2004.11.24 16:48
Szerző: pildi
Sőt, ha már egyik oldalról van ide kopizva valami, tegyünk ide a másik oldalról is:
<font color="0000ff">MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT MINDEN MAGYARNAK !
Közeledik a népszavazás, amelynek sikere esetén az Országgyűlésnek törvényt
kell alkotnia a kedvezményes honosításról, népszerű nevén a kettős
állampolgárság lehetőségének megadásáról külhoni magyar testvéreink
számára. Éljünk a kivívott lehetőséggel, vegyünk részt mindannyian a
népszavazáson, és adjuk IGEN szavazatunkat az összetartozásra!
1. IGEN, mert minden magyar ember a magyar nemzet része. Mert a magyar
néphez, a magyar nemzethez tartozás nem ütközik a más országban való
élettel.
2. IGEN, mert hazánknak -mint minden országnak- is joga, hogy megadja az
állampolgárságot azoknak, akiket megillet és akik ezt kérik. Az
olaszokhoz, portugálokhoz, zsidókhoz és más népekhez hasonlóan nekünk
is jogunk van az összetartozáshoz és ennek törvénybefoglalásához.
3. IGEN, mert a kettős állampolgárság az Európai Unió korábbi 15
országa közül 11-ben már gyakorlat. Kicsik és nagyok sikeresen
alkalmazzák, írek, spanyolok, görögök. A kettős állampolgárság
előnyeit már Románia, Szlovákia, Horvátország is megadta övéinek,
előttünk járnak.
4. IGEN, mert alkotmányba foglalt feladatunk törődni a több millió
határon túli magyarral, akiket a nemzetközi nagyhatalmi politika 84
éve erőszakkal elválasztott tőlünk. IGEN szavazatunkkal enyhítünk e
külhoni magyarok kisebbségi sorsán. Az elszakított magyarok,
városaik, falvaik egykor nem dönthettek arról, hogy hová akarnak
tartozni: Magyarországhoz, vagy a rájuk erőszakolt hódítókhoz.
Állampolgárságukról sem dönthettek.
5. Az Ön IGEN szavazata nem üres cselekedet. Sok ezer hazai családnak
van határon túli rokona, barátja. IGEN szavazatunk létfontosságú
segítséget ad külhoni magyar testvéreinknek az anyaországgal való
zökkenőmentes kapcsolattartásra, szabad beutazásra, és sok család
normális életére. Bontsuk le a vasfüggönyt magyar és magyar között!
6. IGEN szavazata a határok légiesítése: 2,5 millió magyar ember
elzártságát oldja fel. IGEN szavazatával Ön történelmet ír,
elősegíti a magyar nép élhető, szabad életét. Gyarapodásunk közös
haszon.
7. IGEN szavazatunkkal közjogi védelmet teremthetünk a hátrányos
helyzetben élő külhoni magyarok számára. A magyar állampolgárság
természetes birtoklása erőt ad a kisebbségi sorsba született
magyaroknak, hogy a nehézségek ellenére a szülőföldjükön építsék
tovább életüket.
8. IGEN, mert elszakított testvéreink szülőföldje a mienk is, múltunk és
jövőnk közös része: hiszen egy ország voltunk ezer évig. Közös
hazánkért, magyar kultúránk megtartásáért a harmadik évezredre a
külhoni magyarok szülei, nagyszülei, ősei éppannyit küszködtek, mint
mi.
9. IGEN, mert a szomszéd államokban továbbra is menteni kell a magyar
értéket, őrizni kell a magyar hagyományt, megtartani a magyar
nyelvet. Azokban a ma szomszéd államokban, ahonnan szintén
világraszóló magyar tehetségek származtak, öregbítve a magyarság
közös hírnevét.
10. IGEN szavazatával javít a határokon átnyúló magyar
vállalkozások esélyein. Ez az Ön érdeke is, mindannyiunk közös
haszna. Jövőnk biztosabb lábakon áll, ha több millió külföldi
magyarral gyarapodunk. Szavazzunk IGEN-nel, hogy ha rokonlátogatóba
utazunk, még sok-sok évig hazamehessünk.
A népszavazás kérdése így szól:
„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes
honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar
nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki
magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19.§ szerinti »Magyar
Igazolvánnyal«, vagy a megalkotandó törvényben meghatározandó egyéb módon
igazolja?”
A válasz erre csak ez lehet: IGEN!
