Új privát üzeneted érkezett!

Nem tudom, hogy mikor ajánlatos összebútorozni egy társsal. Én egy éve vagyok együtt a barátommal, majdnem minden nap találkozunk, de ha nem akkor is telefonálunk, a szülõk kedvelnek minket és épp ezért a barátom már többször felhozta, hogy egyszerûbb, kényelemsebb lenne ha együtt élnénk...
De én még korainak tartom és nem szeretnék ide-oda költözni.
Szerintetek mi az ideális, ha van iylen? Vagy mikor lehet belevágni?
Névtelen
 


Mi egy ev + par honap egyuttjaras utan osszekoltoztunk. Mind a ketten nagyon akartuk es nagyon jo is volt. Aztan majdnem 3 evvel kesobb hazasodtunk ossze. Miert tartod korainak? Jol megertitek egymast? Hany evesek vagytok?
Névtelen
 


Húúú, én már nagyon tapasztalt vagyok ebben.
Volt olyan szerelmem, akivel fél év után, ez másfél évig tartott, és volt olyan akivel egy év után, ez két évig tartott, a férejemmel 3 hónap se telt el, és bútroztunk(bútorunk nem is voltKép , és már 10 éve tart.
Szerintem lakva azért jobban ismerszik az ember, meg a szokásai, és nem kell azt levonni a családnak rögtön, hogy ez aztán egy életre szól, mer gyakorta nem. Ha te nem akarod, mert kényelmes így, akkor ne tedd, de ebbõl is visszalehet táncolni, ha nem megy.
Zsomimama
zsomimama (zsomimama)
 

 
 

Nincs igazan jo tanács. Nem attól les zjó a kapcsolatod, hogy összeköltözöl valakivel, hanem attól hogy ismered.
Ha sokat beszélgettek, sok mindenrõl "eszmét cseréltek", nagyjából ugyis ki fog derülni, hogy milyen a társad.

És ugyis tudod, hogy érdemes-e megpróbálni összeköltözni vele.
Ez a megismerés lehet már 2 hónap után de valaki 2 év után sem jut erre el erre a szintre.

Szóval szerintem már magadban ugyis tudod a választ, viszont azt azért tudnod kell, hogy egy esetleges összeköltözés csökkenti a fiuk nõsüli vágyait. a legtöbb esetben. szeretik húzni a dolgot.

DE mindenképpen érdemes összeköltözni házasság elõtt. Ha nem vele tervezed a jövõt akkor felesleges.

üdv: Tomka
Tomka
 


Hehe,Zsomimama, én is így voltam... Elsõ férj (miután van második, ebbõl kiderülhet, hogy ex lett az elsõbõl), két és fél év után (na de fiatalok voltunk, 18 voltam amikor megismerekdtünk), aztán a költözés után nem sokkal esküvõ, viszont három év múlva válás.
Második (jelenlegi, és remélem utolsó Kép) párom: megismerkedés után két héttel összeköltözés, kicsit több mint egy év múlva esküvõ (pocakkal). Megismerkedésnek most már több mint 6 éve.
Kép
Ez persze egyéni tapasztalat, szabály nincs. Egyszerûen szerencse kell KépKép, merg persze Te és Õ.
üdv
Zsóka

Zsóka
 
 


Sziasztok!

Nálunk is igen korán "sikeredett" az össeköltözés, mert ki kellett költöznöm a kollégiumból és hát mivel a szüleim messze laktak, a férjemhez pakoltam. Akkor 3 hete ismertük egymást. Aztán már vissza se mentem a koliba (mondjuk hülyén is nézett volna ki Kép ). Ez decemberben volt, rá másfél évre összeházasodtunk, idén lesz a két éves házassági évfordulónk.

Szerintem sem az összeköltözés idejétõl függ a kapcsolat milyensége, de biztos, hogy még nem tartanánk itt, ha nem költöztem volna akkor hozzá. Kép

Úgyhogy ha bizol benne, akkor csak hajrá!
 
