Új privát üzeneted érkezett!

Szisza

En is meg csak legbelul gondolok valasra, mikor nagyon magam alatt vagyok. Sajnos egyre tobbszor van ilyen. Legfobb visszatarto ero a par gyerekunk akik imadjak apjukat es a tobb mint 10 ev. De sokszor ugy erzem jobb volna nekik egy kiegyensulyozott mama, nem egy enyhen ideg beteg sokszor bogo mama.
Nem merek reszletesebben irni magunkrol elegge felek hogy ramismernek es az csak rontana helyzetemen.

M

Konyvet jo volna elolvasni sajnos itt ahol elunk kotve hiszem hogy hozza juthatok.
Azert ha magyar konyvesbolt kornyekere kerulok megnezem. Habar addigra boven keso lesz szerinetm nekem okosodni. De talan tovabbi eletemet okosaban tudom majd alakitani.
Ha egy ket tanacsot megosztanal velem/velunk az azert jol jonne.

Almodozo
Névtelen
 


Szia JuditKép
Nem haragszom, tudom, hogy jó szándékkal írtad a soraidat és azt is tudom, hogy igaz mindaz amit leírtálKép Az én Párom tényleg munka miatt ül a gépe elé, mert napközben egyszerûen nincs ideje megválaszolni a mail-jeit. Viszont Vele lehet tárgyalniKép Örülök, hogy a Párod tegnap játszott a gyerkõccel, talán neki is öröm volt és majd gyakrabban teszi eztKép Én szívbõl kívánom NektekKép Egyébként ha átnézel a ..."ma megint megjött"... topicba, akkor ott olvashatsz Rólam bõvebben. Nagyon szeretnénk már babát, csak eddig még nem jött össze... Minden jót és irogass ha kedved tartja én szívesen válaszolok és tapasztalatokat is gyüjtögethetekKép Beszéltetek már minderrõl a Pároddal? Õ mit mond? Miért választja a gépét kikapcsolódásul?

Puszi: Doris
 
 


Szia Álmodozó!

A soraidból azt vettem ki, hogy nem Magyarországon éltek.
A férjed magyar vagy külföldi? Csak azért kérdezem, mert mi ugyan itt élünk, de az én férjem külföldi. Ha a tied is az, lehet, hogy itt a gond kulcsa? Bárcsak ilyen egyszerû lenne...
Nállunk most éppen krach van. 2 napja nem beszél velem. Úgy közlekedik a lakásban, mint ha én nem is léteznék. A vacsorát, amit fõztem persze felzabálja. A vita oka nagyon röviden, kommunikációs probléma, ill. a kommunikáció hiánya. Van egy nagy hibám, nem vagyok gondolatolvasó, ill. az elejtett szavakból nem tudom kitalálni a történet elejét és végét. Hát mára ennyi.
SZióka!!!
szisza
 

 
 

JuditKép
Ugye minden rendben van Veletek? Ha idõd engedi kérlek adj hírt MagatokrólKép

Puszi: Doris
 
 


Szisza

En ferjem magyar, de tenyleg kulfoldon elunk. Nalunk is hol ilyen hol olyan a hangulat. Par napig mar kezdtem orulni hogy jobb, de most megint rosszabb.

Almodozo
Névtelen
 


Álmodozó!
Küldj emilt,küldök valamit!
M
m
 


Szia Doris!
Ne haragudj, de nem értem rá, mert dolgoztam. Képzeld, valamelyik nap jól összevesztünk. Pont ezen. Õ azt mondta, hogy azért ül a gép elé, mert én állandóan rászólok azért hogy ne a zenét hallgassa, ne a tévét nézze, ne a számítógép elõtt üljön. Én meg azt mondtam, hogy pont ezekért vagyok ilyen ingerült és veszekedõs. Úgyhogy a végén "megbeszéltük" "megveszekedtük", de azóta õ sem ül annyit a gép elé, például tegnap egész este együtt párnacsatáztunk mind a hárman. Úgyhogy remélem, hogy most már jobb lesz egy kicsit. Igaz hogy én sem vagyok olyan nagyon ingerült mint eddig és nem veszekszem mindenért.
Remélem nemsokára összejön a baba. Nagy élmény lesz mindkettõtök számára. Hogy kell megnézni azt a "ma megint megjött topicot"? Itt a babaoldalon? Nem vagyok egy netezõ, csak most kezdem nézelõdni, hogy visszajöttem dolgozni, mert otthon nincs elõfizetve.