Alkotmányunk kimondja: Magyarország „…felelősséget érez a határain kívül
élő magyarok sorsáért”. Ennek hatékony jogi keretet csak az adhat, ha
minden külföldön élő magyar megkaphatja a magyar állampolgárságot. Az
évtizedek óta tartó tehetetlenség után végre tehetünk is valamit a külhoni
magyarokért.
v A kárpátaljai, az erdélyi, a délvidéki magyarok az Ön segítségével
úgy kérhetnek majd magyar állampolgárságot, hogy ehhez -a mai gyakorlattól
eltérően- nem kell áttelepedniük Magyarországra. Megerősödhet a
szülőföldhöz-kötődés.
v A magyar állam kiadásait -ellentétben egyes állításokkal- nem
terhelik meg az új magyar állampolgárok, hiszen mindenki ott kap
egészségügyi- és szociális juttatásokat (pl. nyugdíjat az államtól), ahol
lakik, ahol társadalombiztosítást fizet.
v Ha megadjuk a kinti magyaroknak is a magyar állampolgárságot, az nem
jelent az eddigieknél több terhet a magyarországi ellátórendszerre. A volt
szocialista országokkal ma is vannak olyan egyezményeink a szociális
ellátásokra vonatkozóan, amelyek kölcsönösen többféle jogot biztosítanak a
román, szlovák, ukrán és más állampolgároknak is, nemcsak a kinti
magyaroknak.
v Ha a kedvezményes honosítás lehetősége bekerül a magyar jogrendbe,
ez nem jelenti azt, hogy kötelező érvényű, mert az állampolgárság
megszerzése a jogosult saját kérelmére indul.
v Uniós tagságunk óta az Európai Unió 500 millió idegen polgára
egyszerűen, személyi igazolvánnyal jöhet hazánkba, letelepedhet, ingatlant
vásárolhat (a magyar állam kedvezményes hiteleit is igénybe véve),
szavazhat. Ugyanakkor az akaratuk ellenére idegen állampolgárrá tett
magyarok az új uniós határok miatt még rokonlátogatóba se jöhetnek hozzánk!
Csak akkor léphetnek magyar földre, ha előbb többhavi fizetésüknek
megfelelő összegért vízumot váltanak, és a határon fel tudnak mutatni 500
Eurót (125 ezer forintot!)
Nem tűrhetjük tétlenül tovább ezt a botrányos helyzetet!
A magyar állampolgárság kiterjesztésével, a kedvezményes honosítással
megvalósuló magyar összetartozás nem irányul senki ellen. Összhangban van
az európai szabadság szellemével. Ez a segítségnyújtás van olyan fontos,
mint bármilyen más népakarat megnyilvánulása, vagy európai uniós
helyzetünk. Ez az állampolgárság nem jelent magyarországi választójogot,
nem állítható szembe az autonómia-törekvésekkel.
Ez a népszavazás több százezer honfitársunk aláírása nyomán született.
Jöjjön, legyen Ön is részese a közös magyar jövő építésének!
Újra együtt! Magyar állampolgárságot minden magyarnak!
KÖZLEMÉNY
Leányfalu nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete 2004. október 29-i
testületi ülésén a 208/2004. (X.29.) Kt. Sz. határozatával az alábbi
döntést hozta:
A képviselőtestület örömmel üdvözli a Trianon által elszakított testvéreink
kettős állampolgárságával kapcsolatos alkotmánybírósági döntést, és
felszólítja az ország valamennyi önkormányzati képviselőtestületének
tagjait, hogy pártállásra, politikai vagy vallási hovatartozásra,
szimpátiára való tekintet nélkül tevőlegesen hassanak oda, hogy az ezzel
kapcsolatos történelmi horderejű népszavazás sikerre vezessen, s ennek
érdekében valamennyi szavazójukat buzdítsák az azon IGEN szavazattal való
részvételre.
„NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART…!!!”
TÉVHITEK ÉS TÉNYEK
a kettős állampolgárságról
v Igaz-e, hogy a magyar állampolgárság megadását követően elözönlik
majd Magyarországot a határon túliak?
Nem igaz. A felmérések szerint csak a külhoni magyarok pár százaléka
tervezi az áttelepülést, de ők az állampolgárság hiányában is így kívánnak
tenni. Ne felejtsük el: noha külhonban élnek, de szülőföldjükön… Továbbá
azért sem kell tömeges áttelepüléstől tartani, mert a magyarországi lakás-
és házárak többszörösei az ottaniaknak, s így gyakorlatilag
megfizethetetlenek határon túli nemzettársaink számára.
v Igaz-e, hogy a magyarországi nyugdíjpénztárt fogják terhelni az új
magyar állampolgárok?