 


Kedves topicnyitó!

Szerintem sincs erre recept. Az, hogy mennyire vagytok képesek alkalmazkodni egymáshoz, egymás "rigolyáit" elviselni, nem azon múlik, hogy milyen régóta ismeritek egymást. Írod, hogy egy éve vagytok együtt. Szerintem, ha két évig vársz az összeköltözéssel, akkor sem fogod megtudni elõbb, hogy milyen is az, amikor nap mint nap együtt kelsz, fekszel a másikkal. Szerintem az együttjárást össze sem lehet hasonlítani az együttéléssel, és fontosnak tartom az összeköltést pont azért, mert akkor derülnek ki igazán azok a dolgok, hogy képesek vagyunk-e együtt szembenézni a mindennapi örömökkel, de a problémákkal is. Egész más az, amikor randi után mindenki hazamegy szépen a saját kis lakásába.
Úgyhogy én azt mondom, ha szereted õt, vágj bele, nincs vesztenivalód, csak nyerhetsz vele sok-sok tapasztalatot, és szerintem még több örömet. Kép

Szia: Eryc@
Eryc@
 


Bocs, "összeköltést" helyett: összeköltözést Kép
Eryc@
 


Sziasztok!
Mi a férjemmel lényegében a kezdetektõl együtt lakunk. Õ kollégista volt, és beköltöztem mellé (a 3 ágyas szobába 4-diknek). Ez 4 hónapig ment így, aztán már tényleg csak ketten laktunk. Én azt gondolom, hogy lakva ismerni meg a másikat. És ezen nem változtat, hogy mióta jártok együtt. Mindegy, hogy 1 hónap, 1 év, 10 év, mert ettõl még nem tudod, milyen hétköznap reggel nyûgösen stb. Én pl szerintem elviselhetetlen vagyok olyankor Kép
cory

cory + Liza 2006.03.11. + Zsoma 2003.08.31. + Balu 2001.09.12.
cory
Budapest
 
 


Örülök, hogy sokan írtatok erre a címre. Én nekem már 19 éves koromban volt egy egy éves kapcsoaltom, összebútoroztunk aztan fél év mulva vége. Ez a kapcsoalt 3/4 éves. Jó lenne összeköltözni, hogy több idõnk legyen egymasra. de félek semmivel se lenne több (sokat dolgozik), mert csak estejönne haza a párom, tán még késõbb, mert tudja hogy otthon várom.
Nekem meg nagy szükségem van rá, hogy törõdjenek velem.
Névtelen
 


SZIASZTOK

Örülök hogy van ilyen topic.Én most fogok összeköltözni a párommal pontosan egy hónap múlva.Már több mint két éve járunk, és õ most fog végezni a suliban és ugy gondoltuk itt az ideje hogy eggyütt éljünk.Mivel a lagzink a jövõre lesz nem várunk tovább.Már nagyon várom.Méd sohasem laktam együtt a családomon kívül senkivel sem.
Névtelen
 


Szia!

Remélem negyon boldogan fogtok együtt élni.
Az én problémám, hogy természetesen benne van a pakliba, hogy összeköltözés után rájön az egyik fél, hogy nem ez kell neki...
és nalam a fõ gond, hogy haza nehezen mehetnék, mert visszahurcolkodás után hallhgathatnam, hogy megmondtam... neked semmi se sikül stb... vagyis nálunk nincs amolyan jo anya-lánya viszony
Topocnyito
Névtelen
 


Szia Topicnyitó!

Még mindig jobb, hogy rájön az egyik fél korábban, mint hogy sutty házasság, aztán fél év múlva jön rá...
A szülõk néha ilyenek! 3 napig tart a csoda, nekem elhiheted-mármint a visszaköltözés utáni "hallgatnámot" illeti.
Vágj bele, próbáljatok egymásra figyelni, kompromisszumokat kötni, de nem feladni magatokat!Kép
Sok szerencsét, és még több együtt töltött boldog percet!
Ágci

u.i: ha mégsem menne, akkor bumm... Nem dõl össze a világ, és sok szép emlékkel lesztek gazdagabbak!