Pusszancs
Judith


Kedves mindenki!

A házasságomban én is egyedül érzem magam. A férjem hétfõtõl vasárnapig dolgozik, ráadásul mindezért kb. annyi pénz kap, mint amennyit én is keresek. De én többet vagyok otthon, egyedül vagy "helyettessel" nincs kedvem sehová menni, mert vele szeretnék. Mivel én töltök több idõ otthon, szinte az összes házimunka az enyém, ami õ mostanában nemcsak természetesnek tart, de elvárja, hogy csináljam, hiszen úgyis otthon vagyokKép( A "jó" vagy inkább jobb idõszakokban szeretnénk gyereket (10 éve vagyunk együtt), de csak magamnak mégsem. De: hûséges, szeret, ált. kedves, nem iszik, nem ver (morbid, de sok topic-ot olvasva, ez sem mellékes)....
Én is
 


Szia JuditKép
De jó, hogy írtálKép Már azt hittem esetleg megbántottalak a soraimmal... Olyan jó, hogy sikerült valamelyest "kiveszekednetek" magatokból amit éreztek. Pont itt olvastam csak egy másik fórumon (Munka és/vagy számítógépmániás férj), hogy hasznos pl. leírni egy db.cetlire kinek mi a problémája, elvárása, igénye, kívánsága...stb. a másikkal szemben és ezt a papírost kicserélni a Párunkéval. Aztán egy hónap múlva kiderül, hogy mi az amit sikerült betartanunk és mi az amit nemKép Talán érdemes lenne kipróbálniKép A ..."ma megint megjött"... topicot az Anyaság címszó alatt találod (legfelsõ témakör) és azon belül kell rákattintanodKép Abból talán sokminden kiderül számodra Rólam, RólunkKép Köszi a jókívánságokat a baby-vel kapcsolatosanKép
Kitartás és türelem, hidd el fog ez menniKép Minden esetre ügyes vagy, hogy Te is megtetted az elsõ lépést!! Hidd el az a legnehezebbKépKépKép Írj, ha kedved vanKép
Kedves Én isKép
Bár tudom, hogy ez sovány vigasz, de nem vagy egyedül.... Az én Férjem is hihetetlenül sokat dolgozik (azért anyagilag nincs okunk panaszra) és bár szívesen töltené velem az idejét sajnos olyan szorongatott a tempó, melyet diktálnak Neki és sajnos Õ is másoknak, hogy ebbõl a mókuskerékbõl nem igazán lehetséges kiszállniKép Ráadásul élvezi is a munkájátKép Mi úgy próbálunk egyensúlyt teremteni, hogy Õ igyekszik olyankor dolgozni, e-mail-ezni, amikor nekem is bokros teendõim akadnak otthon. Persze ezt nem túl gyakran sikerül tartania, de én is megtanultam tolerálni és elfogadni, hogy ebben a rohanó világban már csak régi-régi vágyálom, hogy valaki 8-9-10 órás munka után letegye a "lantot". Viszont amennyi idõt együtt tudunk tölteni azt igyekszünk tartalmasan tenniKép Én pl. mindig akkor takarítok, amikor Õ nincs otthon, hogy ha végre van ideje az otthoni kikapcsolódásra akkor ne miattam kelljen lemondanunk az együtt töltendõ szabadidõrõlKép Igaz, ez gyerkõc nélkül könnyebben megy de abban bízom, hogy ha végre sikerül összehoznunk a babát akkor okosan megszervezzük majd az életünketKép Egy biztos, nagyon toleránsnak kell lennünkKép Én azt javaslom ne csak a Párod követeljen Tõled, Te is állj elõ az igényeiddel mert sok esetben az a gond, hogy ezeket a problémákat nem beszéljük meg egymássalKép Persze tudom, hogy ez nem könnyû... Nálunk beváltKépKépÉs ahogy látom talán Juditéknál isKépKép DrukkolokKép
Bocsánat a hosszú válaszértKép

Puszi: Doris
 
 


Szia Álmodozó!