Nem igaz. A nyugdíj-jogosultság járulékfizetéshez kötött, így aki más
országban fizet járulékot, az ott jogosult nyugdíjra.
v Igaz-e, hogy a határon túliak Magyarországon fogják ingyen
gyógykezeltetni magukat?
Nem igaz. Az egészségügyi ellátás is a biztosítási rendszerben való
részvételtől, vagyis a járulék fizetésétől függ, a gyermekek
gyógykezelésénél pedig feltétel a magyarországi lakóhely.
v Igaz-e, hogy az újdonsült magyar állampolgárok szavazatai dönthetik
el a magyarországi választásokat?
Nem igaz. Csak az választhat, akinek magyarországi lakóhelye van, és a
szavazás napján Magyarországon tartózkodik.
v Igaz-e, hogy a határon túli magyarok új állampolgárságuk
megszerzésével elveszítik korábbi állampolgárságukat?
Nem igaz. A szomszédos államok elfogadják, sőt, maguk is alkalmazzák a
kettős állampolgárság intézményét. Ez eddig egyedül Ukrajnában nem volt
lehetséges, de már ők is a tilalom eltörlésére készülnek.
v Igaz-e, hogy felesleges megadni a magyar állampolgárságot, mert a
környező országok rövidesen csatlakoznak az Európai Unióhoz, s ez minden
problémát automatikusan megold?
Nem igaz. Románia még legalább 3 évig nem lesz uniós tagállam, Szerbia és
Ukrajna pedig (e két országban kb. félmillió magyar él!) még meghívást sem
kapott. Így határainkon kívül élő nemzettársainknak jelenleg vízumért kell
sorban állniuk, vagy pedig 500 (!) Eurót kell felmutatniuk a határon, ha
magyarországi rokonaikat, barátaikat akarják meglátogatni.
v Igaz-e, hogy az EU, illetve a nemzetközi jog nem teszi lehetővé
Magyarország számára, hogy a határon túli magyaroknak megadja a magyar
állampolgárságot?
Nem igaz. Az Európa Tanács 1997-es egyezménye szerint minden állam saját
joga meghatározni, kik az állampolgárai. Az Európai Unió számos
tagállamában százezrével élnek kettős állampolgárok anélkül, hogy emiatt
bármiféle korlátozást szenvednének.
„NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART..!”
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT
MINDEN MAGYARNAK!
(Néhány név a teljesség igénye nélkül)
MA NEM LEHETNÉNEK MAGYAROK:
Ady Endre, Apáczai Csere János, Áprily Lajos, Bartók Béla, Bethlen Gábor,
Bocskai István, Bolyai Farkas,Bolyai János, Hunyadi János, Mátyás király,
Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Koréh Endre, Koréh Ferenc , Kosztolányi Dezső,
Kölcsey Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor, Liszt Ferenc, Madách Imre, Márai
Sándor, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Pázmány Péter, II.
Rákóczi Ferenc, Selye János, Tamási Áron, Teleki Sámuel, Tóth Árpád, Wass
Albert
December 5-én lehetőségünk nyílik, hogy a határ „rossz” oldalára született
testvéreink elszigeteltségét, kiszolgáltatottságát csökkentsük.
Ehhez csak azt kell tennünk, hogy elmegyünk, és igennel szavazunk a kettős
állampolgárságra. Igen sok, körülbelül 2 millió szavazatra van szükség!
Ehhez nem árt másokat sem megmozgatni.
Aki otthon marad, vagy nemmel szavaz, az tulajdonképpen románnak, ukránnak,
szerbnek deklarálja Kölcsey, Rákóczi, Bartók és Kosztolányi ma élő utódait,
megvonván tőlük a magyarsághoz-tartozás jogát, ezáltal -korunk divatos
kifejezésével élve- igazi kirekesztő.
Mindenki ennek fényében cselekedjék!
MINDEN MAGYAR FELELŐS MINDEN MAGYARÉRT!
</font>
Meg még egyet:
<font color="0000ff">
Én, O.-né dr. S. I. azért tartom fontosnak az alábbiak elküldését, mert azt gondolom, mindenkinek tisztán kell látni mind azt, hogy miről döntünk, mind pedit azt, miért fontos, hogy döntsünk!
