Kiemelt témák

Liliom

Én is ugyanígy vagyok vele. Én sem bízok már meg benne. De másban sem tudnék. Elég nehéz lehet hogy ott laknak ők is, tényleg az lenne a jó, ha el tudnátok költözni. Nálunk az a helyzet hogy a telefon mindig nála van, mostmár a beszélgetéseit sem menti, ugyhogy nem tudom sehogy ellenőrizni. Amúgy ő is próbálkozik, de nekem valahogy nem elég, ha itthon van a számítógép előtt ül....nem érzem azt amit régen, hogy fontos vagyok neki, hogy hiányzok neki, egy senkinek érzem magam. De ezen változtatni fogok, mert ez igy nem jó. De néha ugy gondolom hogy sokszor én is csak bebeszélek már dolgokat, nagyon jó lenne már valami munka, mert itthon ezt már nagyon unom.

Sziasztok!

kiscsillag, hettie,

lehet, hogy a depressziós hangulatom miatt, de néha úgy érzem mégiscsak jobb lenne nélküle. elkezdtem kiadó lakásokat nézni. Aztán hamar abbahagytam, mert egyrészt nincs is rá pénzem, másrészt meg a gyerekeket nem akarom elszakítani az apjuktól, és nem is tudom, mit mondanék nekik. Meg családomnak. Nem nézhetem csak az én szempontomat, mert felelős vagyok értük.
Ma van a férjem születésnapja, és semmi kedvem felköszönteni. Nem tudom, hogy mit érzek iránta. Szeretem, de ez nem olyan, mint amit egy feleség érez a férje iránt. (Normális esetben.) Nem érzem a biztonságot... Majd a gyerekekkel kitalálunk vmit.

Azt elfelejtettem mondani, hogy amikor a szomszéd fenyegetőzni kezdett a kocsim miatt, megint zsarolni kezdte a férjemet, hogyha nem áll el, megmutatja nekem az e-mailezésüket, és elmondja, hogy nem egy alkalom volt. Jófej, mi? Én, mikor megtudtam, eszembe nem jutott, hogy rohanjak hozzá, és elmondjam neki. Amikor szemétkedett, persze megfordult a fejemben, de akkor sem tettem.

Tegnap eszembe jutott hogy mégiscsak elkérem tőle a levelezésüket, hátha új infó is kiderül. De ez már csak önsanyargatás, nem tudom, jó lenne-e. De sokszor az az érzésem, hogy még mindig nem mondott el mindent. Csomó mindenre én magam jöttem rá, akkor kénytelen volt bevallani. (Egy mentsége lehet erre, hogy a terhesség alatt nem akart veszélyeztetni.) Nincs sok értelme a múltban vájkálni, tudom, de ha az elején elmondott volna mindent, talán könnyebb lett volna túltenni magam rajta. Most meg csak azt érzem, hogy nem tudok mindent, és ettől megőrülök.
Szerintetek elkérjem azokat az e-maileket?

kiscsillag: a pici 3 és fél hónapos, a nagyok 5 és 7 évesek. Nagyon megszenvednék, ha most felpakolnék, és apa nélkül elköltöznénk. De tényleg nem tudom, meddig bírom még így. Legszívesebben mgtépném azt a k...át. Nem vagyok egy indulatos típus, de mostanában egyre többször érzem, pedig már eltelt fél év...
Mintha rosszabb lenne minden.

Sziasztok!
Kicsit régen volt,hogy utoljára írtam,de nem volt időm.Anya nagyon beteg (rákos) és én gondozom itt nálunk.Ezt nem is mondtam nektek régebben,mert nem ide vágó téma,de ha belegondoltok,hogy itt haldoklik az Anyám és annak a mocsok férjemnek pont most volt őszinteségi rohama.Az elmúlt 10 évben nem mondta el,pont most mikor amúgy is kivagyok lelkileg.De hát rába...tt,mert így gondolkodóba sem estem megbocsájtás ügyben.

Liliom!
Én tuti széthúznám a száját a szomszéd asszonykának,mert még neki áll feljebb.Tehát ha jóérzésű nő lenne,ha meg is történt a dolog mert netán érzett is valamit a férjed iránt,akkor most nem ő játszaná meg magát,hanem esetleg bocsánatot kérhetett volna tőled.Na nem mintha elég lenne,de mégis.Szerintem kiérdemelné.Ha én a kezem közé kapnám az én férjem akkori kurváját,aki tudta,hogy terhes vagyok,hát nem úszná meg.Box zsáknak jó lenne.

Aithra!
Tényleg nagyon drága a kisbabád és én is csak bátorítani tudlak az utazásra.Az ilyen picik sokkal jobban viselik az utazást mint gondolnánk,majd meglátod!


Még azt szeretném elmondani,hogy anyósom,akivel eddig nem volt komoly konfliktusom,olyan görény,hogy még engem szid a férjemnek.Szerinte ez járt a férjemnek,mert annyit dolgozott értünk és nekem meg kéne bocsájtanom.Na elbeszélgettem vele és nem teszi ki a kirakatba amit kapott.Most én vagyok a tiszteletlen mert megvédtem magam ha már a férjem nem tette meg.Remélem sosem leszek ilyen anyós.

Liliom

Hasonlók az érzéseid mint nekem. De én nem gondolkozok azon hogy elhagyjam, majd meglátjuk mi lesz. Néha amugy én is elgondolkozok azon mi lenne ha egy minden téren jó férjem lenne, dehát ilyen nincs, ugyhogy én ezért nem is hagyom el, felesleges. Én már egyiknek sem tudnék hinni. Amugy amikor azt irtam hogy jobb lenne elköltöznötök, akkor nem arra értettem hogy te és a gyerekek, hanem együtt a férjeddel, az egész család.
Azt pontosan nem értem hogy mit akarsz megtudni még a kettejük kapcsolatáról, mi lehet az amit nem tudsz?Mire gondolsz? Amugy néha én is kiváncsi lennék rá hogy miket irkáltak egymásnak, de tudom hogy csak marcangolnám vele magam az pedig nagyon nem jó. Nem is tudom ha előállnék vele, hogy mutassa meg akkor mit mondana. Hát csak ennyire nem ismerem a férjem. De nagyon titkolta mindig, mert annakidején jelszóval védte a beszélgetéseit, most meg már el sem menti. Szerintem már mindegy mi történt, megtörtént, változtatni nem lehet rajta. Amugy én sem tudok mindent biztosan, mert egyszer elszólta magát, hogy voltak a ribivel pesten a várban, hát mondom nagyon jól esett. Ha én mondom menjünk valamerre mindig a nyafogás van legtöbbször, persze az ő kedvéért még elmentek oda is. Amugy az biztos hogy én is megtépném mind a három XXXXXXXXXXXXXXX-t. Ide jó hosszú, szép szavak jönnek. Lehet hogy az jelentene nagy megkönnyebbülést, ha ezt megtehetnénk.

