Sziasztok!
Mi Mogyoródon lakunk, ami Fót és Gödöllő között van.
Budapestről kb.15 km.
Autopályán pillanatok alatt elérhető, és azt gondolom, hogy ha a család összes felnőtt tagjának van autója, akkor no problem...
Egyébként...
Én nem idevalósi vagyok, de ide jöttem férjhez, egy Buda környéki "elit" településről. Ne értsetek félre, nem felvágni akarok , vagy lenézni Mogyoródot. Dehát ez valóban vidék, és valóban falu.
Az ember nem is gondolná, mennyire, hiszen mi az a kb. 15 km-nyi távolság Budapestről.
Megmondom nektek őszintén, egy dolog valóban megfizethetetlen számomra: a csend, és a jó levegő. Na, meg a családi ház, én ugyanis panelban nőttem fel.
Ettől függetlenül nem érzem itt jól magam.
Amíg nem született meg a gyerekünk, mindez fel sem tűnt... Hiszen a férjem is, én is Bp-n dolgozunk, reggel együtt mentünk kocsival, délután együtt jöttünk.
De bizony megszületett a baba, és én akkor döbbentem rá, hogy ott vagyok a "világ végén", távol mindenkitől, aki fontos nekem, akit szeretek, vagy akihez akár egy szót is szólhatnék egész nap.
Több, mint 4 éve lakok itt, de az utcánkban lakó, kb. 60-70 éves szomszédokon kívül senkit sem ismerek.
Nem sikerült barátságokat kötnöm, illetve korban hozzám illő barátokat szereznem. És nem gondolom, hogy ez az én hibám.
(Csak egy példa: az utcán a "hasonló cipőben járó" babakocsis anyukák soha nem köszöntek vissza, persze tisztelet egy-két kivételnek.)
Játszótér nincs, és még csak egy ismerkedésre, barátkozásra alkalmas hely(szín) sem, ahol a fiatal anyukák, esetleg babák összeismerkedhetnének.
Illetve, de igen: a védőnői rendelő maximum, illetve az egy héten egyszer "működő", erősen vallásos beállítottságú baba-mama klub.
Nem szeretnék senkit megbántani, félreértés ne essék, de én erre nem vagyok kíváncsi. Persze, vannak, akik igen, és ezt én tiszteletben is tartom, de nagy ívben kerülöm, kerültem.
A településen található két Coop üzlet, az egyik kevésbé, a másik igencsak szegényes.
Általános iskola van, talán mostanában fogják bővíteni.
A falu kb. 80%-ban csatornázott.
Óvoda van, kb. 2 éve adták át az új ovit (megjegyzem, helyhiány miatt építették, de semmivel sem fér el benne több gyerkőc, mint az előzőben.)
Így a régi ovi is üzemel, ill. ebben a régi oviban idén szeptemberben indult egy bölcsődei csoport, 15 fővel.
Túljelentkezés kb. 6- szoros, bejutni képtelenség.
Gyermekorvos 1 fő, választási lehetőség nincs. Nekünk nem felelt meg, így 1 év után magándokit választottunk.
Patika van, posta is, bár délután 3 órakor bezár. Bár, most építettek ill. építenek egy gyönyörű szép, nagy posta épületet, talán a idén át is adják. Reméljük, a nyitvatartás alkalmazkodik azokhoz, akik dolgoznak, és este 5 előtt soha nem érnek haza.
KÖZLEKEDÉS KATASZTRÓFÁLIS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hétköznap reggel fél 7 és fél 9 között összesen 3 db buszjárat indul KÖZVETLENÜL Budapestre, egyébként lehet ácsingózni Fóton, és reménykedni, hogy akad valami busz, amire fel lehet szállni (mert jön valahonnan, és mert van még hely rajta - kisgyermekkel képtelenség)
Délután 1 db buszjárat indul közvetlenül Bp.-re.
MEnetidő fél- háromnegyed óra forgalomtól függően Újpest központig.
Ellenkező irányban még rosszabb a helyzet, délután kicsivel több járat indul Bp-ről, de akár fél- háromnegyed órát is lehet várni Fóton a csatlakozásra.
Hétvégén nem lehet bejutni átszállás nélkül busszal Bp-re.
Egyébként hétköznap kb. óránként megy busz a HÉV-hez, akinek az a megfelelőbb, az úticél tekintetében. A HÉV ugyanis Örs VEzér térig közlekedik.
Szóval, aki kisgyermekes, gyalogos, autó nélkül, annak igencsak megnehezül az élete, hiszen vásárolni, bölcsibe, oviba Pestre kell járni.
Sajnos velem előfordult, hogy sírva maradtam a buszmegállóban a babakocsiban fekvő 6 hónapos gyerekemmel, mert az egyetlen, délutáni budapesti buszra nem tudtam feljutni, ugyanis az ún. túristabusz jött. Tudjátok, magasított ülések, baromi szűk hely az ülések között, le és felszállás elöl.
Segélykiálltó nézésemre a sofőr csak annyit mondott, hogy csukjam össze a babkocsit.
Mikor megkérdeztem, hogy és a 6 hónapos gyerekemet mégis hová rakjam belőle, akkor széttárta a karját, becsukta a buszajtót, és otthagyott...
:(:(
Nos, úgy érzem, kicsit hosszúra sikeredtem...
Azért egy szónak is száz a vége, és hozzá kell tennem:
HA a világon semmi problémám nem lenne, és nem kéne dolgoznom, meg a gyerekemet bölcsődébe járatnom, és mondjuk még egy (két) autó lenne a családban, és beleférne az időmbe (meg az anyagi kereteinkbe), hogy ide-oda hurcoljuk a gyereket, és Pestre járjunk vásárolni, szórakozni stb., akkor valszeg kiköltöznék ide.
De meg kell mondjam, hogy én menekülök innen, és alig várom, hogy végre elköltözzünk.