Apai nagyapám felvidéki volt, talán sosem találkozott volna ceglédi nagyanyámmal, ha 100 évvel ezelőtt ugyanilyen helyzetben ugyan erről a kérdésről tartott népszavazáson az ország nemmel szavazott volna.
Talán ma nem írhatnám ezt a levelet, hiszen létem is kérdéses lenne.
Mindenkinek végig kell gondolnia saját felelősségét. Az önhibájukon és akaratukon kívül a határon kívülre került magyarok szemébe kell tudnunk nézni, ha Pozsonyba, Ungvárra, Kolozsvárra, vagy Rimaszombatra utazunk akárcsak turistaként.
Remélem ebben segíthettem.
NÉPSZAVAZÁS 2004. december 5-én (vasárnap)
A népszavazásra vonatkozó fontosabb jogszabályok és értelmezések:
1. Mind a két kérdésben ügydöntő népszavazás lesz!
2. 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény szerint: "8. § (1) Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező."
3. Alkotmány 28/C (6) pontja szerint: Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több, mint fele, de legalább az összes választópolgár több, mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A fenti törvényekből következik:
1. Az Országgyűlés hiába vonta vissza - formai hibákból - a kórház-privatizációs törvényt, az még nem jelenti azt, hogy másféle jogi fondorlattal ne tehetnék "törvényessé" a magánosítást. Egy eredményes népszavazás már nem tenné lehetővé semmilyen formában az egészségügy privatizálását. Az külön kérdés, hogy a már elprivatizált intézményekkel mi lesz.
2. A Magyarok Világszövetsége által feltett kérdés esetében, amennyiben eredményes és igenlő lesz a döntés, a népakarat kötelező érvénnyel előírja az Országgyűlésnek, hogy rendezze a külhoni magyarok kedvezményes állampolgárságának a kérdését. Ez azt jelenti, hogy a világ minden nemzetségére vonatkozó kettős (magyar) állampolgárság megszerzésére vonatkozó szabályok közül emelje ki, vagy pozitívan diszkriminálja a magyar származású polgárokat. Az megint csak egy kényes politikai kérdés, hogy jogi szempontból ki számít külhoni magyarnak.
3. Amennyiben a választásra jogosult polgárok felénél többen vesznek részt a szavazáson, akkor az egyszerű többség akarata dönt. Amennyiben a népszavazáson a résztvevő választópolgárok létszáma nem éri el az 50 %-ot, akkor a választásra jogosultak 25%-át meghaladó azonos értelmű akarat érvényesül. Ez körülbelül 2 millió szavazatot jelent.
Két kérdésben kell állást foglalnunk.
I. A Munkáspárt által népszavazásra feltett kérdés:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?"
Az ajánlott válasz egyértelműen IGEN!
Miért fontos, hogy az egészségügyi intézmények állami, önkormányzati tulajdonban maradjanak, hogy ne lehessen őket privatizálni?
1. A társadalom egészségvédelme szempontjából fenn kell tartani az állam betegellátási kötelezettségét, a társadalmi kontroll fenntartását! A magántulajdon felett csak korlátozottan működik az állami - társadalmi kontroll.
2. A magántulajdonba került egészségügyi intézmények vagy egészségügyi szakellátás profitérdekeltté válik. A keletkezett profitot a társadalomnak, illetve a betegeknek kell megfizetniük, ami feltehetőleg a bankárszektor hozamát vagy a külföldi tőkések zsebét fogja dagasztani, és legkevésbé a hazai befektetőkét vagy az egészségügyi szektorban dolgozókét.
3. A magánosítás esetén óhatatlanul kialakul a szegényellátás, ami csak látszatszolgáltatást fog eredményezni, míg a társadalom gazdagabbik felének (kb. 20%) luxusellátásban lesz része. - Nem az a gond, hogy vannak és lesznek magánklinikák, hanem az, hogy ezen intézmények jelentős részét a közegészségi alapokból fogják kivonni. Vagyis csökkeni fog a magas színvonalú szakmai háttér, gyöngülni a tárgyi, pénzügyi és működési feltételek. - Most is lehetséges magánerőből magánklinikákat, egészségügyi vállalkozást elindítani.
4. A lakosság többsége számára megfizethetetlenek lesznek a komolyabb beavatkozások. Gondoljunk csak a bele, milyen eredménnyel járt a Horn-kormány ideje alatt bevezetett "fogászati reform". - Az ország fele foghíjasan járkál még ma is, ami nem csak egészségügyi problémát okoz, hanem mentális, tudati leépülést is.
