Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok.Minden lány arról álmodik,hogy majd feleségül veszik és gyerekei lesznek,szép családja.Nekem van két gyönyörű lányom,párom is van,aki a gyermekeim apja.Itt jön a bibi.20 éves korában feleségül vett egy lányt,hogy mindketten szabaduljanak otthonról.Esküvő a Bazilikában stb.Fél évvel később elváltak.Megismerkedett egy lánnyal és gyerekük született,de nem vette feleségül.Már két éve külön éltek amikor mi megismerkedtünk.Nem akartam tőle semmit,mert olyan társra vágytam,akinek rajtam kívül még nincs családja.De a szerelem erősebb volt.Így hát hirtelen mostoha mamija lettem egy 4 éves kislánynak.Azóta már nekünk is van egy 4 éves és egy 19 hónapos lányunk.Már többször beszélgettünk esküvőről,de mindig oda jutottunk ő már volt nős.Igaz egyszer már azt mondta majd elvesz,de ugyebár ezt egy nő nem erölteti.A30.-ik szülinapom tavaly volt és olyan jól esett volna ha ajándék helyett megkéri a kezem.De nem tette.Megelégedtem volna egy eljegyzési gyűrűvel is esküvő nélkül,mert ugye a gesztus a fontos.Szerintetek én vagyok ilyen igényes vagy más is szeretne végre feleség lenni?
 
 


Szia Linato!

Huh, jó kis téma! Én már a második férjemet "nyűvöm", de gyerekem még nincs. Nekem meg az hiányzik. Én Téged irigyellek.
Na, mit szólsz?

Elhiszem, hogy hiányzik az érzés, de most komolyan, annyira fontos ez, ha szeretve vagy és van két gyönyörű gyereked? Gondolom fehér habos templomira már nem vágysz így családosan. (vagy mégis?) Akkor meg minek? Hidd el, a papír csak rossz irányba változtatná, ha változna valamit is. Illetve, ez egy kis túlzás.

Persze, a kötődés a nő részéről csak erősödik a házassággal, de a férfiak másból vannak. Nagy részükben az ellenkezőjét váltja ki. Vagy kényelmesen hátradőlnek, hogy na, megvan, az enyém, nem is lesz másé, vagy menekülni akarnának a hirtelen jött rabságból.
Engedd a párod, hogy szeressen, ahogy Ő akar. Papír nélkül.

Egyébként minden szép és jó??? Akkor meg ne idegeskedj ezen az apróságon.

Üdv,
Krissi
 
 


Szia Linato!
A férjem nekem az első, de én második feleség vagyok. Gyermek nem volt a férjem első házasságában. Nekünk egy 2 és fél éves kislányunk van.
Nálunk nem volt kérdés a házasság, hamar eldöntöttük, pedig még nem is volt meg a papír a válásról. (Itt jelzem, hogy nem a férjem hagyta ott az exet, hanem fordítva.)

Neked ő az első, ugye?
Amikor ő azt mondja, hogy már volt nős, akkor mit szólna arra, hogy de te még sosem voltál férjnél?
Ha különösebb indoka nincs a házasság ellen, ezt megtehetné érted igazán. Lehet, hogy meg is tenné.
Csak ő nem tartja annyira fontosnak, éppúgy mint Krissi, mert tapasztalatból tudja, hogy nem ez a lényeg. És tényleg nem az. De a lehetőséget megadhatná neked, hogy te is átéld. Nem szeretnélek lebeszélni arról, hogy hivatalosan is egymáséi legyetek, mert úgy érzem, ez fontos neked.

