Sziasztok!
Gondolom nem mi vagyunk az egyetlenek akiknek a porontya nem nyert bebocsájtást a bölcsőde szentélyébe, emiatt viszont háziőrizetbe kényszerült a munkára áhítozó kedves szülő. Mivel én így jártam, gondoltam azért vegye hasznomat a világ, úgyhogy arra jutottam, egy totyogó, és egy már biztosan közlekedő gyerkőcöm mellett elboldogulnék még egy-két kis "lakberendezővel"
Mivel csak dadus végzettséggel bírok, így az ELTE Tudományi Karára felvételi előkészítését nem vállalok, de gügyögni és pelust cserélni istenien tudok.
Szóval Kedves Sorstársam, ha az egyetlen kiút a mély melankóliából a véres verítékkel megkeresett minimálbér de ennek van egy "pici" akadálya, akkor keress meg bátran!
Maradok tisztelettel: egy harminc éves, kétgyermekes, örök optimista anyuka.