5. Magyarország lakosságának a létszáma így is veszélyesen fogy. Mi garantálja azt, hogy egy nemzetidegen egészségügyi rendszer abban lenne érdekelt, hogy egészséges polgárai legyenek e honnak, és ne egy egészségügyi szolgáltatást fogyasztó társadalom. - Gondoljunk csak a gyógyszerreklámokra a tévében.
6. Végezetül egy örök igazság: Ami nem a Te tulajdonod, az felett nem is rendelkezhetsz! Aki ilyen fontos kérdésben, mint az egészségügy nem így gondolkodik, az nem biztos, hogy a mi javunkat szolgálja.
II. A Magyarok Világszövetsége által feltett kérdés:
"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19.§ szerinti "Magyar Igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"
A kérdés jogászi nyelven lett feltéve, ami hétköznapi nyelven akár így is hangozhatna:
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza - kedvezményes feltételekkel - a nem magyar állampolgár, de magyar nemzetiségű és származású személyek által a magyar állampolgárság megszerzésének feltételeit?
Az ajánlott válasz egyértelműen IGEN!
Érvek mellette:
1. Ez a kérdés elsősorban morális kérdés, ami 84 éve emészti a nemzet lelkét. Erkölcsi kötelességünk rendezni saját jogon az elszakított területek magyarságának viszonyát az anyaországhoz.
2. Ezzel a népszavazással erkölcsi elégtételt vehetünk Trianonért!
3. Ez a népszavazás megerősítheti nemzettudatunkat, önbecsülésünket.
4. Ez a népszavazás üzenet a világnak! Azt üzenheti, hogy él még a magyar, és hogy élni is akar.
5. Ez a népszavazás bizonyítvány lesz önmagunkról, magyarságtudatunkról.
6. Ez a népszavazás megerősítheti az elszakított magyar területek autonómiatörekvéseit.
7. A magyar államnak joga és kötelessége megvédeni állampolgárait. A kettős állampolgárság lehetővé teszi a magyar kormány számára, hogy kiálljon határainkon túl élő testvéreink emberi, nemzetiségi jogaiért, vagy jogi úton fellépjen érdekükben.
Ellenérvek és az arra adható válaszok:
1. A határon túli magyarok elözönlik Magyarországot!
Ez hamis állítás, mert egyfelől jogi eszközökkel szabályozható lenne egy ilyen folyamat, másrészt ilyen szándékra utaló jelek nincsenek.
2. Bizonyos pártok azért támogatják a kezdeményezést, hogy az újdonsült állampolgárok szavazatait megnyerjék!
Ez hamis állítás, mert megint csak törvény kérdése. Esetünkben a választójog összekapcsolható az állandó letelepedéssel, az adófizetéssel.
3. Az általunk befizetett nyugdíjalapból fogják kapni a nyugdíjukat!
Ez hamis állítás, mert a nyugdíjra jogosultság járulékfizetés-köteles, amelyik országban teljesítette kötelezettségeit az adott személy, annak az országnak a terhére és törvényei szerint kapja a nyugdíját.
4. Az egészségügyi ellátásukat mi fogjuk megfizetni!
Ez hamis állítás, mert szintén járulékfizetéstől függ.
5. Felesleges megadni a magyar állampolgárságot, mert úgyis az EU tagjai lesznek ők is!
Ez hamis állítás, mert Szerbia és Ukrajna, ahol félmillió magyar él, még meghívást sem kapott az EU-ba.
6. A nemzetközi jog nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot!
Ez hamis állítás, mert ilyen nincs! Minden állam maga határozza meg, hogy kik az állampolgárai. Romániában, Portugáliában, és több más országban is van hasonló törvény.
7. Növekedni fog az itt élő munkanélküliek száma, mert a külhoni magyarok olcsóbban dolgoznak!
Ez hamis állítás, mert a munkanélküliség nem általában és mindenre kiterjedően van jelen, hanem bizonyos foglakoztatási ágazatokban. Az építőiparban szakmunkáshiány van, a hazai munkanélküliek már segédmunkát nem is akarnak vállalni. Attól meg nem kell félni, hogy a közszférában okoznának feszültséget, mert ahhoz helyismeretre és szakmai gyakorlatra van szükség.
Nekünk nemzeti elkötelezettségű polgároknak "két igenes" népszavazásról kell beszélnünk! </font>
Ildi
Ildi