Kép
 
 


Ha biztos vagy magadban és a társadban , akkor csak jól dönthetsz.
 
 


Én a párommal 2000 - ben házasodtam össze. 1999 nyara óta ismerjük egymást. Mi nem költöztünk össze házasság elõtt.
Maradiasan szólva nekem õ a házasságunkig udvarolt. Csodálatos idõszak volt. Tele voltunk vágyakozással egymás iránt, és a házassággal jött a beteljesülés. A szürke hétköznapjainkat, mert bizony ilyenek is vannak feledtetik, ha visszagondolunk, az emlékekre, az egymás iránti vágyakozásra. Viszont még most is tudunk õrülni annak, hogy együtt vagyunk, együtt alszunk, és nem kell hazamenni semelyikünknek.
Csak azért írtam le, mert ilyen is van... (még...) :o)
Névtelen
 


LÁnyok, és hol vannak az erkölcsök? A fiúk birtokolni akarnak, de sohasem azt amit rögtön megkaphatnak.
Abban nincs nekik kihívás.
megoldás: gyakori találkozások, klassz hétvégék, de NEM összeköltözés.

Míra
Névtelen
 


Ez a dolog ment addig, amíg a nõket arra nevelték, hgy a férj mindenható úr felettük, és más dolguk nincs, mint gyereket szülni és tûrni. Nekem pont az Apukám mondta, hogy ne menjek hozzá senkihez anélkül, hogy jól megismertem volna. Mi fél éves járás után költöztünk össze 19 évesen, és 4 év múlva házasodtunk össze. mivel az elején diákok voltunk, az albérlet és rezsi kifizetése után nem volt egy fillérünk sem, rengeteget dolgoztunk az egyetem mellett, mégis gyakorta vajaskenyereztünk. Életünk anyagilag legnehezebb idõszaka volt, de rettenetesen boldogok voltunk (vagyunk is 9 éve, most már 2 gyerekkel). Mindig azt mondom, hogy azt a 4 évet végigcsináltuk, most már nincs semmi, amiért elválnánk!
Timi
 
 


Sziasztok!
Az erkölcsök? Szerintem semmi rossz nincs abban, ha két ember szereti egymást, összeköltöznek, majd eljön az idõ összeházasodnak vagy szétköltöznek. Az mennyivel jobb, hogy összeházasodnak nagy dínom-dánommal és egy éven belül elválnak. Vagy esetleg ami még rosszabb, születik 1-2 gyermekük, húzzák halasszák a válást, mer tidõközben rájöttek, hogy nagyon nem egymáshoz valók, esetleg becsúszik 1-2 pipi, hajnalig tartó sörözés stb, és mikor kikészül mindenki a családban, csak elválnak...
Én nem arra gondoltam egyébként., hogy "mellettem ült a moziban, szépen mosolygott, aztán összeköltözünk..."
Ágci

Kép
 
 


Szerintem is, sokkal jobb tapasztalatot szerezni a másikból. Pl: randira általában kisuvickolva, testben-lélekben mennek az emberek. A büfi, a szoba közepén felejtett zokni, a kizárólag mama által etetett, teát se fõzõ kisfiú otthonmarad.... Persze lányokra ez ua. érvényes, sajna láttam már olyat, akinek 25!!! évesen is anyuka mosott, vasalt , fõzött vidéken, hétvégén meg pakk csere volt, a kislány egy zokni sem mosott ki addig, míg férjhez nem ment, 18 hónapig tartott a házasság, ritka nagy mocsokban. Azóta a kislány 38 éves,anyukánál lakik kisfiával, aki már 11. És még mindig elé teszi az anyja a kakaót, meg a tiszta bugyit...
Az erkölcs nem álerkölcs. Az erkölcstelen az, ha átverjük a másikat, nem az öszinte beismerése az esetleges kudarcnak.
Zsomimama
zsomimama (zsomimama)
 


Kedves Zsomimama!

