Támadt egy merész ötletem. Őszintén szólva olykor alkalmatlanságérzéssel küszködöm ezzel kapcsolatban, de ha nem próbálom meg, szerintem az a legrosszabb.
Szóval arra gondoltam, azt látom, hogy nekünk, nőknek, valójában senki nem védi igazán az érdekeinket. Csak akkor érvényesülhetünk, ha mi magunk is férfiassá válunk. Úgy kaphattunk látszólagos egyenjogúságot, szavazati jogot, (lásd emancipációs mozgalmak, szüfrazsettek (bocsánat, nem tudom, hogy kell írni franciául)), hogy nőelődjeink is farkasokká váltak. Hálás vagyok azért, amit tettek, mindemellett ezzel sajnos azt tették lehetővé és szerintem követendővé, hogy férfiként harcoló nők legyünk.
Egyetlenegy férfiak vezette párt nem fogja ezeket a dolgokat szem előtt tartani, ezért égetően szükség lenne szerintem egy nőpártra.
Majdnem minden nő azt próbálja bebizonyítani a munkahelyén, hogy ér annyit, mint egy férfi.
Annyi, mintha egy alma és egy körte közé egyenlőségjelet tennénk. Véleményem szerint ugyanúgy értékesek a férfiak, mint a nők. Ugyanannyira szükség van rájuk, mint miránk. Csak másutt. A férfi főleg logikus, a nő inkább a szívére hallgat. (Félreértés ne essék, itt nem feltétlenül a hím vagy női testet viselőkről, hanem a pszichológiai szempontból feminin vagy maszkulin egyénekről van szó. Vagyis egy férfi is lehet feminin, őt is vezetheti a szíve, míg egy csomó nőre ez nem igaz.)
Azt már tudjuk, hová vezet, ha a férfiak uralják a politika színterét. Pár napja olvastam, hogy az elmúlt 3000 évben 5000 háború volt. A Föld a végsőkig ki lett zsákmányolva. Atomfegyverek és egyéb tömegpusztító eszközök vannak, amikkel (szintén a napokban olvastam) 300-szor el lehetne pusztítani a földet. Elég csak a 300-ad része... Ha megnézzük a parlamenti tudósításokat akár Mo-on, akár máshol a világon, egymás ellen és a hatalomért harcoló, érzelmileg általában unintelligens férfiak vagy férfi lelkületű nők vitatkoznak egyáltalán nem fontos dolgokról. Hatalmas energia megy el egymás szapulására, forintmilliók egymás befeketítésére, meghazudtolására. Destruktívak.
Van más lehetőség. Én legalábbis hiszek benne. Ha értelmileg és érzelmileg intelligens, lágy, tisztelet- és szeretetteljes és bölcs nők lennének az ország élén, ha a parlamentben és a kormányban ilyen nők (vagy ilyen lelkületű férfiak) ülnének, akik őszinték magukhoz és másokhoz, akik sosem a saját, hanem az ország, az emberek, a TE érdekeidet néznék, akik elutasítják a korrupciót (valóban, nem csak a hangzatos beszédekben), akkor gyökeresen megváltozik ez az ország.
A következő hozzászólásban idemásolom, amit én célként kitűznék. Ezek nem kidolgozott tételek. Bennem is sok a "hogyan?", nem tudom, mennyi pénzbe kerülnének mindezeknek a dolgoknak a megvalósításai, és nagyon sok szegmensét nem érintettem még az égető belpolitikai problémáknak. Például az agráriumot, az oktatást, a környezetvédelmet, az infrastruktúrát, adókérdéseket, vállalkozások segítését, stb.
Ezért az ÉPÍTŐ segítségeteket szeretném kérni. Mindenkinek, aki nő, aki nőies lelkületű - és minden férfinek is, aki legalább részben egyetért a lenti célokkal. Mert szükségünk van az éleslátásukra (és még mennyi nagyszerű tulajdonságukra), nélkülük nem élet az élet.
Végül: A lenti sorok idealisztikusak, sőt talán olykor utópisztikusak is lehetnek. A történelmet áttekintve azonban azt látni, hogy egyetlen forradalom, egyetlen gyökeres változás nem volt előre láthatóan realisztikus, kicsi esély volt a megvalósulásra.
Miért ne adnánk egy esélyt magunknak?