Katya

Nagyon sajnálom anyukád. Nekem is rákos volt anyukám, húsvéttól egész novemberig már csak feküdni tudott, tesóm ápolta otthon, mert én ugye már nem ott lakok. A végén már nem is láttam, mert nagyon zavarta minden, olyan fájdalmai voltak, szóval elbúcsúzni sem tudtam. Utána történt kb rá félévre nálunk a bevallás. Szóval tudja a sors hogy verje az embert, és azt vettem észre hogy azokat akik rendesek, az ilyen szxrháziak meg élik világukat. Tiszteletlenség kérdése: Hát igen még mi vagyunk a szemetek, hogy nem hódolunk be nekik, mert megmerészeljük védeni magunkat. Ezt én is megkaptam már sokszor a nagyokosoktól.

katya4!
Sajnálom anyukádat, tudom mit érzel, nekem apukám volt rákos. Ő sajnos most lesz 10.-én, hogy meghalt 5 éve.
És az is most rossz nekem, hogy pont most lesz 8.-án nőnapkor, hogy láttam utoljára élve, elég szomorú azóta a nőnap nekem.

A két fiaimért hiába harcolt volna az exem nem kapta volna meg úgy sem őket.
Elég sok olyan dolgot tudok róla (amit bizonyítani is tudok) amiért nem kapta volna meg a fiukat.
Nekem amikor elköltöztem tőle most már 6 éve lesz, okozott egy 8 napon belüli sérülést, majdnem föl is jelentettem őt, de a doki szerint nem igen csináltak volna vele semmit max kap egy enye-benyét.
Akkor lett volna értelme a feljelentésnek, ha 8 napon túli a sérülés.
De azért örülök, hogy így alakult az életem ahogy most van.
Most boldog vagyok én is és a fiaim is az új párommal.

Sziasztok!

Kátya: éppenséggel bocsánatot kért, e-mailben. Vicces... szemtől-szemben nem volt képes, pedig előtte egy éven át jópofizott. Ilyen frázisokkal volt tele az e-mail, hogy ő nem akart megbántani senkit (mert nem is gondolt senkire), az idő majd mindent megold, és hogy bocsássak meg a férjemnek, stb. stb...
Hánynom kell, ha arra gondolok, hogy rábíztam a gyerekeimet is.

hettie: nem akarom elhagyni, csak egy kicsit külön lenni tőle. Kezdek átmenni közömbösbe, és ez nem jó. Ilyen pangó inagtlanpiac mellett nehéz lenne eladni a lakásunkat jó áron... meg nehéz megfelelő házat is találni... menekülni meg nem akarok vmi "rosszba", ami kényszermegoldás.
Hogy mi lehet az, amit nem tudok? Mivel a férjem csomó mindent elhallgatott, meg most is azt mondja, hogy ez nem egy kapcsolat volt, kíváncsi lennék, hogy miket írogatott neki, amikről nem beszél, mert "elfelejtette". Talán kiderülne, hogy hányszor is dugta meg azt a kis lotyót. Engem baromira idegesít, hogy nem tudja (?), hányszor volt. Meg a levelekből (amiket találtam) kicsit más derül ki...
Tudom, hogy nem tudok változtatni a történteken... de még mindig iszonyatosan fáj, és nem érzem, hogy csökkent volna a fél év alatt. A fizikai fájdalmat már nem érzem, de a feszültség okozta adrenalinlöketet igen. A lelki fájdalomról nem is beszélve... Vhogy nem tudom, nem akarom elfogadni a tényt. Pedig muszáj.

Liliom

Nekem is fáj és nem fogom elfelejteni soha, én is olyan közömbös vagyok. És nem fogok tudni megbízni ezek után senkiben. Milyen fizikai fájdalmad volt, miatta? Mondjuk még nekem is fáj a petefészkem, mert ráment a fertőzés, de ez már régóta tart.

hettie:
Amikor először szembesültem a ténnyel, egy csomót hánytam. Aztán elkezdett görcsölni a hasam. Még aznap No-Spát kezdtem szedni, nehogy elveszítsem a picit. Aztán jöttek a mellkasi fájdalmak, komolyan szívtáji fájdalmam volt, mintha összecsavarodna a szívem. Majd ezután jöttek a feszült pillanatok, adrenalin-löket, mint amikor megijedsz. Ez utóbbiak mostanában megint sűrűsödtek. (Egy minimális alkohol oldja, de nem akarok ehhez hozzászokni. Hál' Istennek van kontroll. )
Nem akarok közömbös lenni, de bízni sem tudok benne. Annyi esélyt adtam, és nem értékelte igazán. Vannak időszakok, amikor egész jól alakulnak a dolgok, reménykedem, aztán puff egy hullámvölgy (most ebben vagyunk), és kilátástalannak látok mindent. Párszor veszekedtünk is egy kicsit.
Én sem bízom meg senkiben, és bármit el tudok képzelni bárkiről. Most már nincs olyan illúzióm, hogy "Á, XY erre képtelen lenne" stb.
Nemrég olvastam a Liptai-Gesztesi pár történetét, hát az se semmi... meghülyült a világ, komolyan!

Liliom

Te jó ég mit kellett kiállnod terhesen. Én is ugyanígy rosszul voltam, apukám azt hitte hogy infarktust kaptam. És én is ugyanúgy feszült voltam, de ez még az esküvő előtt volt, miatta is főleg, meg az addig összegyűlt dolgok miatt. Nekem a pszichiáter segített. nyugtató+hangulatjavító. Aztán lettem terhes, gyorsan abba is hagytam a szedésüket,mikor megtudtam hogy babát várok, szerencsére nem lett semmi baj. Ugyogy én ebből okulva többet nem fogok senki miatt megint ilyen állapotba kerülni. nekem többet ér az egészségem, mint hogy egy szarházi férfi miatt tönkremenjek, egyik se ér annyit. Ugyogy így lettem közömbös, és sajnos azt vettem észre lehet más dolgokban is ilyen vagyok, de még mindig jobb, minthogy megint olyan rosszul legyek. Én is hol egész jónak látom hol meg rossznak a helyzetet. De ez lehet amiatt is hogy ilyen a hangulatunk. Meg ha gorombább velem akkor én ezen csak jol felhúzom magam, és akkor mindenből elefántot képzelek.
Ja amugy ezt elmondtad neki hogy te milyen rosszul voltál mikor ezt megtudtad, és hogy majdnem elvesztetted a babát is? Kiváncsi lennék rá hogy erre mit mondana.

hettie:

tudja, mert ott volt. A szomszédtól tudtam meg, nem tőle, ez is nagyon bántott. A végsőkig tagadta, és még a szemembe is hazudott. (Azt mondta, azért, mert féltette a babát.) Aztán felhívtam a csajt, akivel előtte megbeszélte, hogy mit tud a férje, és ő azt mondta, hogy nem mondta el neki, hogy lefeküdtek. Ebben bízva végig tagadta, csakhogy a csaj nekem a telefonba simán belevágta, hogy lefeküdtek. Na, ekkor lettem rosszul, a férjem is láthatta, próbált volna átölelni, de ellöktem magamtól. Láthatta, milyen állapotba kerültem. Még aznap délután elutaztunk a szüleihez, már meg volt beszélve, és nem akartam hogy bármi is kiderüljön. Sikerült a színlelés. De a kocsiút alatt egyre többször keményedett a hasam, úh muszáj volt No-Spát szedni. Párszor próbáltam elhagyni, de akkor mindig visszajöttek a keményedések. Aztán tudatosan nyugtattam magam, a picire koncentráltam, hogy ő sokkal fontosabb, és hogy bírja ki... aztán sikerült. Szülés után csak azon izgultam, hogy nehogy ezek miatt ideges kisbaba lgyen. De Hál' Istennek nagyon nyugodt kisbaba, egy kisangyal. Egyedül az anyatej ment rá az egészre, azt azért nagyon sajnálom, de nem görcsölök miatta.
Ő persze bőgött, mint egy csecsemő, hogy ezt nem akarta, nem akart bántani... tényleg megviselte, de akkor nem tudtam ezt elfogadni tőle. Tudja, hogy mekkor állat volt, és tényleg nagyon igyekszik, csak most minden nagyító alatt van, az apró hibái is, amik felett korábban elsiklottam, most meg kifejezetten idegesítenek. Várom a tavaszt, nyarat, amikor jó sokat lehet kint lenni a picivel, és nem kell ebben a lakásban lennem. Eléggé megvisel, hogy csak úgy bírom ki az estéket, ha iszom egy kis alkoholt. Remélem, hogy most csak a szülés utáni hormonok kavarnak be, és azért vagyok ilyen.
Te érzel vmit a férjed iránt, vagy abszolút közömbös vagy? (Mikor is derült ki ez az egész nálatok?)