Áthidaló megoldások lehetnek a következők, ha mégsem akar anyakövvezető elé állni:
Meg szokta tőled kérdezni, hogy mit kérsz ajándékba szülinapra, karácsonyra? Ha igen, egyszer mondd azt, hogy egy szép gyűrűt szeretnél!
Vagy:
Ünnepeljétek meg minden évben a megismerkedésetek évfordulóját, úgy, mint egy házassági évfordulót!
Vagy:
Ha végre vesz neked egy gyűrűt, tartsatok eljegyzést, és maradjatok ennyiben! Ehhez papír sem kell, de a gesztus benne van.
Nagyon nagy hülyeségeket írtam? Bocsi!
Márti
Márti
 

 
 

Hát akkor én nem is vagyok (voltam) lány. Soha nem akartam esküvőt, még másokéra is utáltam elmenni (a barátaiért azért megteszi az ember). Azt pedig, hogy valami habcsókként virítsak el sem tudtam képzelni. Nálunk az esküvőt a párom akarta inkább, és csak amikor már biztos voltam benne, hogy a gyermekünk a hasamban megmarad akkor házasodtunk össze (a világ egyik legszórakoztatóbb és egyik legrövidebb esküvője volt).
Viszont előtte is és utólag is azt gondolom(tam), hogy a papír bár két ember érzelmi viszonyán semmit nem változtat nagyon fontos védelem. Ha bármilyen komoly baj történik, akkor megvéd engem is (pl. a féjem szüleivel szemben) illetve Őt is (mert akadnak olyan nők, akik hipp-hopp semmizik ki apukát a gyerekből, bár ez nem én vagyok Kép).

Milla
 
 


Nekem volt előtte egy 8 éves kapcsolatom,de nem voltam még férjnél.Nagyon nehéz volt feldolgozni,hogy soha ,senki nem kérte meg a kezem.Már beletörődtem.Nálunk sem a párom,hagyta el ex-et.A 8 éves én exem pedig jövő héten nősül mert jön a gyerek.Hát így állunk.Nem vagyok szomorú,csak ahogy Milla írta, mi lesz akkor ha ne adj isten történik vele valami?Az a fránya biztonság érzet azért jó lenne,már csak a gyerekek miatt is.
 
 


Kedves Linato,

"Aki kinnt van, az be akar kerulni! Aki bennt van, az meg ki akar kerulni!" Kép

Udv, ZoliApu.
 
 


Kedves ZoliApu! Ebben tökéletesen igazad van.Saját tapasztalatod alapján,vagy másokén jutottál erre a megállapításra? linato
 
 


Sziasztok!
Igaz, hogy a hétköznapok éppúgy zajlanak házas emberek, mint papír nélküli együttélők között. Azért nekem mégis az a véleményem, hogy nem mindegy, hogy van papír, vagy nincs papír. Nem mindegy, mert - legalábbis jó esetben - a házasságlevél egy életre szóló döntés fontos bizonyítéka. Nem mindegy, hogy valakivel együtt élek MOST, mert jól kijövünk, szeretjük egymást, vagy azt mondom: ezzel az emberrel együtt akarok élni MINDIG, függetlenül attól, hogy éppen jól kijövünk-e, vagy szeretjük-e egymást adott pillanatban. A második eset azt is jelenti: el kell kövessek mindent, egész életemen át azért, hogy többször jöjjünk ki jól, és hosszabb ideig szeressük egymást, mint nem. Ennek a vállalása sokkal nagyobb feladat, és a házasságlevél végülis erre való, nem csak egy papír a sok közül.
Hozzáteszem, hogy különösen így lehet - tudni nem tudom, mert én sajnos nem voltam - a templomban kötött házasságoknál, hiszen arra csak egyszer nyílik lehetőség. Már legalábbis azokra az esetekre gondolok, ahol az érintettek komolyan veszik a saját döntésüket, és nem csak azért állnak az oltár elé, mert az olyan szép. Kép
Kíváncsi
 