Nekünk a hétvégén volt egy nagy veszekedésünk. Jól kiborultam, és nagy vonalakban elmondtam neki mindent, ami bánt. Majd közöltem, hogy ha ez így megy tovább tönkreteszi a házasságunkat, és eléri, hogy ne szeressem õt. Hát lesett, mint Rozi a moziban. Merthogy, õ egyáltalán nem is gondolta, õ nem úgy értette, nem úgy akarta stb....
Szóval próbált hárítani, de nem hagytam magam hülyének nézni, és addig mondta a magamét, amig ki nem jött belõlem minden sérelem. (valószyínû ez is baj, hogy az ember magában tart mindent, sokkal jobb, ha kijön belõled)
Azóta nagyon figyelemes, ma elmesélte, hogy mi volt a cégnél. Vasárnap du. elmentünk cukiba a gyerekekkel, beszélgettünk, sétáltunk. Meddig tart? Hát nem tudom, de nagyon remélem, hogy értett a hétvégi monológomból.
Veletek mi van?
Puszi
Szisza
szisza
 


Csak most olvastam ezt a topikot, de kozhely vagy nem, nagyon magamra talaltam bennetek.
Szisza,
Mintha magamrol olvastam volna. Sajnos nalunk meg rosszabb, mert mi kulfoldon elunk, a ferjem kulfoldi.
En dolgozok, megtanultam miatta a nyelvet, most az O vallalatanal vagyok kereskedelmi helyettes. De itt abaj, mert nagyon soka vagyunk egyut. A munkahelyen, azutan pedig otthon is. A vallalat pedig a szulei haza mellet talalhato, vagyis a szuleivel is egyutt vagyunk egesz nap.
7 eve ismerem, harom eve vagyunk hazasok es van egy 2 es feleves kisfiunk. Sajnos o a fonok, ket eve vette at a vallalatot az apjatol igy rettenetes nyomas alatt van.
Itt azert kulonbozunk, mert az en ferjem csak a munklajarol kepes beszelni es egyfolytaban. Ez az elejen me mukodott, de most mar az agyamon jon ki uaz a nota minden nap.
Az irodaban egyebkent levegonek nez, szerinte semmit sem csinalok, de persze amikor uton van, neha 3-4 napig, mint most is akkor csak en vagyok, aki tenyleg mindent csinal, mert nincs mas de nem jut soha eszebe megdicserni, mert akkor nem is tudom mi lenne, persze a hibakat azt, nagyon. Legutobbi utja soran lebonyolitottam vagy 20 megrendelest, egy hibat csinaltam egy arral, ami nem szamitott, mert meg nem szamlaztunk, de itt most nem megyek reszletekbe, szoval ket hetig felhanyta a hibat persze a tobbiert nem mondott semmit, mert az teljesen normalis, ha jol vegzem el a munkam. Fizetesem is van kulon, persze csak BELOLE elek hiszen az O vallalata tart el.
