Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok!

Azt hiszem, hogy felörlődöm ebben a problémában. Örökösödési gond lett, amit a férjem nem mer megoldani a testvérével szemben. A konkrét gond az, hogy a férjem és a testvére egyenlő arányban fogják örökölni a szüleik házát, a fél-fél házrész és telek már mindkettőjük nevén van, de a szüleik még élnek. Tehát a dolog még egy jó ideig nem is aktuális, majd csak ha már a szülők nem lesznek. Eddig nem is érdekelt a dolog, de most új fejlemények vannak. Anyósom, kedvenc fiacskáját, persze nem a férjemet, rávette arra, hogy a tetőterükre építkezzenek, ami a férjem tulajdona is. A férjem nem akar cirkuszt, ezért engedélyezni fogja, hogy a sógoromék az ő részére is rátelepedjenek. Azt még nem tudom, hogy jogilag ez, hogy fog működni, minden esetre, ha kell, akkor le is mond a tetőtér részéről, csakhogy a testvérének jó legyen. Ebben az esetben a ház 3/4 része lesz a tesóé, és az 1/4 rész a mienk, vagyis majd a gyerekeimé. Viszont a sógor azért akar beköltözni és rákölteni egy vagyont a házra, hogy ott éljenek életük végéig, és esze ágában sem lesz eladni majd az egész telket, hogy kifizesse a férjemet. A legnagyobb gond az, hogy a férjemnek nem is lesz majd mersze kérni őket, hogy költözzenek ki, és adják el a telket közösen, hogy mi is részesedjünk, vagyis a gyerekeink részesedjenek az apai örökségből. Kifizetni meg nem fognak minket, mivel a telek értéke olyan magas, hogy egy bank sem fog nekik hitelt adni, hogy minket kifizethessenek. A férjemnek meg nem lesz képe arra kérni őket, hogy adják el, mert akkor szinte "kiteszi" őket a házból. Igy a sógorom erre appellál, mert tudja, hogy a férjem soha nem lesz képes arra, hogy ezt megtegye velük. A tetőteret meg majd ráiratja a gyerekére és akkor meg nem is tudunk semmit sem csinálni.
A legnagyobb gond az, hogy anyós tudja, hogy ezzel minket kisemmiznek és esze ágában sincs beszélni a fiaival, mert arra gondol, hogy 30 év múlva oldják majd meg a fiai és lesz@rja, hogy mi lesz a mi két gyerekünk jogos örökségével.
Egyszerűen ezt nem bírom megemészteni, hogy a férjem inkább lemond a gyerekei pénzéről a tesója javára, anyósék tudtával.
Azt meg pláne nem tudom elviselni, hogy anyósék idejönnek a gyerekeket látogatni, akkor van az ömlengés, így szeretünk, úgy szeretünk unokákat és hagyják, hogy a 2 gyerek ki legyen semmizve. Egyszerűen nem vagyok képes nyugodt maradni ezután, és ki fogom dobni anyósékat, v. agyon fogom szekálni őket, de nem bírom elviselni, hogy nem fontos nekik a 2 unoka, de megjátszák magukat, mint akik imádják őket, de közben a 2 puszin kívül, kihúzzák alóluk az örökséget.
A férjemmel annyit veszekedtem már azért, hogy ne hagyja, hogy az öccséék kisemmizzenek minket, hogy a kapcsolatunk már a nullán van, lassan utálok már mindenki, aki a családjába tartozik. De a gyerekeim nekem mindenkinél fontosabbak, és muszáj az érdekeiket képviselnem, ha már az apjuk hagyja magát kisemmizni.
Mit csináljak, van valakinek valami ötlete? Lassan beleőrülök a tehetetlenségbe és lassan már el is zavarnám a férjemet a búba, de akkor meg 2 hetente vinné el a gyerekeket és akkor még csak felügyelni sem tudnám, hogy anyósék mennyire nem vigyáznak rájuk. :(
Várom mindenkinek a véleményét, ötletét, hogy mit tehet egy anya, aki a gyerekeiért és az ő jussukért tűzön-vizen keresztül kűzdeni fog.

Kabo
 
 


Szia!

Szerintem ne görcsölj ezen a kérdésen (haha, könnyű mondnani, godnolom), mert azért egy kicsit olyan, mint Aranytól a Kisködmön (az eladósorban levő lány, meg a káposztáskő, ami majd agyonüti a kisfiát, biztos ismered). Ha minden jól megy, azért még nagyon nagyon sok év telik el addig, míg anyósodék meghalnak és onnan még sokkal több, mire párodtól örökölnek a gyerekeitek. Addig még ezernyi dolog történhet, sógorék is eladhatják a házat, meg az is lehet, hogy szépen megegyeznek a testvérek erről, adj nekik esélyt!
Mi most kerültünk hasonló szituba, nővérem építkezett anyámék háza tetején. Viszont ők társasházzá nyilvánították, így anyuék tőlük függetlenül tudják a fele házrészt intézni, akár eladásilag, akár öröklésileg. Ez esetleg nálatok is megoldás lehetne, nem?

Ildi
 
 


Szia Ildi!


Az tény, hogy még sok víz lefolyik a Dunán, mire az örökségből lesz valami, de nem is ez bánt. Amíg gyerekem nem volt, egyáltalán nem érdekelt az, hogy mi lesz a férjem örökségével. De most, hogy már a 2. gyerek is megszületett a sógoromék léptek akcióba azzal, hogy gyorsan épitkeznek, nehogy mi megelőzzük őket. Az a baj, hogy a ház a telekhez képest értéktelen, de ők azért, hogy a telket megszerezzék, inkább eladják a 2 lakásukat, csakhogy rendbehozzák, és végérvényesen, életük végéig ott élhessenek ők is, meg majd a gyerekeik. Ha ráköltenek 2 lakás árát, és ott élnek, mondjuk 30 évet, gondolod, hogy eladják majd, hogy a férjem is részesüljön az örökségből? Azért költenek a házra, mert tudják, hogy őket onnan kirobbantani sem lehet majd. Tőlem ott is maradhatnak majd, csak hát a férjem nem fogja éppen a fenti okok miatt azt kérni tőlük, hogy adják el, mert nem akarja megrontani a viszonyt. A sógorék meg nem fogják maguktól eladni, mert ha megtartják a 2 gyerekük számára, akkor az a telek majdnem 9 számjegyű összeget ér majd... Kifizetni meg nem tudnak majd.
Anyós meg azért piszkálja a csőrömet, mert ő is tisztában van ezekkel a dolgokkal, és azért, hogy az egyik fia és családja jövőjét biztosítva, engedi, hogy majd kisemmizzenek minket a jó testvéri viszony fenntartása végett. A férjem inkább hagyja az örökségét, és nem törödik a két lánya jövőjével. Anyós ezt tudja, és ennek ellenére nálunk jópofizik, és úgy csinál, mint aki imádja a 2 unokát, annak ellenére, hogy nem érdekli, hogy azokkal mi lesz a későbbiekben.
Erről a társasházas dologról nem hallottam. Hol lehetne utánajárni? Bár, szerintem, én akkor is bármit mondhatok, senki sem fog meghallgatni, mert a férjem családja azt hiszi, hogy én akarom megkaparintani a férjem vagyonát. Ez pedig nem igaz, mert én csak azt szeretném, hogy a gyerekek ne essenek el attól, amit majd 20-30 v. ki tudja hány év múlva apai ágon örökölhetnek.

Kabo
 
 

 
 
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Házasság, család

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?