Új privát üzeneted érkezett!


Dudi!

Én nem szültem "normálisan" csak császárral, de azt kétszer. Annyit mondhatok: naív dolog azt hinni, hogy nem fáj a császár. ROHADTUL fáj!!!

Cili


Sziasztok!

Dudi
Igen az EDA az epidurál röviditése.

Sokkal könnyebb dolgod lesz ha természetesen szülsz, mintha fölöslegesen, a fájdalomtól való félelem miatt akarsz császárt. A műtét után jóval hosszabb a felépülési idő, mint a sima szülésnél, a gátseb jóval hamarabb begyógyul, mint a hasi.

Ha annyira alacsony a fájdalomküszöböd, akkor beszéld meg a dokiddal, hogy alkalmazzon EDA-t a vajudáshoz, de a kitolásnál már nem hathat, mert érezned kell, hogy mikor toljál, hidd el miután kezedbe veszed babócádat minden fájdalmadat elfelejtesz.

Én 8 órai oxitocinos vajudás után kerültem csaszira, mert nem tágultam és a vérnyomásom elszabadult, akkor baromira fájt, de már egy nappal utána nem tudtam felidézni magamban azt az érzést, elszállt, csak a gondolat maradt meg, hogy fájt. A műtét helye sokkal rosszabb volt, nekem begyulladt és vagy 4 hét volt mire teljesen rendbehozták.

Ági

KépKép
KépKép
 

 
 

Dudi!

Ha "csak" a fájdalomtól félsz, alacsony a fájdalomüszböd, akkor akaj császárt. Ma szinte fájdalommentesen lehet szülni EDÁval, a császár ennél sokkal rosszabb, mert ott az EDA mellé (jó esetben, mert rossz esetben altatnak) még egy hasi műtétet is csinálnak.
Biznyára sokan mondják, hogy a császár sem fáj, meg minden, de én soha nem választanék császárt önként, mert van tapasztalatom mindkettőben. Nekem se túl magas a fájdalomküszöböm, de azért az elsőt csak megszültem csillapítás nélkül. A második sürgősségi császár lett.
És az utána lévő időszak ég és föld szerintem. Jó, a gátmetszéssel is "totyogtunk", de csak addig, amíg a 4. napon ki nem vették a varratokat. Onnantólkezdve bármit tudtam volna csinálni, tökéletesen jól voltam. A császár után 10 napig mindenféle bajom volt. Sokszor úgy éreztem magamat, mint akinek kést szúrkálnak az oldalába, sokszor kellett fájdalomcsillapítót bevennem, annyira fájt (pedig a baba miatt igyekeztem kibírni nélküle). Alig bírtam felkelni a babához, fordulni és felkelni, menni egy kín volt. Arról nem is beszélve, hogy hazafelé autóval a magyar utakon milyen "szuper" volt. És nehogy azt hidd, hogy egy különleges eset voltam, vagy bármi szövődmény volt. 10 nap után már jobb lett minden, de azért én ha választhattam volna, inkább elkerülöm.
Most várjuk a harmadik babánkat, és nagyon a sima szülésben gondolkodom pedig tudom, hogy már nagyobb az esélye, hogy császár legyen, mint az előző szüléseknél...

Beszti

KépKép
KépKépKép
 
 


Szia Dudi!3 gyermeket szültem ,a fájdalomküszöböm az nulla mégis megszültem mind a hármat hüvelyi úton mert hála az égnek ott volt a jó öreg EDA...nembánam meg hogy kértem...a szülések után nagyon hamar felépültem és az ember nagyon hamar elfelejtia fájdalmat hamár ott a bébi...hasi sebésztetn dolgoztam a babák előtt igy némi fogalmam van a dolgokról és eszembe sem jutott hogy félelmemben császárt akarjak mert tudom mivel jár egy hasi műtét,más kérdés hogy az első szülésem olyan volt hogy lehet hogy megérdemeltük volna csaszit de mamár igy visszagondolva nem bánom hogy igy alakult üdv .vera KépKépKép
Kelemenné Vera
 


Dudi!

Én ugyan császárral szültem végül, de a 12 óra vajúdás alatt a végefelé kaptam EDA-t, hátha segít, meg fáradt is voltam nagyon. Hát az maga volt a megváltás... még aludtam is egy picit. Ha félsz, beszéld meg előre a dokiddal a fájdalomcsillapítást, már maga a lehetőség is meg fog nyugtatni :-)
A császárról is be tudok számolni: NEM kevésbé fájdalmas, utána rosszabb, lassabb a felépülés. Most a másodikkal is ez vár rám, sajnos.

Éva
 
 


Dudi!

Most olvastam vissza, kicsit sok elütéssel sikerült.Kép
Természetesen az első mondat vége így szól:
"akkor ne akarj császárt". Kicsit másképp hangzik, bocsiKépKép.

Beszti

KépKép
KépKépKép
 
 


Szia Dudi!