Otthon nem csinal semmit, a kisfiunkra is nagyon keves idot szan, persze szereti, de csak akkor puszilgatja, amikor mar alszik. Minden gondolata a vallalat korul forog, pedig nincsenek anyagi gondjaink Othon sajnos eleg pici lakasban lakunk, de aprilisban fogunk nagyobba koltozni, remelem valtozni fog a helyzet mert szexualis eletunk is a nullaval egyenlo. O azzal indokolja, hogy allandoan egyutt vagyunk s nekem kellenne tennem valamit ellenne, de kerdezem en hogyan?????? Reggel 9-tol este 6-tig az irodaban vagyok deltol kettoig rendbeteszem a lakast vasarlas stb., hatkor megyek a gyerekert utana vacsora furdetes gyerek koruli teendo, amikor magamra van ido az este 9 utan kezdodik s akkora mar hulla vagyok. Nem panaszkodom, mert tudom, hogy vannak akik rosszabbul elnek, de annyira rosszul esik, amikor azt mondja, hogy menjek el mashova dolgozni, mert o mar nem birja elviselni, hogy allandoan velem van.De hat oke, jol beszelek mar, de kulfoldon nem fogadjak el az otthoni diplomat, es raadasul az iras meg nem eros oldalam
mert beszelni is itt tanultam meg. franci nyelv, ami eleg nehez. Azt pedig nem akarja, hogy valami kiszolgalo vagy felszolgalo legyek, meg en sem, mert azert egy kulker foiskolaval nincs nagy fejem de akkor is. Meg penzbeli problemank sincs, ez csak pozicio kerdes.
Mit tegyek, higgyek neki, hogy szeret, mert mondja, ha tenyleg kibukok azt is, hogy nem akar nelkulem elni, de mar anyira elegem van. Masik reszrol pedig mit tudnek csinalni? Hazamenni het ev utan Magyarorszagra mit tudnek csinalni, persze mindig talalnek valamit, mert ha akarunk valamit akkor elerjuk, de a fiam imadja az apjat, mint mnden gyerek, hiszen nem egy szornyeteg, nem iszik, rendesen hazajar, hetvegeken otthon marad stb, Magyaro es itt kozott azert majd 3000 km van ezt nem tehetem meg veluk. Mikor lathatna az apjat, milyen korulmenyeket tudnek neki biztositani az ittenniek utan, de elvalni nem tudnek tole a fiamtol, mert abba belehalnek.
Nagyon hosszu voltam, elnezest kerek mindenkitol akit untattam, de tenyleg nem tudom mit csinaljak.
Kerlek razzatok helyre egy kicsit lehet hogy elkelne, de utalom mar, hogy kissebbrendunek nez valaki annyira, hogy mar el is hiszem!!!!!
egy kulfoldi anya
kulfoldike
 


Szia Külföldi Anya!