Igazad van. Az erkölcs nem álerkölcs, de ha én szeretek valakit, akkor a büfijével, az ott felejtett zoknijával szeretem. Azonban miért kell ennek már a házasság elõtt megtörténie? Mire kipróbálom, hogy kivel érdemes házasságot kötnöm, akkor minden fiúnak akivel együtt jártam ismerjem meg a zokniját, és döntsem el melyiket bírom, melyiket nem??
Szerintem ezzel az összeköltözgetéssel, csak magunkat fosztjuk meg attól, hogy minnél több fiúval megismerkedjünk, magunkat fosztjuk meg az udvarlástól (ÁÁ. tudom nagyon maradinak hangzik). Igen, értek meglepetések a házasságomban, amit nem tapasztaltam az együttjárás alatt, de én akkor is a férjemet szeretem, és vele szeretnék élni egész életemben. Nincs szentírás erre, hogy ez tényleg így is lesz, de megszeretném próbálni.
Ne értsetek félre, mindenki a maga élete kovácsa, és nem azt ítélem el aki úgy dönt, hogy felnõtt fejjel együttél, összeköltözik a barátjával. Attól kapok dührohamot, ha a kis 16 éves Ágika ott alszik a Béluskánál, közben részese Béluska apukája, anyukája összes magánéletének. Jövõhéten összeveszik Béluskával és összejön Józsikával, majd 1 hét múlva Józsika apukájának nemi életét fogja ismerni. Szerintem ez a nagy baromság, és erre nem nagyon lehet azt mondani, amit annyira hangoztattok (és van is benne igazság..) LAKVA ISMERI MEG AZ EMBER A MÁSIKAT.
Summa summárum: Ehhez is fel kell nõni, és érettnek kell lenni, hogy eldöntsem mit is akarok. Hiszen akár tetszik, akár nem, az összeköltözéssel is felelõsséget vállalsz a másik iránt, de erre fiatalon még nem elég érett az ember szerintem. Még annyit hozzátennék, hogy a szülõk is felelõssek amiért hagyják, hogy tizenéves csemetéik a nagymenõt játszák, közben tényleg arról szól az egész, hogy anyuka nem csak a kisfia fenekét, hanem annak a barátnõjéét is kimoshatja. Bocs, ha kicsit durva voltam. Gondolom, most lefogjátok szedni rólam a keresztvizet. Várom a válaszotokat.
Üdv:
Kismama
Névtelen
 


Hát én a felnõttnek számító. 18-at betöltöttekrõl írtam. Aki modjuk önellátó, és legalább a középiskolát befejezte. te egészen másról írsz, arról, hogy a tinik hol itt, hol ott töltik az éjszakát, egy két rövidebb kapcsolatban is. Az azért teljesen más. Az összebútorozás azt jelenti, valahol önállóan berendezkedni, a szülõktõl elszeparálódva, amennyire lehet. Bár a lányom még csak 9, de ha arról lesz szó, akkor inkább megengedem, hogy felhozza a fiúját, mintsem erdõbe, kocsiba, stb. menjenek.
Az ilyen lamúrok messze vannak az összeköltözõs, közös albérletes, lakásos, életviteltõl. Én nagyon örülõk, hogy éltem együtt két komoly kapcsolatban is,a férjemet megelõzõen, az egyiknél kiderült, hogy no házimunka, csak nekem,és hogy nem bír ki egy éjjelt sem szex nélkül, akkor se, ha hulla voltam a melótól, a másiknál az, hogy a szõnyeg rojtjainak hogyan kell állnia!, és hogy a mama fõz a legjobban. A többi nem ide való.
A férjemmel is éltünk együtt, de igen hamar kiderült, mindenben passzolunk, ha valamit máshogy szeretünk, azt tiszteletben tartjuk. Tény, hogy az együttélés népszerû forma a világon. Mindenki azt tesz, ami neki jólesik, egyikért sem elítélendõ senki sem.
Zsomimama
zsomimama (zsomimama)
 


Kedves Zsomimama!

