neki is elmondtuk a hírt. Hát Õ nem mondhatni, hogy örült, inkább sértődöttség volt rajta érezhető, hogy eddig nem avattuk be az előzményekbe, és nem ő tudta meg először. Valahogy még most 14 évnyi házasságom után sem tudja elfogadni, hogy most már (habár nagyon szeretem) de nem Õ az első az életemben. Azt nem mondom, hogy ez nem bánt, de végül is attól mi még nagyon örülünk, de jobb lenne együtt örülni!
Vasárnap még a sogornőmnek is megmondtuk a dolgot, aki tényleg nagyon örült! Jó volt nagyon!
Este pedig az anyósoméknak, tőlük örömöt nem vártunk, hiszen a fiammal való terhességemkor sem volt jó a reakciója, de védelmére az is igaz, hogy szerintem a fiamat szereti a világon a legjobban, tényleg kényezteti és elhalmozza mindennel. Hát tényleg fagyos csönd állt be a bejelentés után, de ő majd feldolgozza a dolgot, és tudom, hogy segítségemre lesz bármiben, ha kérem.
Szóval ezek a fogadtatások, amik vegyesek, és jobb lenne, ha közösen örülhetnénk. Remélem idővel mindenki elfogadja a babavárásunkat.
De ami nagyon fonos nekem, és nagy öröm, a fiam és a férjem naponta többször biztosít arról, hogy nagyon jó hogy bővül a mi kis családunk,nagyon óvnak, védenek mindketten. És ez energiával tölt fel, és boldogok vagyunk együtt!
Kicsit hosszúra sikerültem.
Sziasztok,
Paga
Gabi
2005.08.01 15:48
Helló, Paga!
A fenébe is, könnyes lett a szemem...
Egyrészt nagyon örülök a fogadtatásnak, főleg a nagy fiad reakciójának. Gondolj rá minden nap, őrizd meg örök emlékként!
Másrészt érdekes, hogy nálatok és nálunk is milyen ambivalens érzelmeket képes kelteni egy, számomra csak pozitív tartalmat hordozó bejelentés!
A szüleimnek, amikor megtudtam, hogy Lili úton van, eleinte be se mertem jelenteni a hírt. Aztán néhány hét múlva mégis csak meg kellett tennem, akkor pedig azt akarták, hogy gondoljak a karrieremre és - leírni is szörnyű - vetessem el.
Ma már imádják őt, de a szálka bennem örökre megmarad. (Remélem, Lili ezt soha nem fogja sem olvasni, sem érezni!!!)
Amikor pedig úgy két hete beszélgettünk a sógornőimmel, hogy milyen jó lenne újra, akárcsak 3 éve, szinte egyszerre szülni, azt mondták, hogy én inkább maradjak ki ebből...
Na, de ezen már túl tudom tenni magam, ez az én életem, ezek az én vágyaim! Mindettől függetlenül én is imádom a szüleimet, bár nehéz volt megtanulni, hogy bizonyos kérdésekben függetlenítsem magam tőlük, a véleményüktől.
Ja, és folyton úgy érzem, hogy még nem született meg az a férfi, aki szerintük méltó lenne hozzám: soha nem voltak képesek elfogadni a választásomat
De ahogy én is tudtam, úgy most szerintem Te is tudod, hogy végül minden jóra fog fordulni, mert számíthatsz azokra, akik neked számítanak!
Más! Pecáznak a "Fiúid"? Mi tkp. ezért költöztünk Makádra, mert István mániákus horgász! Most is azért tudtam ideülni, mert kiment a partra, nem kell körülötte nyüzsögnöm
Na, egyelőre ennyi, mert a legnagyobb lányom hazajött, és folyton sürget, hogy igyekezzek már, hogy ide ülhessen!
Írj, mit gondolsz, mit tudsz a genetikai vizsgálatról! Remélem, én is érintett leszek minél hamarabb!