Hát igen, ahogy olvastam a leveledet egyre jobban rá kell jönnöm, hogy sokan járunk ebben a cipõben. Ha valakinek panaszkodok vagy hülyének néz vagy pedig megorrol rám, hogy fogjam be a szám és csóváljam a farkam, hiszen ilyen életkörülményekért, amit a férjem biztosít nekünk, õk még többet is benyelnének. Hát lehet, de amikor az ember benne van akkor másképp gondolja, és a pénz már másodlagos szerepet játszik. Erre azt mondják az okosok, hogy azért mert van. Ez is lehet. Nehéz ügy. Én is nehezem tudom eldönteni, hogy én lelkizem sokat, és magamnak csinálom a problémát, vagy tényleg igazam van. Kitörni úgysem tudok és a gyerekeink miatt nem is akarok, (ahogy te is írtad, jó apa, és a gyerekek imádják, én egyedûl sosem tudnék ilyen körülményeket biztosítani nekik), szóval hosszú távon azt hiszem az lenne a jó, ha beletörödnék, és kialakítanék egy önálló kis életet magamnak a barátaimmal, ahol én MAGAM lehetek. Azt hiszem a gyerekeimnek tartozom ennyivel, hogy normális életet nyújtok nekik, és nem egy válás örületét.
Neked is ezt ajánlom, hogy minél hamarabb próbálj meg állást nézni máshol. Biztos, hogy nehéz, de ragadj meg minden alkalmat!! Akard nagyon és akkor elöbb-utóbb úgy lesz!!! Lehet, hogy a házasségod is rendbe jönne, ha nem egész nap együtt lennétek. Lehet, hogy a férjed is másképp nézne rád, ha látná, hogy megállod a helyed máshol is.
Persze semmi sem tuti, de esélyed van rá. Ráadásul, akkor nem kéne állandóan a munkájáról hallani, mert te is tudnál a tiedrõl beszélni. Van egy bartánõm, aki Németo.-ban él. Õ is diplomás, nehezen, de talált magának egy jó állást a szakmájában egy francia cégnél. Elment millió fejvadász céghez, beadta az önéletrajzát, és egyszer csak sikerült. Õ sem a pénz miatt dolgozik, mert a férje jól keres, és ezért bevállalta, hogy valamivel kevesebbet kap, mint ha egy németet vettek volna fel. Ez nállad is megoldás lehet!
Mindenféleképpen váltanod kéne mielött a férjed egy másik nõ után néz, akit nõnek tart. (ezzel nem azt akarom mondani, hogy te nem az vagy, de mint írod a szex nem igazán mûködik) Szóval ha nem lennétek összezárva este örülne neked, és nem tudná a fejedhez vágni, hogy õ tart el.
Én sem biztos, hogy nagyon végynék a péromra, ha egész napõ a "pofáját" kéne néznem. Tudod, néha a gombócból is sok....
Szerintem szedd össze magad, és ha még szereted a férjed akkor mentsd meg a házasságodat!!! A férfiak erre képtelenek. Õk nem látják a lefelé csúszást, csak a végén amikor már késõ. Dumáld meg az anyósodékkal, hogy vállalják el a gyereket egy hosszú hétvégére, és utazzatok el. Nállam ez bevállt. Ezt kértem szülinapomra, és 1 nap után olyanok voltunk, mint két tinii. Fontos, hogy kiszakíts a környezetébõl, és lehetõleg hétvégén, hogy ne állandóan a munka járjon az eszébe.
Segítettem? Remélem!!!
Puszi
Szisza
szisza
 


Kedves Szisza,

Sokat segitettel, koszi, mar eleve, hogy vetted a faradsagot es valaszoltal.
Megprobalom amit irtal, de ..van egy otletem, te adtad, megyunk Magyarorszagra hamarosan husvetozni es megprobalom elcipelni valami erdekes helyre kettecskent. Remelem
lesz eredmenye, otthon mindig jobban megy mint itt hi-hi.
Sajnos kisvarosban elunk, s nem konnyu olyan munkat talalni, ami a kozelben lenne. Hivtak mar tolmacsnak, de naponta 70 km az ut csak oda. De majd csak alakul. En sem akarok valni detto ugyanazon sema miatt mint a tied.
Meg aztan nagyon szeretem ot, tudom hogy sok a gomboc, nekem is uaz forditva.
Egy kulfoldi anya
kulfoldike
 


Szia Külföldi Anya!

Örülük, hogy valamit tudtál meríteni a monológomból.
Ha Budapestre jöttök tudok ajánlani egy pár jó helyet, ahol gyertyafényes, borozgatós vacsorát lehet édes kettesben elkölteni.
Nem tudsz pl. a tolmács munka helyett otthonról fordításokat vállalni? Csak egy ötlet....
Szóval írj, ha van valami. Úgy 3-4 naponta belenézek a Babanet-re.
Puszi
Szisza
szisza
 


Sziasztok Lányok!
Én aztán igazán nem tapasztalatból beszélek, azaz valahol mégis... Véleményem szerint egy kapcsolat millió és millió okból lehet ilyen-olyan, jobb-rosszabb, de Dorisszal mindenképpen egyetértek (és nem ez az elsõ eset Kép) abban, hogy muszáj tudatnotok a "másik féllel", hogy ez így nektek nem jó. Hihetetlen, de igaz: a pasik minimum 98%-ban nem is sejtik, mi játszódik bennünk, miattuk.
Kontárka
Kontárka
 


KontárkaKép
KösziKép Mit is jelent az pontosan, hogy ..."nem tapasztalatból beszélek, azaz valahol mégis"...? A Te Párod is rengeteget dolgozik?