Hihetetlen, de nálunk a gyermek tervezve volt az esküvő nem. Én nem akartam férhez menni, mert nem láttam működő házasságot magam körül. A férjem el akart venni, de ha nekem jobb igy, nem erőltette. Aztán elhatároztuk, hogy gyermeket vállalunk, természetesen nem jött össze azonnal. Aztán kiderült, hogy az apasági papirokat elintézni több ügyintézés és macera, mint összeházasodni. Házasságkötő közel, elég egyszer bemenni a papirokkal. Végülis, miért ne? 5 hónapos terhesen mentem férjhez, egy vidám, sokvendéges ám nem habosbabos polgári esküvőn. Felszabadultan és görcsölés nélkül, a praktikusság bűvöletében. Kép Aztán pár nap múlva összevigyorogtunk a párommal, hogy nem tudnánk megmondani miben és hogyan de jobb igy. Kis érdekes mellékes, hogy nekem nagyon durva fémalergiám van, ami csak a jegygyűrűmre nem jön ki. Azt mondjátok pszichés? Kép

 
 


Allergia szezon utánra tervezzük a harmadik közös bébit.Lehet,hogy az apasági nyilatkozat procedúra helyett, most drága párom inkább az anyakönyvvezetőt választja.Majd meglátjuk.Én nem erőltetem,lesz ahogy lesz.A templomi esküvő tényleg gyönyörű,de ez eleve kizárt,hiszen apának már volt 20 évesen.Marad a házasságkötő terem.A lényeg úgyis ugyan az. Márti.Köszi a hozzászólást.Meg szoktuk ünnepelni a megismerkedésünk napját,hiszen a lányom szülinapja is arra a napra esik.Bennem mindig az a kérdés merül fel, mit tudhat a többi nő,amiért őket megkérik illetve elveszik?Mit csináltam vagy csinálok én rosszul,egyáltalán tehetek e én erről?
 
 


Linato!
Nyugi! Nincs benned semmi olyan hiba, ami miatt nem akarnak elvenni. Neked így jött össze eddig.
Van akit meg elvesznek akárhányszor is, de mindig el is válnak tőle. Ott már inkább lehet hibát keresni a "néniben".
Én személy szerint semmit nem tettem azért, hogy a férjem elvegyen. Egy idő után már az esküvőről beszéltünk, nem is tudom, mikortól. Ő ilyen házasságpárti, pedig egyszer már "megszívta". De optimista típus. És úgy tűnik, ezúttal bejött, bejöttem neki. Kép
T-Márti
 


Linato
Csak néhány kérdés, ha sikerül megválaszolnod, akkor talán jobban fogod Magad érezni:
Mit szeretnél?
Mert pont Te említetted, hogy párodnak volt már díszes esküvője a Bazilikában. Ott a lány látszólag megkapta amiről álmodott...Mire ment vele?
Neked nem volt pompás esküvőd, most mégis van jelened, és jövőd.
Akkor miről is álmodjon a lány?
Hm?
Névtelen
 


Szép lenne,ha már álmodozni sem lehetne.Te már biztos voltál vagy éppen vagy férjnél.Nem hiszem,hogy olyan nagy baj lenne a biztonságra való törekvés.Ne érts félre,nem attól tartok,hogy elhagy vagy becsajozik a párom.Tudom,hogy minden rendben köztünk.De nem szívesen kerülnék olyan helyzetbe,hogy történik vele valami/bárkivel megeshet/de sose legyen így és az apjával meg a nővérével kelljen veszekednem,harcolnom mindenért.Mert ugye ki tudja,kiből mit hoz ki ha elveszít valakit.Szerencsére van jelenünk és jövőnk,én akkor is úgy gondolom álmodozni jó és kell.A célok elérése a vágyak teljesítése visz előre minket az életben.
 
 


"A célok elérése a vágyak teljesítése visz előre minket az életben. "

De ez most nem rajtad múlik. Ha meg nagyon kapálózol ellenkezően is elsülhet, mint szeretnéd. Nem ezek azok a acélok amik kitűzése és megvalósitása előre visz. Mert nem te döntöd el.