Hasonlóan féltem én is a szüléstől, előre rettegtem a fájdalomtól, mert nem tudtam elképzelni milyen lehet. Azt viszont tudtam, hogy császárral nem szülök, ha nem muszáj és fájdalomcsillapítást sem kértem, mert olvastam valahol, hogy így a babák később sokkal ellenállóbbak lesznek a fájdalommal szemben és nekik sem jó az érzéstelenítés, mert ők is elkábulnak. Mindegy, ez az én döntésem volt és azóta sem bántam meg. Igen, fájt a szülés, de kibírható fájdalom, egy hangos szó nélkül szültem meg a kisfiamat. Ezt nem dicsekvésből írom, hanem azért, mert én is azt hittem magamról, hogy nagyon alacsony a fájdalomküszöböm. S lám kibírtam. Végig éreztem mi történik, de nem fájt a gátmetszés sem és mondom: a mai napig nem bánom, hogy így szültem. Viszont te döntesz hogy akarsz szülni, de szerintem "csak" a félelem miatt ne legyen csaszi.

Üdv, zit
zit
 
 


Komolyan mondom meg vagyok győzve. Már nem akarok császárt. Viszont az érzéstelenítésre számítok, csak bizonytalan vagyok, mert a Nyírőben, ahol én szülni fogok effektív nincs epidurális érzéstelenítés a szolgáltatások körében. Egy másik osztályról kell áthívni aneszteziológust, amit nem könnyű összeszervezni. (pont akkor bent legyen és éppen ideje is legyen)Erre persze egy külön összeget kell szánnom.
 
 


Sziasztok!Éledjen fel ez a topic ismétKép
Hallottátok hogy vizsgálatot inditottak hogy az ismert emberek körében miért magas a császármetszések aránya?

Kép
Kép
 
 


Rég nem járt erre senki, azonnal hangsúlyozom, nem az értelmetlen vitát, és egymás minősítgetését szeretném fellendíteni.Teljes mértékben egyetértek Cilivel, Adriennel, és Verával.
Szeretnék leírni néhány dolgot, kizárólag az én véleményem és tapasztalatom.
1. Nekem a császármetszés egyáltalán nem fájt, utólag sem, én hírből sem ismerem a sok helyen hangoztatott borzalmakat. Lehet, hogy szerencsém volt, de ugyanúgy a természetes szüléshez is az kell, hiszen sok negatív élmény van azzal kapcsolatban is, sőt. Egyáltalán nem mindenkinek szép élmény a "rendes" szülés. Ezért szerintem a megfelelő tájékoztatás DE NEM FÉLRETÁJÉKOZTATÁS ÉS NEM LÉTEZÕ BORZALMAK ECSETELÉSE ( ez mindkét részről igaz !)után aki akarja, választhassa a császárt ( én nem választottam )
2. Sokan írják, hogy aki a fájdalomtól fél, kérjen EDA-t,ne császárt. Én soha, semmi pénzért meg nem engedtem volna, hogy a gerincembe tűt szúrjanak, mert ismerek valakit, aki többé nem járt, de ez csak egy ok. Én kifejezetten választottam az altatást és nem bántam meg. A fő oka az volt ennek, hogy mindkétszer olyan kórházban szültem, ahol azonnal hozták a császáros gyerekeket is, és ott is hagyták, DE! A gerincérzéstelenítéssel szült anyukák legkevesebb 6 órát, de inkább 12 és sok helyen 24 órát feküdtek, a fejüket sem mozdíthatták, aztán meg olyan fejfájása volt sokuknak ( nem mindnek ) hogy képtelen volt foglalkozni a gyerekkel. Én meg kb. 3 óra múlva már saját magam láttam el és egy pillanatra sem vitték el, mert én nem voltam mozgásképtelen. Ezt tudtam előre, számomra ez volt a fontosabb, hogy inkább az első pillanatok a férjemé ( sőt a másodiknál a nagytesó is velünk volt ) legyenek, de utána nonstop enyém a baba és nem vagyok kiszolgáltatva senkinek még egy fél napig.
3. Egyetértek a szoptatásról szóló túlzásokkal, nekem sokszor felfordult már a gyomrom a "mindenki tud szoptatni, aki akar" hazugságtól.
4. Elhangzott már sok helyen, itt is olvastam kissé visszább, hogy aki császárt választ, az miért" akarja megkerülni a természet által kitalált és bejáratott utat". Hát akárki találta ki, nem jól találta ki, mert nem mindenki számára járható, bár kezdő naivként én sem gondoltam volna, hogy én is közéjük tartozom. A természet soha nem kímélte az embert, mindig is irtotta, tizedelte járványokkal, időjárással, természeti katasztrófákkal, halálos kórokkal és pont ugy találta ki, hogy sokan belehaljanak a szülésbe. Nem mindenki, de sokan, de szerencsére ma már szinte egyikünknek sem kell, köszönhető ez többek között a császármetszésnek is, ezért szerintem nem felesleges, van létjogosultsága, és jó volna a kórházi bánásmódot emberibbé tenni a császárosoknak is mindenhol. Persze itt meg az a gond hogy még a természetes úton szülők normális körülményei sincsenek számtalan helyen megoldva, illetve bárhogy tagadják, nem is törekednek rá.
Bocs, hogy ennyit járattam a számat, remélem, nem keltettem ellenszenvet senkiben.
ildi
 


Jaj, bocs, már megint én, kimaradt, hogy Cilivel , Adriennel és Verával a szoptatással kapcsolatban értek teljesen egyet.
Mégegyszer bocs
ildi
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Errõl - arról

Jegyzetfüzet: