Sziasztok,
Sajnos én is ebben a cipőben járok. Szőrnyeteggé vállok a menses előtti egy hétig. Az első 2 - 3 nap egy kis depresszió, szomorúság, nyomott hangulat. Ezt már úgy tudom kezelni, hogy sokat énekelek, mondókázok a kisfiamnak. A 4-5 nap a pokol. Ingerült vagyok. Mindenkit elküldök nagyon messzire. Heves, oknélküli érzelmi kitörések, beszólások, meg minden. Nálam a férjemen, az anyukámon, és a gyermekeimen csattan. A munkahelyemen vagy máshol én is tartom magam. A 6-7 nap nagyon fáradt vagyok: testileg, lelkileg, agyilag, mindenhogy. CSak aludni szeretnék. Ahogy megjön a vérzésem, mintha elmúlna minden. Tele vagyok életerővel, optimizmussal, jókedvvel.
Utálom magam ezért az egy hétért. Egy kicsit sokat vesz el az életemből. Amíg nem tudtam mi bajom van, már akkor is sejtettem, hogy a mensessel függ össze, de a férjem azt hitte (én is) én tehetek róla, és a fejemhez vágta, hogy a házasságunk 25 % - át nem szeretné így leélni. Amióta tudja mi újság, nem mondja ezt, de tudom szőrnyen idegesíti. Nem szeretném ha a házasságom tönkremenne emiatt. Tudom, hogy nagyon szeret, de ezalatt a hét alatt szőrnyeteg vagyok.
Kipróbálom azt a gyógyszert amit Mica ajánlott. Hátha segít + a citromfű teát hallottam még. Idegnyugtató + lazító hatása van. Állítólag a sok testmozgás javít a dolgokon. VAlahogy azt kellene beiktatni.
A fogamzásgátló tablettákat eddig sem szedtem, emiatt meg végképp nem igazán szeretném szedni. Én tartok mindenféle hormongyógyszertől. (Bár ez nagyon hülyeség, mert mégis bekaptam egy ilyen hormonbetegséget
( )
A naptáromba pontosan beírom, hogy a jövő hónapban mikor kell vigyáznom magamra: Nyugi - nyugi meg ilyen hülyeségeket írok, és mégsem tudom kontrollálni maamat. Pedig valahogy ebben látok kiutat: az önfegyelem megtanulásában. Nem akarom elhinni, hogy képtelen vagyok rá. Bár eddig sajnos nem jött be.
(
Ha valakinek van valami pozitív tapasztalata, írjon. Minden morzsáért hálás vagyok.
Üdv
Jessi