 
 


A célok alatt nem csak a házasságra gondoltam.De névtelenke nekem ne magyarázzon vagy vállalja fel a nevét és akkor elfogadom a véleményét. Egyáltalán nem kapálózom.Hiszen már öt éve együtt vagyunk és nem erőszakoskodtam vele soha ebben a témában.De attól még eshet rosszul,hogy nem kérte még meg a kezemet.
 
 


Linato!
Igazad van! Álmodozni mindenkinek joga van! Szorítok neked, hogy ne csak álom maradjon az esküvő.
Mellesleg abból a szempontból, amit írtál (történhet bármi tragikus dolog), egyedül ez véd meg téged.
Márti
T-Márti
 


Na,ez egy kicsit erősre sikeredett, senkit nem akartam megbántani.De nem értem miért nem lehet névvel írni.Mindenki azt gondol amit akar,joga van hozzá.Én mindig vállalom az érzéseimet.Néha kicsit rosszul jön ki,hogy ami a szívemen az a számon,most éppen a hozzászólásban,de inkább őszintén mint sem.
 
 


Linato?

Beszéltél már vele erről a kérdésről? Mi lenne, ha elmondanád neki, hogy ez Neked fontos (mert miért pont Téged ne!Kép) és mert ez számodra és a gyermekeitek számára is biztonságot jelentene. Persze főleg ne erőltesd vagy "zsarolj" (mindkettőt a legfinomabb árnyalatban gondolom) csak érezze, hogy ez erre szükséged volna még ahhoz, hogy teljes legyen a boldogságod.

Én sosem akartam házasságot kötni senkivel, de mivel nagyon szeretem a kedvesem és tudtam, hogy neki ez nagyon fontos (és amúgy is egész életre terveztük) természetesnek láttam, hogy igent mondjak (na jó csak 7 év után).

Talán Ő is hasonlóan fog gondolkodni.

Milla
 
 


Természetesen beszéltünk már erről,hiszen a szüleim ,nagyszüleim nem voltak oda az ötlettől,hogy házasságon kívül születtek a gyerekeink.Az ő korukban ez nem volt elfogadott.Azóta is szóba került már,de soha nem eröltettem.Egyik este nézte a tv-ben az all you need is love című műsort és folytak a könnyei amikor egy fiú megkérte a barátnője kezét egy gőzmozdonyon.Milyen szép ez ugye?-kérdezte.Gyönyörű!-válaszoltam és ennyiben maradtunk.Hát ki érti ezt?

Linato
 
 


Párommal 5 év után házasodtunk össze és még jobban szeretjük egymást, nagyobb felelősséget érzünk egymás iránt, ami szerintem szuper pozitív dolog. Szerintem a házasság nem csak egy papír, aki pedig úgy gondolja, hogy csak egy papír, az soha ne házasodjon meg!!!! De ha többnek érzed annál, akkor igenis helyes, ha arra vágysz, hogy a férfi, akit szeretsz elvegyen. Ne legyen ez a szép esemény lejárt dolog, mert ez annál hatalmasabb érzés!
 
 


Sziasztok!

Remélem olvassa valaki...
Én is hasonló cipőben járok. 5 éve vagyunk együtt, eddig minden tökéletesen működött...Én beérném egy eljegyzéssel is...gyűrűt ugyan már kaptam, de kihangsúlyozta, hogy ez CSAK egyszerű gyűrű...
Nekem is az a problémám, hogy nem értem, miért vagyok kevesebb, mint az átlag nő?Pedig annyira igyekszem...

KépKép
 
 


sziasztok! mi 9 éve vagyunk együtt 3 éves a lányunk 4 éve volt egy eljegyzés és 4 éve az élettársam. de nem akar esküvöt mert neki már volt egy
 
 


talán a nőnapról...

nektek mi a véleményetek??

kommentáld!
http://gyurma.blog.hu/2007/03/07/nonap_1
Vendég
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Házasság, család

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?