Liliom

Nem tudom mit érzek. Néha ugy gondolom mással nem tudnám elképzelni az életem, máskor meg az egészet a pokolba kívánom. Szóval nagyon változó. Tavaly nyáron derült ki az egész. Ő elment májusban arra a hülye hétvégére a Balatonhoz ami szokott lenni a munkahelyről. Na most az biztos nem engedem el! Csak 2 nő volt ott, hát persze hogy az egyiket meg kellett b..nia De a nő már rég kinézte magának a férjemet. Utána meg hogy igy összejöttek volt nála többször is, meg ki tudja mi volt még. rájöttem mikor felhívtam telefonon, mert már itthon kellett volna lennie, azt hazudta hogy a munkatársával beszélik meg a dolggokat, hát ebből rögtön rájöttem mi van. Mert ugye nem voltak eleget bennt hogy megbeszéljék...
Aztán juniusban bevallotta, nagyon láttam hogy valami baja van, ugyhogy elmondta. Meg hazafelé bement az árokba is a kocsival.. szóval már ideges is volt. Aztán rá 1 hétre bevallotta hogy nem ez volt az első, hanem mikor terhes voltam, meg mikor manó 10 hónapos volt akkor is volt valakije. Engem nem lepett meg a dolog, mert rájöttem. Őt meg az lepte meg hogy igy reagáltam rá. Már valahogy nem érdekelt. De most sem. Szóval én ezzel kapcsolatban is közömbös vagyok. Pedig lehet hogy jobb lett volna ha egy kicsit megszenved azért hogy visszafogadhassam. Szerintem túl könnyen engedtem neki. Így azt hiszi bármit megtehet. De probálkozik ő is, de jobb lenne ha ugy viselkedne mint régen. Ja és az a legjobb, hogy azt mondta ha a gyerek nem lenne már régen elhagyott volna. A za baj hogy ő azt hiszi hogy az emberek nem változnak, senki nem marad olyan mint mikor megismerkedtek. Ő változott a legtöbbet, én csak hozzá változtam, sajnos rossz irányba, ugyhogy erről nem én tehetek. Sokszor ugy szeretnék megszabadulni a családjától is, olyan egy erőszakos belepofázós némelyik , hogy az agyamra megy. ugy érzem hogy teljesen lehúznak a mélybe. Azt szokták mondani hogy jobb az ilyen emebereket kerülni. nem mindegy milyen emberek veszik körbe az embert. Nekem pozitív dolgokra lenne szükségem, na meg persze közel sem egy társadalmi réteg vagyunk, meg sem műveltségileg, sem gondolkodásban. Ez persze nem azt jelenti hogy lenézném őket, de valahogy engem nagyon zavarnak ezeknek az embereknek főleg az a viselkdése, hogy bele akarnak szólni abba amihez semmi közük.

Az előbb ugy hangzott mintha tudtam volna a másik 2 megcsalásról is. Erről nem tudtam, 2 év után vallotta be, szóval gondolhatod milyen volt.... 2 évig hazugságban élni. Ja és az első k.... az férjes volt, csak ő elmondta a férjének a dolgot.... A második is szintén munkahelyi, ő azzal fűzte be a férjem, hogy azt mondta neki hogy 2 éve nem b...ta meg senki. Jó mi? A férjem megtette a szívességet. hazafelé a kocsinkban Mondjuk nem csodálom amilyen ronda, de az első is az volt, hályas disznó....A harmadik sem egy vékony valaki.. ja és annak is volt férje és a férjem miatt vált el a férjétől... jól eltervezett mindent de megszívta..... normális az ilyen?
Én megbíztam benne, nem akartam hogy az legyen, mint sok férfi azért nyavalyog mert nem engedik sehová. Én ezt nem akartam, de neki nem kellett, csak kihasználta a jószívűségemet. Azok a nők teszik jól akik nem engedik sehová a férjüket, mert nem lehet megbízni bennük. Hát hogy igy eljátszotta a bizalmam, ő sem mehet mostmár.... elég volt. Habár a karácsonyi összejövetelre elment, de nem volt sokáig, csak 2 orát.

hettie:

én is elengedtem a férjemet mindenhová, soha nem voltam féltékeny. Nyáron meg is kérdezte, hogy nem vagyok-e az. Most eszembe jutott. Vajon mit gondolhatott, mikor mondtam, hogy egyáltalán nem, és teljesen megbízom benne? (Nemsokkal az xedik félrelépés előtt.) Röhögök saját magamon, hogy milyen nevetséges lehettem, hogy semmit nem sejtettem, és mindent bevettem. Még azt is, hogy csak egy csók miatt akarná megzsarolni a szomszéd. Milyen hülyeség! Na, mindegy.
Én most is elengedem, nem érdekel, hová megy, mit csinál. Sokszor cinikus vagyok, és burkoltan az orra alá dörgölöm az egészet. Ha hétvégére elmegy munka ügyben, mondom, nyugodtan kefélgessen, ne zavartassa magát... persze jó dühös vagyok. Ez sem jó, tudom, igyekszem visszafogni magam, mert így sosem jutunk túl rajta. Csak hát nem lehet elfelejteni, ha egy házban lakunk azzal a ribanccal.
Te miben látod, hogy a férjed igyekszik? Több időt szán rád, kedveskedik?

Néha kedves, multkor vett egy csokor rózsát csak úgy. Meg valentinkor foglaltatott asztalt. Néha ilyen apróságok.
De amugy ami zavar hogy majdnem mindig a számitógép előtt ül ha itthon van, meg azért ott van benne még mindig az a kötözködős stílus, ami a házasságkötés után kezdődött.
Neked is próbál kedveskedni valahogy? Nem gondoltál arra hogy figyeltesd hogy hova meg hétvégenként mikor dolgozni megy? Mit dolgozik?