...és ha a kislányod, majd 8 fiúval fog járni, akkor mind a nyolcat fel fogod engedni, hogy ne inkább az erdõbe, autóba stb menjenek? (a 8 -at nem egyszerre gondolom persze.)
Üdv:
Kismama
Névtelen
 


Jaj ne!
Kismama, te valamit nagyon félreértesz. Ez a topik arról szólna, hogy házasság elõtt együttélni jó e vagy sem. A tinik pedig ott vannak együtt ahol tudnak. Ez mindig is igy volt, és igy is marad valószinûleg. De ez a Bélusnál/Józsinál alvás nem egyenlõ az összeköltözéssel.

És igen. Kénytelen leszel te is igy tenni. Mert amikor ott van a neked is szimpatikus Béluska, reméled, hogy õ is marad, ahogy a lányod/fiad is reméli. Ha meg mégsem, akkor esetleg a második is szimpatikus. Ha meg nem szimpatikus, akkor mit csinálsz? Eredj lányom a parkba ezzel. Megtiltani nem tudod, ha valóban le akarnak feküdni. Igazán az arányokkal lehet elbaltázni, szerintem. Az ottalvás legyen esemény, ne pedig rutin. Talán ezen is múlik, hogy ki hány fiuval jár. Mennyire becsüli meg, bemutatja e otthon már elsõ nap, vagy maga is tud szelektálni, és végül valóban csak azt az egyet viszi haza, akihez aztán hozzá is megy.

Én hazavihettem kéthetente egy éjszakára a fiumat (19 éves voltam). Két évig jártunk. A következõvel összeköltöztem két évre. A harmadikhoz, pedig hozzámentem, két év együttélés után. Kép

Zsunya

 
 


Kedves Zsunya!

Jaj ne!!!
És Te nem fogod fel, hogy éppen azt mondom szerintem nem jó a házasság elõtti együttélés?!
És nem. Nem leszek kénytelen így tenni. Mert szerintem a szexuális életet sem kell mindenáron elkezdeni tinikorban, és az ottalvás se legyen nálunk esemény, ahogy Te írtad.
Korábbi levélíró kérdezte: mi lesz az erkölcsökkel? Ez szerintem is jó kérdés.
Névtelen
 


Kedves továbbra is Névtelen.
Sajnos ma már tizedannyi beleszólása sincs sokszor a szülõnek, mint 8-10 éve volt. Én már akkor is egy konzervativ, majdnem maradi csajnak számitottam azzal, hogy csak több hónapnyi járás után voltam hajlandó lefeküdni, azt is csak biztos körülmények között.
Manapság, ahogy látom kifejezetten sikk autóban vagy osztálykiránduláson vagy a bárhol máshol csak nem otthon élni nemi életet. Tehát te mint szülõ legtöbbször tudomást sem szerzel a dologról. Óvszert tudnak venni, az sem lehet gond.

Mi az hogy erkölcstelen?
Akkor amikor minden médiából ömlik az erotika, szexualitás, miért és hogyan várod el a gyerekedtõl, hogy ne ezek szerint éljen? Neked nem természetes, de neki sajnos az lesz. DE ha lefekszik 18 évesen egy fiuval, akivel komolyan gondolja, akkor õ erkölcstelen? Esetleg kurva? Nálunk nincs tévénézés. Most ezen a héten ugyan be volt kapcsolva, de elõtte három évig nem. Ezt sem tehetem meg a gyerekemmel, mert nem tud majd beilleszkedni. Ki fogják közösiteni, mert nem tud velük beszélgetni, hiszen nem ismeri azokat a dolgokat amirõl szó van. Sajnos én ezt átéltem, és nem egy jó dolog csak azért hetihetest nézni, hogy be tudjak szálni a beszélgetésbe a munkahelyemen. Bár aztán hiába próbáltam másra terelni a szót, nem tudtak õk semmi másról beszélni. Kép

Ismét csak azt tudom mondani, hogy szerintem a helyes arányokon van a hangsúly. Nem szabad elmenni a szélsõségek felé, mert az biztosan nem a legjobb megoldás. Semmiben sem.

