Új privát üzeneted érkezett!

Milyen idilli!

Iboly
Iboly
 


Hát nem tudom, ha az én férjemrõl lenne szó, oké, hordjon otthon nõi ruhát, de kizárt dolognak tartom, hogy az utcán így (õ nõi ruhában) végigmenjek vele... Toleránsnak tartom magam, elfogadnám õt így is, de...
üdv
Zsóka
Zsóka (zsóka)
 


Iboly, iboly.. azt hiszem nem ismerlek, szóval szerintem mind1 odaírok e valami nevet. Azért jó, hogy legalább írtál valamit. A piszkos visszaszívva. Úgy értettem, meg kéne engednie a férjének, hogy úgy izguljon fel, ahogy akar: női ruhában. Esetleg tovább is mehetne - bár vannak olyanok akik például lekakilják a párjukat.. hmm.. AZ ELFOJTÁSOK nem vezetnek sehova. Álltalában minden újtól irtózunk, nem igaz? És ami meg csodálatos arról hetvenkét óra lejártával derül ki mi is valójában.
a lányos fiú
 

 
 

Szerintem nem nagy gáz az a nõi ruha dolog. Most akkor elfogadod a párodat akár mit is visel vagy nem? Azt szereted benne, hogy öltönyt hord, vagy õt magát. Én valószinûleg elnevetném magam, és megkérdezném akar e róla beszélni. És elsõ gondolatom az lenne, hogy érdekessé tegyem magam, nem csak az ágyban, hanem mindig, mert talán un.
Ismertem ilyen srácot. Gimiben voltam belé hulla szerelmes. Két éve ismertem már amikor gy nyaraláskor fel vett egy éjszaka egy lenge nyári ruhát és szalmakalapot. Jókat röhögtünk elõször. Õ meg levezette, hogy mennyivel kényelmesebb, mint nadrágban. Azt hiszem ez csak buta konvenció. A ruha az csak ruha. Különben is, mi nõk büntetlenül fevehetjük a párunk pulóverét/pólóját/sálját/zokniát? Õk meg csak maradjanak nyáron is a kényelmetlen nadrágjaikban, amiben besül a fenekük.

Hát igy
Zsunya
zsunya (zsunya)
 


Zsunya!
Szerintem egy ember öltözködésében is hordja magát: ennek ilyen a fazonja, annok olyan a stílusa. Persze, hogy newm a ruha teszi az embert, rongyokban is lehet valaki nagyon nemes lélek. És persze, hogy nem az öltönyét szeretem, hanem benne Õt. De minden, ami hirtelen eltér a gyerekkorunktól kezdve hozzánk nõtt szokásrendszertõl: legyen gyanús és furcsa. Lehet, hogy sok konvenciónak nincs sok füle-farka, de így alakultak, hozzánknõttek és ezek a kis rítusok jellemeznek bennünket.
maminti
maminti (maminti)
 


Persze. De azért reagáltam ilyen erõteljesen, mert innen nézve nekem épp elég furcsa az is, hogy ha valakinek nyomora van a férjével elsõ körben ide ir. Ahelyett, hogy hiszti és orditás nélkül beszélné meg a párjával, megpróbálva megérteni a másikat. Ez nem jelent elfogadást! Ráadásul nem az derült ki, hogy pedofil, macskákat kinoz a pincében, sutyiban nõket futtat... Hanem, hogy unatkozik. második körben szakemberhez mennék, aki nem a pszichológus, hanem valami párterapeuta.