Sziasztok!
Ha nem baj,nem zavarok szeretnek csatlakozni hozzatok.Hosszu es fajdalmas tortenet az enyem.18 evesen ismertem meg a mostani ferjemet 3 eve voltunk mar egyutt meg csak parkent eltunk egyut mikor elhagyott egy terhes noert.Igen jol olvassatok.Azota is az alitja nem tole volt a gyerek.Na szoval megszuletett a kicsi par honapra ra jelentkezett.Szeret hianyzok kezdjuk ujra.Elhittem mindent szerettem ujra kezdtuk.Osszehazasodtunk 7-ik evunket tapostuk egyutt,egy ev hazassaggal megszuletett a kisfiunk Adam.Meg az egy evet sem toltotte be a pici mikor rajottem van valakije.Elhagyott engem es a picit.Beadtam a valast.2 honapig nemtudtam mi van vele,kicsit sem nezte meg semmi.Egyszer csak jelentkezett.Szeret engem es a kicsit is csak menekult stb.Heten ott hagyta a not szuleihez koltozott.Masodik napja zaklat a holgy telefonon hogy a ferjem nemakarta Adit,nemszereti stb.25-en lesz a valas.Kerdezte mi legyen elvalunk.Mondtam neki igen.De en szeretem.
SZoval elvalunk es ugy nez ki ujra kezdunk mindent.Szerintetek van ertelme az egesznek?

jaj marcsitita,ne menj vissza hozzá...csak játszik veled!Légy erős a fiad miatt!Nem tesz jót a picinek ha te folyton szomorú vagy és ez a pasi lehet,hogy egy idejig jó lesz hozzád,de hidd el utánna megint kezdődik minden előröl..!
Én már ezt végigcsináltam egyszer kérlek higgy nekem!Sajnos nem fog megváltozni és újra el fog hagyni majd téged!
Ne hidd,hogy én nem szenvedtem annak idején....azthittem megszakad a szívem amikor úgy döntöttem elhagyom az exem...ő meg jött és udvarolt,meg azt igérte minden más lesz...én többször is kibékültem vele mire rájöttem,hogy nem változik meg....mert hidd el macsitita senki nem változik meg!!!!!!!
Te tudnál más lenni aki vagy?...talán egy darabig,aztán hiányozna a régi éned(tulajdonságaid),és újra az lennél aki voltál egy idő után!

SENKI NEM VÁLTOZIK!!!!
Kérlek Marcsi ne hagyd,hogy játszon az érzéseiddel!!!

sziasztok!

Élünk még, csak valahogy nem nagyon volt időm jönni.


katya:
nagyon sajnálom, hogy beteg az anyukád. Bevallom én nem is tudom mi lesz velem, ha egyszer az anyukám megbetegszik és elveszítem?! Nekem ő a mindenem. Ő az, akire bármikor számíthatok és mindig is a támaszom volt, ha szükségem volt rá. Már előre félek. Főleg, hogy az apukám már 9 éves koromban meghalt.
No mindegy. A férjed tényleg érdekes embert lehet, ha egy ilyen helyzetben akart éppen könnyíteni a lelkén. Brrrr...nem értem, hogy miért ennyire érzéketlen a legtöbb férfi (tisztelet a kivételnek)

liliom:
szerintem ne kérd el a levelezéseket, mert attól megnyugodni nem fogsz...csak még jobban megkavarja az érzéseidet. Változtatni úgysem tudsz a múltbéli dolgokon. Ne kínozd magad a levelek olvasásával. Lehet, hogy hülyeség, de néha jobb az "édes" tudatlanság. Talán könnyebben túllépsz majd a párod dolgain és még kihozhattok valamit a kapcsolatból.
Én is megkérdeztem anno, hogy megmutatja-e miket írogatnak egymásnak, de ő akkor nem tette és ma már nem bánom.
A szomszédod meg megérdemelne egy jó nagy verést.
Nem vagyok verekedős fajta, de van aki nem ért másból.

manocskak:
azért az sem semmi amin te mentél keresztül. Viszont annak nagyon örülök, hogy megtaláltad a párodat és most már boldog vagy. Én is abban reménykedem, hogy ha már megrángatott az élet ilyen keményen, akkor majd kárpótol érte.

marcsitita:
Annyiban hasonló a helyzetünk, hogy én is reménykedem még, hogy rendbe hozhatjuk a párommal a dolgokat...de az azért legondolkodtató, hogy nálatok már többször kitáncolt a kapcsolatból...az nem túl jó előjel a jövőre nézve. Mert még egyszer meg lehet bocsátani...de többször van értelme???
Egyébként meg nekem azt mondta az anyukám, aki nagyon bölcs asszony, hogy egy kapcsolat mindig azon múlik, hogy a nő mennyit visel el; és ez nagyon igaz!


Képzeljétek el, nőnapra hozott az exem virágot nekem is meg az anyukámnak is. Sőt én kettőt kaptam, mert a virágaim egyenlőre nála maradtak és az egyik meghalt...ez is olyan, mint a valentin napi csoki...8 év alatt nem sikerült nekem nőnapra virágot vennie....most kaptam- Ki érti ezt?
És főzött is nekem szombaton. A Kedvencemet és elhozta...de az érzéseiről továbbra sem beszél...egyszerűen nem értem őt?!

Aithra

Nem értem én sem mit akar, de lehet még ő maga sem.

Macsitita

Szerintem sem kezdj vele újból, mert ez már kötélen rángatás! Csak játszik veled. Azt hiszi hogy folyton ugy rángat ahogy neki tetszik. Az ilyen emberben nem lehet megbízni. Én sem bízok már meg senkiben!

Képzeljétek na ki volt itt tegnap
A szomszéd kis p... Szinte éreztem hogy itt lesz, nem vagyok itthon,a férjem meg egyedül, hát kapott az alkalmon... Pedig mondtam neki hogyha nem vagyok itthon ne engedje be. Átjött megint hogy segítesen neki a matekban. Nekem már mondhat bármit, nem érdekel. És képzeljétek el, hogy csak ugy kisunnyogott, mert azt hitte nem vettem észre hogy itt van. Ahogy megjöttem odaadtam manot a férjemnek, mert aludt de felébredt, én elmentem wc-re, ő meg szólt hogy megnézi a kutyát. Lerakta a gyereket meg sem várt amíg átveszem, azért hogy ők ki tudjanak sunnyogni. Minda ketten hülyét csinálnak belőlem, na de csak azt hiszik. Nem vagyok én se hülye. Az lett volna a tisztességes ha megmondja neki hogy ha már itt volt akkor köszönjön, de nem vele együtt kijátszott. És meg sem mondta volna hogy itt volt!!! Ugyhogy megfogja kapni a magáét megint. Mert már egyszer ezt megbeszéltük, hogy ne járjon ide, max csak akkor ha itthon vagyok. Utána nem is jött jó sokáig. Legutóbb olyan 2 hete volt, de akkor én is itthon voltam. Korrepetálja más, de ne a férjem!!!! Na várjon csak!

Hettie! Ez felháborító!!!!!!! jaj én asszem ezt nem bírnám így. Rengeteg ideget megeszel miatta. De ettől több boldogságot kapsz tőle? Mert ha nem, akkor nincs értelme a kapcsolatnak.

Marcsi! A te párod meg nekem úgy tűnik, hogy nem tud egyedül élni. És ha szakít egy kapcsolatban, megy hozzád addig amíg nem talál egy újat. Addig sincs egyedül. Te mit gondolsz rosszul látom?

Aithra! Tényleg fura a párod. Milyen érdekes, hogy nem lehet szóra bírni. Kisfiadról van új kép?

hettie tök igaza van kiscsillagnak!
Ugye tudod,hogy a hosszú távú boldogtalanság és stressz beteggé tesz!!!!!!?????

Én az exem mellett lettem parlagfűallergiás(mellesleg hozzáteszem,hogy egész gyerekkoromat a búzamezőn és a vadvirágos réten töltöttem...!),aztán volt még méhszájsebem,HPV vírusom és a gerincem is egyre jobban kezdett fájni!
Még sorolhatnám......!Sajnos tényleg beteggé tesz a boldogtalanság,ezért nem szabad olyan életet vállalnunk ami azzal jár+stresszel...!