Mondd meg a fiadnak, hogy "Hajrá Kimi!"
Szia!
Kriszta
Kedves Dina, hova tűntél?
Jelentkezz Te is!
A fenébe is, könnyes lett a szemem...
Egyrészt nagyon örülök a fogadtatásnak, főleg a nagy fiad reakciójának.
Gondolj rá minden nap, őrizd meg örök emlékként! Másrészt érdekes, hogy nálatok és nálunk is milyen ambivalens érzelmeket képes kelteni egy, számomra csak pozitív tartalmat hordozó bejelentés!
A szüleimnek, amikor megtudtam, hogy Lili úton van, eleinte be se mertem jelenteni a hírt. Aztán néhány hét múlva mégis csak meg kellett tennem, akkor pedig azt akarták, hogy gondoljak a karrieremre és - leírni is szörnyű - vetessem el.
Ma már imádják őt, de a szálka bennem örökre megmarad. (Remélem, Lili ezt soha nem fogja sem olvasni, sem érezni!!!)
Amikor pedig úgy két hete beszélgettünk a sógornőimmel, hogy milyen jó lenne újra, akárcsak 3 éve, szinte egyszerre szülni, azt mondták, hogy én inkább maradjak ki ebből...
Na, de ezen már túl tudom tenni magam, ez az én életem, ezek az én vágyaim! Mindettől függetlenül én is imádom a szüleimet, bár nehéz volt megtanulni, hogy bizonyos kérdésekben függetlenítsem magam tőlük, a véleményüktől.
Ja, és folyton úgy érzem, hogy még nem született meg az a férfi, aki szerintük méltó lenne hozzám: soha nem voltak képesek elfogadni a választásomat
De ahogy én is tudtam, úgy most szerintem Te is tudod, hogy végül minden jóra fog fordulni, mert számíthatsz azokra, akik neked számítanak!
Más! Pecáznak a "Fiúid"? Mi tkp. ezért költöztünk Makádra, mert István mániákus horgász! Most is azért tudtam ideülni, mert kiment a partra, nem kell körülötte nyüzsögnöm
Na, egyelőre ennyi, mert a legnagyobb lányom hazajött, és folyton sürget, hogy igyekezzek már, hogy ide ülhessen!
Írj, mit gondolsz, mit tudsz a genetikai vizsgálatról! Remélem, én is érintett leszek minél hamarabb!
Mondd meg a fiadnak, hogy "Hajrá Kimi!"
Szia!
Kriszta
Kedves Dina, hova tűntél?
Jelentkezz Te is!
2005.08.01 16:19
Sziasztok Lányok!
Kriszta! Hogy telt a hétvége? Mi szinte egész nap víz mellett voltunk, így nagy nehezen kibítruk a hőséget. A jó az egészben, hogy lett egy kis színem, ami igazán jól jött.
Egyáltalán nem sértődtem meg a kérdéseden. (?)
Nyugodtan kérdezz csak, hiszen azért vagyunk itt egymásnak, hogy bővüljön a tudásunk, hamár az ember lánya olyan helyzeteknek van kitéve, mint amit tAndrea írt a le az amnio-s vizsgálati "élményéről".
Ez azért felháborító, hogy semmiről nem tájékoztatnak az orvosok, és saját magunknak kell minden olyan dolognak utánanézni, ami érdekel ill. érint bennünket.
Ma reggel kaptam a második injekciót. Úgy néz ki, hogy a hét vége felé élesben megy a dolog, mármint az inszem.
Paga! Én is meghatódtam azon, ahogyan tudattad a hírt. Sok-sok örömet és egészséget kívánok!
Betsy! Neked milyen genetikai vizsgálatot csináltak, ha csináltak egyáltalán?
Sziasztok, Dina
Kriszta! Hogy telt a hétvége? Mi szinte egész nap víz mellett voltunk, így nagy nehezen kibítruk a hőséget. A jó az egészben, hogy lett egy kis színem, ami igazán jól jött.