Persze lehet hogy én egy érzéketlen, aberrált liba vagyok... Akkor viszon elnézést kérek a zavarásért, és már itt sem vagyok. Kép

Zsunya
zsunya (zsunya)
 


Az biztos ha én meglátnám a páromat ruháimban az elsõ reakcióm a nevetés lenne, de mivel bántaná talán nem tennémKép Mivel engem a homokosok sem zavarnak és egyéb más emberkék (feltéve ha nem gyilkosság, vagy pedofiliárol van szó) sem zavarnak tõlem...
Jó biztos meglepne, de mivel szeretem és semmi ártó dolgot nem müvel én elfogadnám. Persze kompromisszumokat kötnék.
Névtelen
 


Hmmm. Nehéz kérdés. Igaz ami igaz, furcsán néznék a férjemre, ha nõi ruhában látnám (önszántából). Leginkább azért, mert õ aztán teljesen elutasít mindenfajta másságot.

Az viszont elgondolkodtató, hogy míg a nõk cicomázhatják magukat, az elfogadott férfi viselet teljesen elszürkült.
Már jóformán ékszereket sem hordhatnak. Holott régen, századokkal ezelõtt talán még cifrábbakat is hordtak, mint mi, nõk. Talán itt kellene keresni a probléma gyökerét és nem rögtön a szexualitásban.
Miért vetjük meg a férfiak cicomázkodását a mai világban? Szerintem azért nyúlnak a nõi ruhákhoz, mert azokat lehet "spirázni". (meg mert kéznél vannak)
Bizonyára lehetne középút is.
 
 


Sziasztok!
Engedjétek meg nekem, hogy egy picit "bepofátlankodjak" ebbe a topicba. Segítségeteket szeretném kérni. Pszichológus vagyok, és idén végzek (legalábbis remélem) tanácsadó szakpszichológusként. A szakdolgozatom témája az, hogy az első gyermek érkezése a sok-sok öröm és csoda mellett milyen nehézségeket okozhat a frissen szülővé vált pár életében. Mert lássuk be, ez az időszak, a sok gyönyörűség mellet rengeteg nehézséggel és krízishelyzettel van teli - persze vannak olyan párok, akik könnyebben veszik ezeket az akadályokat, vannak akik kevésbé. Szóval erről írom én a szakdolgozatomat, ami egy kérdőíves vizsgálatra épül. A vizsgálat olyan témaköröket ölel fel, mint szülői szerepek, gyermek születés utáni lelki és fizikai változások, a társas élet változásai stb. Az egész vizsgálat arra van kihegyezve, hogy mennyire élik meg különbözőképpen az anyák és az apák ezt az időszakot, és hogy ezek a különbségek mennyire okoznak problémát a párkapcsolatukban.
Biztosan rájöttetek már, hogy önkéntes segítőket keresek, akik kitöltenék ezt a kérdőívet. A válaszadás természetesen névtelen, a kérdőívet e-mailben küldöm el. A kitöltés kb 20 percet vesz igénybe, és a kitöltőknek annyit tudok felajánlani cserébe a segítségükért, hogy az eredményekről visszajelzést kapnak. Amiből remélhetőleg néhány hasznos tanács kerekedik, hogy hogyan vészeljük át a gyerekszületés utáni időszakot, anélkül, hogy erre a párkapcsolatunk rámenne - mire figyeljünk oda, miről gondolkodnak másképp a férfiak.
Olyan érdeklődők jelentkezését várom, akiknek egy gyerkőcük van, és akiknek a párja is hajlandó lenne 20p-t szánni a kérdőív kitöltésére.
Még egyszer bocs a bepofátlankodásért. Segítségeteket előre is köszönöm.

Rita
 
 


sziasztok :-)
17 hónapos a fiam, szülés előtt és után is rendesen meg volt a menstruációm, de most 8nappal a menstruációm után vérzésem van, tegnap óta, élénk piros, voltam tegnap nőgyógyásznál, bunkó módon megkérdezte minek jöttem, megvizsgált azt mondta már nincs vérzés, pedig volt, elküldött, azóta is vérzik gyengén. rákszűrés eredménye jó, polip nincs. nem tudom mi lehet. még sose volt közti vérzésem.
timi24
Kistarcsa
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Mi, nõk!

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?