A másik meg az,hogy AZT KELL NÉZNI,HOGY A GYEREKNEK EGY NYUGODT KIEGYENSÚLYOZOTT KÖRNYEZETRE VAN SZÜKSÉGE AZ EGÉSZSÉGES FEJLŐDÉSHEZ!!!!!
Ha másért nem is de őértük igenis fel kell adni a boldogtalan kapcsolatot!!!!!
Én is annak idején a gyerek miatt döntöttem végül a válás mellett..,nem akrtam,hogy abban az ingerült környezetben nőjön fel!És a fiamnak jót tettt!!!!!!!!!
Mindenki saját maga dönti el ,hogy milyen életet választ!
Mi nők elég erősek vagyunk ahhoz,hogy új életet kezdjünk,bízzatok önmagatokban!

Sikerülni fog egy szebb jövő!!!!!Képesek vagytok egy szebb életért megküzdeni!Nekem is sikerült!!!Pedig azthittem belepusztulok,de végigcsináltam...és áldom a napot amikor úgy döntöttem,hogy befejezem a házasságom!Nekem is hiányzik néha az exem,de soha,SOHA nem mennék vissza hozzá,mert az az élet egy boldogtalan élet volt!!!!A mostani pedig egy boldog élet!Végre úgy tud szeretni valaki,hogy nem kell mellette neki más nő,és úgy hogy nem bánt engem a szavaival tetteivel!!!!!

Sziasztok!

hettie: én biztos nem tűrném el, hogy az a szuka átjárkáljon, még akkor sem, ha otthon lennék. A férjed meg elég gáz, ha azt hiszi, hogy ezek után átvághat...
Az én férjem próbál figyelmes lenni, mellettem lenni, ha szar a hangulatom, és egyre több minőségi időt tölteni velem, bár néha ez nem sikerül. Sok terhet levesz a vállamról a gyerekekkel kapcsolatban, a háztartásba is besegít. Szóval tényleg igyekszik, hogy ne bántson meg semmivel, és éreztesse a szeretetét. CSak mivel nincs bizalom, sokszor nem hiszek neki, pedig szeretnék, csak féltem magam, és nem akarok megint megsérülni, hogy hiszek neki, mint korábban, aztán mégsem úgy van, ahogy mondja. Idővel talán megint felépülhet köztünk a bizalom, és akkor elengedem magam, de nem tudom, mikor lesz ez. Én azért reménykedem, hogy boldogok leszünk vmikor. Ez most nem az az időszak, de majd... ha elköltözünk, szerintem sokat lendít a dolgon. (Arról letettem, hogy albérletbe menjek a gyerekekkel; csak dühös voltam.) A hétvégéken továbbképzésen van, ismerem, akikkel van... és óriási nagy barom lenne, ha megint megtenné. Annál azért több esze van, szerintem, mert tudja, hogy akkor teljesen elveszíthet. És a gyerekeket is. Amikor két napra külön voltunk, megérezte ennek a szelét, és nagyon szenvedett tőle... Hogy évekkel később, ha már túlvagyunk mindezen, és esetleg megint jön vmi hullámvölgy a házasságunkban, nem próbálkozik-e meg ilyesmivel, abban már nem vagyok ilyen biztos...

marcsi: kiscsillagnak tök igaza van, a férjed nem tud egyedül élni; és tudja, hogy te mindig visszafogadod. Egy gyerek nagyon megsínyli, ha egy ideig otthon van az apja, aztán elmegy jó időre, aztán megint visszajön.

csieaci: szerintem meg pont, hogy mindenki változik... csak kérdés, milyen irányba...

aithra: én sem vagyok verekedős típus, de tényleg nagyon szívesen megtépném. De akkor meg lesüllyednék az ő szintjére... Szó mi szó, most eléggé lenézem... azt hiszem, ez érthető...
A levelezés arra kéne, hogy pár dolgot megtudjak, amire a férjem nem emlékszik, és ez engem idegesít. Az ő gépén csak kevés levelet találtam, és némelyiknek nincs meg az előzménye, pedig érdekes lehet. Úgy gondoltam, hogy ezután befejezem a "kutakodást". Nem akarom azt, hogy állandóan nézegessem a telefonjait, számítógépét (persze ő hagyja, nem dugdossa el)...
A te párod se semmi. Amikor az érzéseiről kérdezed, meg hogy mit akar, mitmond?

Fogalmam sincs hogy mit kellene tennem, nagyon össze vagyok zavarodva. Az a baj hogy én mással sem lennék boldog, mert nem tudnék már senkiben megbízni, azt is ugyanigy meggyanúsítanám, és folyton az lenne hogy most vajon mit csinál, ott van e ahol mondja.... Szóval nálam a férfiak elásták magukat. Az összes elmehet........-ba.
Az biztos hogy beteggé tesz a stressz, de próbálom nem idegesíteni magam, sok mindenben teljesen közömbös vagyok. Én ugy gondolom hogy máshol kell keresnem a boldogságot, vagyis másban. A gyerekben vagy a munkában, ha lenne. De egy férfiban én már nem látom a jövőjét ennek. De amúgy egyetértek veletek.

hettie beszélgettem párommal a te esetedről,teljesen ki volt akadva! Azt mondta ő biztos nem bírna a helyedben többé ott élni a szomszéd k.. mellett!Hát én sem!Én kicsinálnám a csajt...idegileg!De valószínű rohadtúl megkeserednék attól ,hogy minden nap látnám!
Nehogy azt hidd,hogy én aztán bízok a férfiakban azóta....!
Ugyanúgy bizalmatlan voltam a párommal az elején, aztán idővel egyre jobban kezdtem bízni benne!Na de 100%-osan soha nem fogok bízni én sem egy férfiban sem...de szerintem nem is szabad!
Én is ezt hittem,hogy nem lennék mással boldog és mégis sikerült!A mostani párommal lassan 5 éve leszünk eggyütt! A gyerekünk egy éves és most vettünk egy házat! Érdekes különben mert a közös gyereket könnnyebben vállaltam mint a közös házat..!Talán mert az sajnos mostanában szorosabban összeköt két embert mint a gyerek!!Kicsit olyan volt ez a közös ház vétele mint egy házasság...!És most itt vagyunk tél óta és nagyon jó!Örülök,hogy mertem bízni!És ha egyszer úgy döntene ,hogy más nő kell neki akkor hajrá...,majd találok magamnak mást!Nem fogok már soha többé összetörni ilyen miatt ,mert már egyszer végigcsináltam ezt és ettől sokkal erősebb lettem!!!!
Szóval kérlek bízzatok önmagatokban!
Olyan jó lenne,ha egy fél év -1 év múlva egy boldog új életről mesélnétek itt!
Én amúgy azért léptem fel erre az oldalra főképpen mert tudtam milyen nehéz azoknak akik ezen mennek most át ,és szeretnék nektek erőt adni,hogy igenis merjetek lépni!!!!!

Akinek meg a párja mindent megtesz,hogy jóvá tegye a bűnét annak pedig adni kell egy új esélyt...DE CSAK AKKOR HA MINDENT MEGTESZ

csieaci80!
Gondolom olvastad amit én írtam az esetemről.
Az én exem aki engem megcsalt, most olyan feleséget kapott, nem engedi dolgozni , van egy közös gyerekük ő volt otthon vele gyesen, mert a felesége olyan féltékeny, hogy még azt is megszabja neki merre mehet a boltba vásárolni.
Én azt mondom meg is érdemelte, az exem egyébként most 49 éves (köztünk 16 év kor különbség volt), a mostani felesége még fiatalabb mint most én vagyok.