Egyáltalán nem sértődtem meg a kérdéseden. (?)
Nyugodtan kérdezz csak, hiszen azért vagyunk itt egymásnak, hogy bővüljön a tudásunk, hamár az ember lánya olyan helyzeteknek van kitéve, mint amit tAndrea írt a le az amnio-s vizsgálati "élményéről".
Ez azért felháborító, hogy semmiről nem tájékoztatnak az orvosok, és saját magunknak kell minden olyan dolognak utánanézni, ami érdekel ill. érint bennünket.
Ma reggel kaptam a második injekciót. Úgy néz ki, hogy a hét vége felé élesben megy a dolog, mármint az inszem.
Paga! Én is meghatódtam azon, ahogyan tudattad a hírt.
Sok-sok örömet és egészséget kívánok! Betsy! Neked milyen genetikai vizsgálatot csináltak, ha csináltak egyáltalán?
Sziasztok, Dina
2005.08.01 16:40
Sziasztok! Melcsi vagyok, uj még itt és a neten is, ezért néha bénázok.
Ugy érzem, közétek tartozom, 38 éves vagyok, van 1 16 éves szép kisfiam és most várok egy babát, aki 25 hetes.
Az én történetem sem egyszerü, ezért a gyerkőcért elég sokat küzdünk, és később megosztom Veletek a részleteket is. De mostmár megtaláltuk a megfelelő orvost aki segit nekünk, igy remélem, teljesül az álmunk, és még szaporodik a kis családunk. Mert mi kezdettől fogva 3-4 gyereket terveztünk, csak az élet kicsit közbeszólt. Viszont még nincs veszve semmi.
Betsy, Veled találkoztam tegnap este a chat-en, remélem emlékszel rám.
Üdv mindenkinek
Melcsi
Ugy érzem, közétek tartozom, 38 éves vagyok, van 1 16 éves szép kisfiam és most várok egy babát, aki 25 hetes.
Az én történetem sem egyszerü, ezért a gyerkőcért elég sokat küzdünk, és később megosztom Veletek a részleteket is. De mostmár megtaláltuk a megfelelő orvost aki segit nekünk, igy remélem, teljesül az álmunk, és még szaporodik a kis családunk. Mert mi kezdettől fogva 3-4 gyereket terveztünk, csak az élet kicsit közbeszólt. Viszont még nincs veszve semmi.
Betsy, Veled találkoztam tegnap este a chat-en, remélem emlékszel rám.
Üdv mindenkinek
Melcsi
[url=http://lilypie.com]
[/url
[/url
2005.08.01 16:41
Sziasztok!
Én még nem vagyok 36(pár hónap) azért remélem nem baj ha ide írok! Most 12 hetes vagyok és van két nagy gyerkőm, 11 és 12 évesek.
Én is megyek magzatvíz vizsgálatra debrecenbe, azt mondta a genetikus, hogy ott valamivel emberségesebb. Úgy tudom a chorionboholy vizsgálatnál magasabb a vetélési arány, 4-5%.
Én eléggé félek a vizsgálattól és nagyon rossz, hogy olyan sokára van eredmény!
Ha valaki volt debrecenben megoszthatná velem, hogy milyen!
Szép estét mindenkinek!
Én még nem vagyok 36(pár hónap) azért remélem nem baj ha ide írok! Most 12 hetes vagyok és van két nagy gyerkőm, 11 és 12 évesek.
Én is megyek magzatvíz vizsgálatra debrecenbe, azt mondta a genetikus, hogy ott valamivel emberségesebb. Úgy tudom a chorionboholy vizsgálatnál magasabb a vetélési arány, 4-5%.
Én eléggé félek a vizsgálattól és nagyon rossz, hogy olyan sokára van eredmény!
Ha valaki volt debrecenben megoszthatná velem, hogy milyen!
Szép estét mindenkinek!