Puszi: Doris
 
 


Sziasztok!

Húúú de rég nem írt ide senki! Mindenkinek megoldódott a problémája, vagy csak azért van, mert itt a nyár és most mindenki happy??? Ha elbújik a napocska kezdõdik elõlrõl a depi???
 
 


Nincs itt senki? Akkor nem írom le....úgyis hosszúKép hova írjak??

Kata
Kata
 


Lanyok, megorulok!
Itthon vagyok a kicsi fiammal, az icipici pedug novemberben jon.
A parom ithon szabaduszokent dolgozik, egy kicsi lakasvban vagyunk egyutt. Rosszabb, mint a nyugdujasok...nem, kommunikalni nem lehet, gyakoelatilag remenytelen.
Miota ujra terhes vagyok a sexualis eletunk megszunt. Pedig masodszorra nagyon igyekszem, hogy ne szedjek fel folos kilokat. Hiaba. Iszonyu nyomorultnak erzem magam, gyakorlailag legszomjam van amikor egy legterben vagyunk.
Egyszeruen elviselhetetléen, hogy deli 11 orakor panaszkodik, ha " ma mennyi mindent kell elinteznie" -meg el sem indulkt a napoja, en meg reggel 6 ota huzom az igat, o fel 10-kor kel, addig mi a fiammal " csak csendben csak halkan" tevekenykedunk.
Mi lesz novem,bertol, amikor itt a csoppseg???? Aut hiszem semmi otletem, csak depressziom van...
Picurka
Picurka
 


Hello Kata és Picurka!

Kata: ha írsz, látnak a többiek, tehát megtalálnak. Írd csak le nyugodtan nem baj ha hosszú!!!!

Picurka: nekem sok ismerõsöm (férfi) azt mondta, hogy akkor tudta meg igazán hogy mit is jelent szülõnek/apának lenni, amikor megszületett a második baba.
Ugyanis a feleség nehezen tud egyszerre ellátni egy icipicit, meg a testvérét is, szükség van bizony az apának is.
Szerintem meg kell beszélni az apával, hogy a gyereket nyilván nemcsak te akartad hanem õ is akkor pedig a részét is ki kell majd venni belõle.
lehet hogy sokáig fenn van a párod, és akkor bizony kell az alvás, hogy másnap is tudjon dolgozni.
Mi az a mennyi minden amit el kell intéznie?
be kell osztani a munkát. és errõl beszéljetek valamikor mert késõbb csak roszabb lesz. a kisfiadat nem lehet pár napra a nagyihoz elvinni?

persze egy nagyobb lakás is kellene, a lakáskölcsön segíthetne.

persze nem ismerlek benneteket így nem is igazán lehet mondani sok mindent mert a körülmények nagyon fontosak.

Írjál, hogy hogyan alakultok!


Mom
Momo
 


Már senki nem magányos a házasságában, csak én? Pedig a tél a letargia, a depresszió ideje.
Szóval, azt hiszem ez jó hír, hogy nincs itt senki!
Meso
Meso
 


Na mi van Meso, Nagynulla vagy hogy is nevezzelek? Új helyet találtál? Az indexet már meguntad? Vagy õk untak meg téged?
Névtelen
 


Szia Meso!

Jaj, dehogy nem, de mivel senki nem írt bele egy darabig, el is felejtõdött ez a topik. Én a magam részérõl lassan bedilizek attól, hogy a férjem január eleje óta állandóan dolgozik. HA végre hazajön, akkor meg ránk önti a feszültséget, amit a munkahelyérõl hazahozott. Kép Ráadásul ebben a pocsék havas idõben ki se nagyon tudok mozdulni, mert mifelénk elég 5letszerûen takarítják az utakat. Kép

Hát ez a Névtelen meg mit keres itt? Húzzon vissza az Indexre az ilyen, itt a Babaneten nem divat se a névtelenkedés, se ez a hangnem!