Én egy nagyon jó férjet kaptam magam mellé akit Istennek köszönhetek, és hálás vagyok érte, hogy végre megtaláltam a boldogságom.
Igaz a megismerkedésünk elég fura volt, de nem bántam meg semmit.

hettie!
Én tiszta szívből kívánom neked, hogy változzon meg a véleményed erről és találj magadnak egy olyan társat esetleg férjet aki tiszta szívből szeret és a csemetédet is elfogadja.
Ne add föl a reményt, hogy egyedül maradsz.
Isten útjai kifürkészhetetlenek.
Lásd az én esetemet, nem mindennapi eset ahogy mi találkoztunk.

Manocskak! hogy ismerkedtetek meg, ha ez publikus egyáltalán?

Jó hírekkel jövök!

Szombaton beszélgettünk sokat, fél5-ig, mármint hajnalig. Mivel előtte kint voltunk egy kicsit, iszogattunk, ugyhogy könnyebb volt belekezdeni a mondokába. Hazafelé már belekezdtem, és mindent elmondtam hogy mi a bajom. Elmondott ő is pár dolgot. Végülis a beszélgetés onnan eredt hogy csütörtökön beszélgettem msn-en valakivel, aki fel akart kérni virtuális szex-re. De németül beszéltünk, de ő megértette. Akkor szombaton azt mondta hogy ha már én is másra vágyok akkor nincs értelme folytatni. Na most jön a lényeg, hogy én azt mondtam amit egyszer régen ő is: De attól én még téged szeretlek. Meg is értette, főleg hogy tudja hogy nekem nem volt más az életemben. Szóval a beszélgetést folytattuk szex közben is, szerintem a legjobb közben megbeszélni a dolgokat, valahogy jobban megérti a problámáimat. Mert amugy ha pl ideges, stb, és akkor jövök elő ezekkel akkor sztem nem tudtam volna megbeszélni vele. Szóval azt mondta hogyha én mással is ki akarom próbálni nem baj, csak szóljak előtte, ő megérti. Mondjuk ő mindig ilyen volt, hogy őt nem zavarta azok a dolgok, amik másnál már komoly vita tárgya. Hogy pl. férfi baráttal találkozok stb. SZóval azt mondta ő benne van mindenben. Meg hogy próbáljunk ki új dolgokat is, mondjuk ebbe benne vagyok én is. De azt hogy mással is leszek, egyenlőre nem terveztem, tervezem.
Jól esett neki is a beszélgetés meg nekem is. És azt mondta hogy ujra tudja mondani hogy szeret
Amugy én mindig is éreztem, hogy velünk csak az a baj hogy egyáltalán nem beszéltünk meg semmit, nem mondtuk el hogy mi a bajunk, pedig mind2-en ugyanazt akarjuk. De valahogy elbeszéltünk egymás mellett. Valahol olvastam hogy akik egymásnal vannak teremtve azoknál nagy viták, viharok vannak, de mindig kibékülnek, mert nem tudnak meglenni egymás nélkül. De ha ezt nem érezném, hogy valahol fontos nekem akkor persze nem lennék azzal a férfival.
Ugyogy most örülök ennek.

Szia Hetti!

Nem nagyon értem, az nem baj, ha más nő is van az életében, csak ne menjen el? Mert sztem, az, hogy megengedi neked és együtt próbáljatok ki dolgokat, azt jelenti, hogy másra (is) vágyik.
Ez neked nem okoz problámát???
Elég veszélyes játék.

Hettie: !!!!

Ha te egy nyitott kapcsolatra vágysz hajrá!
Szerinted eddig hány nővel csalt meg?
Éés szerinted szeret-e igazán téged ha hagyja,hogy más férfi is hozzádérjen!??????????????????????
Istenem...,tudom milyen nehéz amikor már dől a kártyavár..,az ember mindenbe belemegy,csak hogy egy kicsit újra boldognak érezhesse magát,de már sosem lesz semmi olyan mint régen...!!!
Én is megalkuvó voltam a végén...,aztán úgy döntöttem egy szebb jövőt választok!És JÓL TETTEM !
A gyereknek sem tesz jót egy ilyen nyitott kapcsolatú anya és apa....,!!!

Manocskak: Legalább te is mertél lépni!!!És megérte,igaz?
Hogyan ismerkedtetek meg?

Sziasztok!


Hetti! Teljesen igazuk van az előttem szólóknak. Nekem is nagyon gyanús, hogy mással is lehetsz. Milyen szerelem ez? Persze te élsz benne, te tudod.
De nekem már a feltételezés is nagyon kiábrándító lenne.
Én tényleg minden jót kívánok nektek, de ezt talán érdemes lenne átgondolnod még1x...

Szépjövő

Nem vágyik másra, nincs nője. Azt mondta hogy velem egyre jobb volt azután hogy szakított a nőjével, és most rendben van minden.

Csieaci

Nem fogunk nyitott kapcsolatban élni, nem kell neki más, meg ha én is rendbe akarom hozni a dolgokat nekem sem az jár a fejemben, hogy mással legyek. Az meg érdekes kérdés hogy ha szeret hogy viseli el hogy más is hozzámérjen. Szerintem épp ez mutatja meg hogy szeret, hogyha elfogadja azt amit én szeretnék . És szerintem ez az igaz szeretet, ha megenged dolgokat, és nem zár el tőlem dolgokat. Ha valakit szeretsz, akkor meg kell engedd neki azt amit szeretne, mert tudod hogy mondjuk fontos neki. Na szóval remélem érted mire gondolok. Megengedi nekem még akkor is ha neki fáj, mert én fontosabb vagyok neki , hogy boldog legyek, és ne vonjon meg tőlem semmit, mint saját maga.

Csilla és csieaci80!

Én a párommal ha hiszitek, ha nem telefonos társkeresőn ismerkedtünk meg.
Ő is és én is regisztrálva voltunk.
Én Pesten laktam akkor ő viszont Zala megyében.
Az első üzenete az volt, hogy én hol lakom a két fiammal, amikor megírtam neki, hogy hol lakom, a válasza az volt, hogy miért pont pesti?
De folytattuk az üzenet váltást.( az első üzenet után telefonszámot cseréltünk,és azon keresztül folytatódott az üzengetés).
Ő akkor említette, hogy jár Gyülibe(Pesten a Hit Park olyanba), és kérdezte, hogy engem ez nem-e zavar. (én nem jártam)
Ez már most lesz 2 éve nyáron.
Lehívott ahol ő lakik egy hétvégére, (természetesen külön szobánk volt a két fiammal) mert pont akkor volt búcsú.
Hozzá teszem föl jött értem Pestre kocsival.
Ő is elvált, neki van egy fia és egy lánya, mind a ketten az anyjánál van elhelyezve, de akkor pont ott nyaraltak nála ők is.
(bár a fia most már nálunk lakik)
Első látásra szimpatikusak voltunk egymásnak.
Amikor ott voltunk abban a 3 napban akkor végül is szerelem lett első látásra köztünk.
Megismerkedésünk után 2 hétre rá leköltöztem hozzá a gyerekekkel.
Azóta én és a gyerekek is újjászületett keresztények lettünk, mi is járunk gyülibe a párommal, és ott házasodtunk össze ami most lesz idén októberben 2 éve.
A párom már nagyon régóta jár oda és annak idején leírta az imáit.
Azt a füzetet tavaly megtaláltam és megengedte, hogy elolvassam, hogy mik vannak benne.
Neki pont a születésnapjánál le volt írva egy imája amiben leírta, hogy milyen feleséget szeretne magának.
Amikor elolvastam és megmutattam neki, azt mondta, hogy ez egy jó bizonyság, hogy amit kérsz Istentől az megadatik. (AMEN)
De minderre 10 évet kellett várnia neki is és nekem is.
Nagyon boldogok vagyunk, és Hálás Istennek, hogy megismerhettük egymást és össze köthettük az életünket, illetve, hogy megszülethetett a kisfiunk Joel.
Azóta már a páromnak a fiát is mi neveljük. Így most 4 fiam van.