A házasság elõtti együttélés pedig ezer olyan dologra rávilágit, amit kár csak azért lenyelni, mert már hozzáment szegény. Te milyen anyóssá válnál, ha kiderülne kb fél évvel az esküvõ után, hogy a férj egy link nemtörõdöm alak? Vagy nem képes felelõsséget vállalni? Vagy az elsõ komolyabb problémánál lelécel?
Szép szép, hogy a hibáival együtt kell szeretni, de ezt csak a hibák ismeretében lehet állitani. Nem pedig bevállalva bármit, csak mert olyan kedves.

Sajnos ritka az olyan nagyon nagyon jó kapcsolat anya és gyermek között, hogy mindent elmondjon az a gyerek. Azt is amirõl tudja, hogy nagyon ellenzi a szülõ.

Zsunya

 
 


Kedves Zsunya!
1.Névtelenségemet az indokolja, hogy az én email címem a teljes nevemet + munkahelyemet is mutatja. Megbocsátod remélem...

2. Én még fiatal anyukának számítok, és nem olyan régen voltam még tinilány. A szüleimmel volt olyan kapcsolatom, hogy ezeket a gondokat meg tudjam beszélni. Én is szeretnék majd a gyerekeimmel ilyen kapcsolatot kialakítani, és nem hiszem, hogy "tudomást sem fogok szerezni" a gyerekeim érzelmi, netán szexuális életérõl.

3. A Médiákból nemcsak a szex, hanem a durvaság, az erõszak,
a no dundi divat stb ömlik. Bocs, de igenis szeretném, ha nem a trendi szerint élne. Mivel engem sem és a páromat sem tudott elkápráztatni, bátorkodom remélni vagány kiscsajszi lesz belõle, és nem lesz szüksége a többséget majomkodni.

4. Igazad van, beilleszkedési gondokat okozhat, ha eltiltanám ezek ismerésétõl. Én is mindenrõl tudtam, mégsem éreztem, hogy kiközösítettek volna azért, mert "más utakon" jártam. Nem csak azért közösítenek ki valakit, mert nem követi a csordát, hanem azért mert azt bántón, durván elutasítja esetleg. El kell fogadni minden nézetet, és ha az ember nem is ért vele egyet, tiszteletben kell tartani. Ez a kaméleon politika.

5. Nem tartom szélsõségesnek, ha valaki a nemi életet felnõtt korában kezdi el, már ne is haragudj.

6. Végére is értünk, amit a kedves Topicnyitó is kérdezett. Te javaslod az összeköltözést, én nem. A döntés az õ kezében van. Valószínû, hogy Te a többséget képviseled, minden bizonnyal én ebben a témában alulmaradnék. Ennek ellenére leírtam a véleményemet, ha névtelenül is. Talán azért akadnak olyanok is akik velem értenek egyet.
Sok sikert Petihez, aranyos kisfiú. :o)
Üdv:
Kismama
Névtelen
 