BMárti

BMárti
 
 


Tisztelt Nevtelen

Mi van ot nem bantotatok meg eleget szegenyt?
Mi a feneert van az hogy ezek a kedves rugdosok mindig mindnehova kovetnek mindenkit?
Tenyleg igaza van Martinak menjel csak vissza Indexedre es ott frocsogj.


Meso neke dmeg kivanok valami csodatundert aki rendbehoz korulotetek mindent.

Napocska
 


BMárti, Napocska
Mielõtt ítélkezel, elõtte olvasgassál odaát, és kicsit jobban megértesz dolgokat.
Névtelen
 


Kedves nevtelen tudom mirol beszelek pont ezert kuldelek oda vissza.

Napocska
Napocska
 


Szia Márti!
Merre laksz, hogy te is be vagy zárva? Nekem más problémáim is vannak, de rátesz egy lapáttal, hogy itthon kell üdülnöm. Egy kis faluban lakom, a busz messze van és ritkán jár. Ráadásul ma 2 hónapos a legkisebb lányom, miatta meg fõleg nem merek elindulni.
Tenap is úgy megbántottak, hogy kedvem lett volna egy kicsit elmenekülni, hogy megnyugodjak. Dehát hova?
Sokkal rosszabb így.

A párom is ilyen, hazahozza az idegbajt. A fõnök piszkálja õt, õ meg minket. Lehet, hogy ez is az egyik oka, hogy itt tartunk.
Mondjuk én nem azért vagyok magányos, mert sokat dolgozik. Akkor se nagyon szól hozzám, ha itthon van. Leginkább már szabadulni szeretnék ebbõl a kapcsolatból. Csakhát nem könnyû, mert szeretem még, meg itt vannak a gyerekek stb.

Na mindegy, nem azért vagyok itt, hogy panaszkodjak, hanem hogy "beszélgessünk", nem igaz?

Szia Napocska!
Köszi, hogy megvédtetek, bár fogalmam sincs mi baja velem! Igen írok az indexen is, az SOS-ben. De én vállalom, amit ott leírtam (nem úgy, mint õ a nevét), és senki nem unt meg senkit.

A csodatündérre még várni kell, azt hiszem! De azért köszi!

Meso
Meso
 


Meso

En ismerem tortenete indexrol, nagyon is jol es minden elismeresem hogy kepes vagy rola beszelni. Szavaid nagytobbseget akar en is irhatatm volna. Csak en nem birtam volna elviselni ugy a banto embereket ahogy te. Nekem sok erot adot olvasni teged es tudni hogy nem csak en vagyok igy. Jo volt olvasni tanacsok egy reszet is.

Remelem azert a csoda tevo tunder azert oda er kozeletekbe es tesz valamilyen csodat nektek.

Napocska
Napocska
 


Szia Meso!

Akkor a te helyzetedhez képest az enyém egy leányálom. Budapesten, a békásmegyeri lakótelepen lakom, és azért nem tudok kimozdulni, mert meglehetõsen ímmel-ámmal takarítják el a havat. Pl. az egyik járda szakaszon, ami a piac felé vezet, és egyszerûen nincs alternatívája, egyszerûen felsózták, 8-10 cm hókásában babakocsit tolni képtelenség. Nekem egyébként egy lassan 14 hónapos kisfiam van, és a párommal sincs más bajom, csak az, hogy újabban örökké dolgozik. Kép
Meg tudom érteni a helyzeted, mert én se vagyok egy született fõvárosi. Egy 1.500 fõs alföldi kis faluban nõttem fel, és az elsõ házasságom ott is ment tönkre. Akkoriban hasonlóan éreztem, mint most te, csak nálunk szerencsére még nem volt gyerek. Úgyhogy egy napsütéses õszi reggelen összepakoltam a cuccomat, és "világgá mentem". Kép
Nem olvasom az Indexet, a gyerek és a háztartás mellett a Babanetre is alig jut idõm. Ha összefoglalnád, és leírnád, hogy mirõl volt ott szó, szívesen elolvasnám. Vagy esetleg a topik nevén kívül egy körülbelüli dátumot, ha megírsz, akkor rákeresek.