Nagyon szeretjük egymást.
Én hiszem és tudom, hogy mindenkinek aki egyedül marad, valahol van társa csak még egyenlőre nem találták meg egymást.
De azt biztos állíthatom, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek.
Én vagyok rá az élő példa.

Hát én nem tudom, hogy nekem mennyit kell várnom a boldogságra, de ha az 10 év lesz, begolyózom...

Főleg ilyen gazdasági, lehetetlen életkörülmények között, amikor minden olyan kilátástalan....

Mindegy, dugulok!

Nekem mindegy hettie,neked kell érezni...!De ha mégegyszer megcsal remélem otthagyod!Kívánom,hogy legyél boldog vele vagy nélküle!

Manocskak nagyon szép történet !
A hit tényleg sokat segít az életben, de én nem tartozom semmilyen vallási közösségbe!Egyszerűen csak hiszek,és hallgatok a belső hangra !

Szépjövő... ..,nem hinném,hogy tíz év lesz!Pont a gazdasági válság az ami jobban összehozza az embereket!

Ebbe az összehozza az embereket, nem nagyon hiszek.
Nem vagyunk túl partyképesek

csieaci80!
Köszönöm szépen amit írtál.
Valóban szép történet.
A költözésem sem volt hétköznapi.
Igazi Rómeó és Júlia erkély jelenet.
A párom jött hozzánk segíteni a költözésben, a kocsijával amihez egy utánfutó volt kötve oda tolatott az ablakom alá, ott lettek kiadva a cuccaim, a fiuk is ott mentek ki sőt engem is onnan vett le.
Bár vissza kellett mennem a lakást bezárni. (anyukámmal laktam).
Ha gondolod nézd meg az ATV műsorán szokott lenni minden vasárnap 11 órakor a Vidám Vasárnap, vagy a neten is tudod nézni a www.hit.hu
Sőt a neten a régebbieket is meg tudod nézni, az archívumban.
Mi a családdal csak ezeket a zenéket (dicséreteket) hallgatjuk.
Most is azt hallgatom.
Tudod nekünk nincs tévénk, nem azért mert nem vettünk, hanem mert úgy gondoltuk tök felesleges, és nagyon jó érzés.

szépjövő!
Ne légy negatív, soha nem tudhatod, hogy mikor fogsz "belebotlani" abba a férfiba akivel életed végéig boldogok lesztek.

Manocskák őszintén megmondom nekem a hitgyüli kicsit SOK!Két unokatesóm is járt/jár oda,de nekem ez a beleszáll a szentlélek és kitisztulnak....inkábbi ijesztő érzést kellt bennem mint jót!

A tévéért viszont irigyellek,én nem tudnék megválni tőle.. ,viszont mióta kertes házba költöztünk sokkal kevesebbet nézem!

Szépjövő...miért is nem vagy partiképes?

Manocskak
itt is köszi
Nem semmi ami veled történt. Jó lehet visszaemlékezni....

Csieca
mit mondjak, egy egy éves és egy 3,5 éves, állás nuku. Csak gond és probléma vagyok....
Azt sem tudom, mikor is lehetne talizni.
Ja, akit írtam feljebb pasi, az dobott. Nincs szikra, keveset tudtunk talizni. Most mit csináljak, pill. a kicsik fontosabbak..... Ja, nem kell ám ezmiatt sajnálni, nem érdemel meg engem...

Sziasztok!
Sz.

Bocs
Csieca=Csieaci

Csieaci

Köszi, én is remélem boldog leszek, de a beszélgetés ota még többet változott. Ha mégeygszer megcsalna akkor biztos kidobnám.

Szépjövő

Ha engem elhagyna a férjem, vagy én őt az biztos hogy valami pénzes pasit keresnék. Régen nem érdekelt a pénz, de már megváltozott a véleményem. Legalább pénze legyen...mert amugy mind egyforma.

Manocskak

Miért kellett megszöktetni titeket? Ott volt a férjed is? Izgi lehetett. Nekem egy volt osztálytársam hitgyülis. Amióta oda jár teljesen megváltozott minden téren, ott találta meg a férjét is.

hettie!
Nem azért ez egy kis romantika volt, de jól jött ki.
Ez a megszöktetés csak idézőjelben van.
Mondjuk nekem is csak az előnyömre vált, hogy oda járok.

Manocskák!

Megkérdezhetem, hány éves voltál, amikor ti a férjeddel szétmentetek?
Őszintén? Így 34 évesen sem nagy lelkesedést, sem nagy erőt nem érzek, az új és boldog jövő elkezdéséhet Meg azt sem tudom, elképzelni, hogy a böli vagy az ovi álandó útvonalán, hogy fogok összefutni álmaim nagy őjéve. Máshová, nincs sem lehetőségem, sem kedvem eljárni. Van mondjuk még a suli, de ott nincs potenciális jelölt....

Hetti
ha a párkapcsolat ész érveken múlna, nem pedig érzelmeken, akkor, már fejest is ugorhatnék. De a történet nem erről szól, hiába van tuti beosztása, megfelelő anyagiak.... Gyarló az ember!

Sziasztok
Sz.

Sziasztok!

Irjatok!! Kivel mi ujság?

Nálunk minden rendben, hál Istennek. koppkoppkopp.

Még jobban figyel a dolgokra a férjem, meg manoval is másabb lett. Azt mondta hogy most ugy érzi ugyanugy figyelünk egymásra mint a kapcsolatunk elején.

Sziasztok!

Irjatok!! Kivel mi ujság?

Nálunk minden rendben, hál Istennek. koppkoppkopp.

Még jobban figyel a dolgokra a férjem, meg manoval is másabb lett. Azt mondta hogy most ugy érzi ugyanugy figyelünk egymásra mint a kapcsolatunk elején.

Sziasztok!

hettie: örülök, hogy jól alakulnak a dolgok.

Nálunk megint olyan események történtek...
Próbáltam elkérni a szomszédtól az e-maileket, mégiscsak, kíváncsi voltam, hogy valóban megvannak-e. Miután szavát adta, hogy elküldi, nem küldte el személyiségi jogokra hivatkozva. Vicces. Aztán e-mailben olyan cifrákat írt, hogy én vagyok az aljas szemét, mert szerinte a kis felesége bocsánatkérését nem fogadtam, holott csak annyit kértem, hogy ne aznap jöjjön, féltem a vetélés miatt. Most már szerintem az van a fejében, hogy a felesége egy szent, és a férjem erőszakolta meg. Meg úgy gondolja, hogy a férjemnek mély érzései voltak a kis k... iránt. (Csak azt nem tudom, honnan tud az érzéseiről?) Elképesztő, hogy még az a ribanc van kiakadva!!!