Azt már élbõl visszautasítom, hogy mi lesz ha a lányom 8 fiúval fog járni....
Én sem voltam szent, amikor szerelmes voltam, középiskolás koromban, akkor majd egy év után történt valami....
NEm olyan típus most sem, és nem olyan közegben tanul, él, nevelkedig a gyerek, hogy elfogadhatónak tartaná a késõbbiekben az ilyesmit. De akkor sem szeretném, ha a szerelmével bokrokba járna.
A nemi élet elkezdésének ideje is változott, de ez nem azt jelenti, hogy kell is.
Kismamának van egy pld:
Egy ex osztálytárs családja: Dolgos apa, anya, jó családi háttér, biztonság. A fiú kifejezetten okos, helyes volt már kicsinek is, végig kitûnõ volt, a lányok kedvence, udvarias, kedves, kész leendõ fõnyeremény. A kishúg, 5 évvel fiatalabb, már az oviban is butácskának számított, az iskolában többször bukott, hízásra hajlamos, kisnövésû. 12 évesen nyakig kifestve húzkodták a bokorba férfiak, és szívesen ment. No iskola, korai házasság, húszévesen alkoholista férj, két gyerek, 40-nek látszik. A szülõk imádták mindkét gyereküket, egyformán akartak adni. De õk nem voltak egyformák. Min múlik? Kizárólag azon nem, amit otthon látunk?!Ez elgondolkodtató. Semmi garancia nics arra, egy két éves gyereknél még arra, hogy minden tiltás és példa ellenére milyen lesz, mi fogja érdekelni.
Mondjuk egy 9 évesnél már lehet kapisgálni.
Kicsit off volt, de azért a házasság elõtti összebútorozást én különválasztom továbbra is a tini szerelmektõl.
Névteleneknek, itt úgy regisztrálsz, ahogy akarsz, anyád se ismer rád, és az e-mail cím is szabadon alakítható, bármely freemail-szolgáltatón keresztül.

Zsomimama
zsomimama (zsomimama)
 


Sziasztok! Én vagyok a topic iro. Meg nem butoroztam ossze mert huzom halogatom, es tan igy kenyelmesebb. felek a kudarctol... Pedig ugy tunik nem kene, mivel mar masel eve nagyon jo a viszonyunk. Az en allaspontom is hasonlo Zsomimamihoz inkabb mint Kismamihoz. En mar butorozam ossze, es anyu hasonlokepp reagalta le mint Zsomimami. De ettol fuggetlenul nekem meg csak 3 komoly kapcsolatom volt es anyu is azt mondta inkabb nalunk legyunk, mint a fiunal v. kocsiban, erdoben...
Eddig az elettol azt tanultam nem szabad magamat ratukmalni senkire, de lehet motnsag atestem a lo tulso felere mert tulsagosan onallo vagyok.
Mostansag mar nem napi kerdes hl isten a koltozkodes.

Eddigi idok ota az a velemenyem, ha komoly a kapcsoalt es senki se serelmezi akkor probalja ki barki az egyutt elest. Mindig jobb utana szakitani, mint hazasag utan valni, de teny 10evesekenk felesleges ugy is kicis az esely h elete parjaval koltozik ossze, de ha meg is Õ lenne akkor meg par evet ki kell hogy birjon a kapcsolat

topic szerkeszto
Névtelen
 


Ha egy szerelem már tart pár hónapja és a lehetőség is megvan rá, akkor szerintem jobb minél hamar összebútorozni.

Mert együtt lakva lehet megismerni egymást!

Sokkal könnyebb felszámolni egy kapcsolatot, ha kiderül, hogy nem sikerült az összebútorozás, mintsem akkor, ha már gyerek is (útban)van avagy más kényszerítő tébyező létrejön.. (bár én a gyereknél kényszerítőbbet még nemigen tudok...) - ha az együttlakás azt mutatja, hogy nem jön ki egymással a pár, akkor kalap kabát, jöhet a sírás rívás meg az új kapcsolat, de eén ennél skkal tragikusabbnak látom azt, amikor az istennek se! - de aztán mégis összeházasodnak és akkor borul ki a bili.

(Az élethez kell ám egy kis merészség, egy kis bátorság is ám - próba szerencse!)
 


Jó lenne ha lenne pénzem "lakberendezőre" :)
brogo
Budapest
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Házasság, család

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?