A férjemmel párszor megint órákon át beszélgettünk, nagyon jó volt, félre rakta a munkáját, csak hogy rám figyeljen. A nehézségek, amik adódnak útközben, most összekovácsolnak minket. Talán végre leértünk a gödör aljára, és innen már csak felfelé van út.
Múlt héten már annyira ki voltam merülve mindentől, hogy anyukám elvállalta egy hétre a picit meg a középsőt, hogy tudjak egy kicsit pihenni. Jó sokat aludtam, lustálkodtam, kicsit visszajött az erőm.
Aktív háznézésbe is kezdtem, de most felvetődött, hogy esetleg várost is váltunk, úh nem tudom, hogyan tovább.
Nálunk röviden ennyi.

szépjövő: munkahelyen, barátokon, ismerősökön keresztül esetleg?

szépjövő!
A prividre írom mert elég hosszú leírnom.

Liliom

Nem semmi bosszanto a szomszéd. Hogy a szomszédotok? Egy utcában laktok(családi ház) vagy egy házban(panel) mert az aztán tényleg még rosszabb, mint a másik. Össze is futhattok gyakrabban. Ugyhogy tényleg jo ötlet ez a háznézés. Örülök hogy alakulnak azért a dolgok a férjeddel.

sziasztok!

Életem egyik legrosszabb éjszakáján vagyok túl. És nem azért mert a kicsivel lett volna baj...hanem mert a volt szomszédom megsúgta, hogy a lányai látták apukát a házunknál egy nővel, először (én vadbarom naiv hülye pi**a) azt gondoltam, hogy valamit eladott neki, mert sokat üzletel, de este amikor felhívott és próbálkozott, hogy valami boltba elmehetnénk együtt, akkor rákérdeztem, hogy mikor akarta elmondani? Ő persze úgy tett, mint aki nem hallotta a kérdést, de én nem engedtem...és elmondta, hogy egy Ildikó nevezetű hölgyikével volt. És közölte, hogy ő most leteszi a telefont mert én kiabálok, és különben is miért kellett volna neki ezt elmondania?????
Én meg közöltem vele, hogy miután velem nem volt hajlandó pontot tenni a kapcsolatunk végére, mert csak azt hajtogatta, hogy neki nincs senkije, de nem tudja hogy mit akar...ő most cask úgy van...ezek után szerintem jogos, hogy ha lett közben valakije, akkor várom, hogy elém álljon és elmondja, hogy ok, ennyi. Talált valakit és kezdjek én is új életet...de nem...mert itt megint róla szólt minden...ha az esetleg nem jön össze, majd visszahívjuk a hülye barátnőt...na én végül közöltem vele hogy dögöljön meg és ne merje ide dugni a képét. Felejtsen el minket örökre!!! És leraktam a telefont.

Most mondjátok meg, hogy miért ilyen tetű a férfiak egy része...és vajon a majd 9 év alatt mit művelt mellettem, a hátam mögött. Ja és ez nem az a csajszi, aki miatt az egész kirobbant.
És hogy még megfejelje az egészet...írt egy sms-t, hogy sajnálja a dolgot és az elmúlt hónapban ő sokat gondolkodott, hogy visszahív bennünket...de most már úgyis mindegy.

Hát én tényleg csak ezt érdemlem? Hogy folyamatosan belegázol a lelkembe, és teljesen hülyének néz. Ez az sms is csak arról szól, hogy most kidobtam végleg és hagy egy kiskaput, hogy reménykedjek, mert ő tudja hogy szeretem. És így hátha megint meggondolom magam és arra fogok várni, hogy ő visszahívjon bennünket.

De erre most rába**ott (bocsánat a kifakadásomért), mert szerelem ide vagy oda, az önbecsülésemet már nem adom! Várjon rá aki akar, én nem fogok.

Annyira magam alatt vagyok, de én még egyszer az életben nem akarok vele találkozni az tuti.
Szombaton megyünk a volt szomszédomhoz látogatóba és elhozom az összes cuccomat tőle. Elvileg dolgozik, úgyhogy még összefutnunk sem kell.

És tudjátok az a legnagyobb szemétség, hogy én voltam az akin átgázolt kismamaként, majd játszadozott velem is meg a fiammal is azzal, hogy akkor jött ment, amikor neki kedve volt hozzánk és még ő akad ki, amikor kiabálok vele és elküldöm melegebb éghajlatra.

Szerintetek rosszul tettem?

bocsánat, egy kicsit hosszú lettem

aithra: hát ez nem semmi! (Egyébként az én férjem is akkor lett ingerült az elején, amikor a lényegre tapintottam.) Szerintem jól teszed, hogy végre döntöttél. Baromi nagy szemétségnek tartom, ha vki a másik érzéseivel játszik. Nyilvánvalóan két vasat akar a tűzben tartani... De egyáltalán nem úgy tűnik, hogy vissza akarna szerezni téged. Akkor már jobb, ha lezárod, és tovább lépsz.

hettie: egy négylakásos társasházban lakunk, közös udvarral, és itt laknak közvetlenül alattunk. Gyakran hallom, amikor üvöltöznek a gyerekeikkel, vagy egymással, meg a napi zajokat... Az összefutást igyekszem kerülni, hogy ne kapjak hányingert. Amúgy a múltkori e-mail után vígan köszönt a bunkó, mikor meglátott minket. Nem értem! Ha aljas szemét vagyok, meg ne zaklassam őket, minek köszön? (Az e-mailben azt is írta, hogy ne zaklassam őket. Egyszer nem beszéltem velük, ő volt az, aki mindig idetelefonált, ha vmi zűr volt köztük, hogy fenyegetőzzön; meg ő szórakozott a kocsimmal... de én zaklatom szerinte. Érdekes.)
Tegnap egy üzletházban láttuk őket, ott már nem köszönt, csak igyekezett elkerülni a szemkontaktust... Annyira kis béna és suttyó, de olyan okosnak gondolja magát... Na mindegy. Szóval ezért szeretnék már elköltözni. (Apró kis káröröm, hogy bosszantja, amikor bevágom a kaput, jól behallatszik hozzájuk. )

Aithra

Nagyon jol tetted hogy kidobtad! Már ideje volt. Nekem ugy tűnik hogy téged csak kihasznál meg szórakozik veled, ami nagy szemétség. Nem ér ennyit, jol irtad hiába a szerelem, de már sok ami sok, amit tesz! Folyton csak hitetget, de soha nem akar sztem már veletek lenni, ha megint uj nője van. Nekem ugy tűnik hogy a párod nagyon gyáva: nem tudott dönteni, nem akarta megmondani hogy vége, arra várt hogy te mondjad. Ez a szituácio már ismerős mástól is, meg nálunk is igy volt, hogy rám várt hogy mi lesz, ő nem mert semmit sem...Tipikus férfi. Csak akkor lesz neked jobb ha végre megszakítod vele a kapcsolatot, mert különben folyton ez lesz. H a kell költözz messzebbre(azt hiszem te irtad hogy kimész angliába kis időre) de mindenképpen kerüld el. Aztán meg ha megtalálod a megfelelő férfit akkor biztos rájössz hogy jol tetted! Megérdemled hogy boldog legyél! És nekem ugy tűnik hogy csak kihasználta a joszivűségedet, jött ment mikor neki jo volt.

Liliom

Jo kis család lehet akkor a szomszéd...undorító!