BMárti

BMárti
 
 


Névtelen!

Akármi van is az Indexen, azt biztosan nem teszi indokoltá, hogy ide is utánagyere valakinek ilyen hangnemben mocskolódni. Ráadásul nem értem a névtelenséget se, ha ez a véleményed, és ilyen a stílusod, akkor legalább a nick-eddel vállald.

BMárti

BMárti
 
 


Szia Napocska!
Nem mondom, néha tényleg nehéz volt. Egyszer-kétszer úgy éreztem azok az emberek vissza akarnak lökni a gödörbe, ahonnan éppen sikerülne kimásznom. Valószínûleg azért, mert az õ gödrük nagyobb, de õk nem is akarnak kimászni. Mivel ismered a történetem, így te is láthatod, hogy könnyebb lenne homokba dugni a fejem, és élni ebben a poshadt pocsolyában, viszonylag kényelmesen, szemethunyva a problémák felett. Nem törödni azzal, hogy hat ez a gyerekekre, hisz mások is felnõttek sokkal rosszabb körülmények közt is, ugyebár!
Nekem ezzel együtt is sokat segített, hogy kiírtam magamból. Meg fõleg az, hogy a nehéz pillanatokban elfoglalhattam magam, nem kellett a gondolataimmal egyedül maradnom.
Örülök, ha ez valamilyen formában neked is segített, annak viszont nem, hogy neked is gondjaid vannak.
Hétfõn megyek lógushoz, elég vegyes érzéseim vannak, de attól tartok nem a csodatevõ tündérrel lesz találkám!

Az undok emberekrõl csak annyit, hogy (nem tudom feltünt-e) a lányomat is csak addig támadták, amíg az SOS-ben írt. Most, hogy csak a kismamáknál írogat, a szurkálodók rá sem bagóznak. Csak a földön fekvõ embert könnyû rugdosni.
Kifejezetten sajnálom õket. Lehet hogy rosszabb helyzetben vannak, mint én.

Örülök, hogy írtál!
Meso
Meso
 


Szia Márti!
Épp ez a bökkenõ, hogy én nagyvárosban nõttem fel, és ott éltünk a férjemmel is. 96-ban költöztünk ki ide, ez kb 20 km, de akár egy fényév is lehetne.
Nekem nincs kocsim, és mostmár diákom sincs (tavaly végeztem), így a bérlet is drága.
Nekem 5+1 gyerekem van ( a legnagyobb lányom babát vár), de õk nem akadályoznának a mozgásban, mert csak egy pici van, mint már említettem.
Így aztán jó nagy pakkom lenne, ha el akarnék indulni világgá.Kép
Pedig lehet, hogy az lesz, vagy azt kéne.Kép Remélem a pszichomókus segít kideríteni, mit is kéne tennem.

A történetem röviden annyi, hogy 19 év és 5 gyerek után szembesülnöm kellett a kegyetlen valósággal, hogy már nem kellek a páromnak. Amíg ki nem derült, addig játszotta a szeretõ társat, de mióta kiborult a bili, már nem is játsza meg magát, tulajdonképpen hozzám sem nyúl. Ezt persze én megértem, mert undorító kövér vagyok, nincs férfi, aki megkívánna, de ettõl nekem ez még nem jobb.
Szóval szembe kellett nézni azzal a kemény problémával, hogy menni vagy maradni. Mivel egyik sem tetszett igazán, egy harmadikat akartam választani, inkább meghalni.
Errõl nyitottam topikot az SOS fórumon. A nick nevemet névtelenke már elárúlta. Dátumot írni nem tudok, ez végig az én kínlódásaimról, hullámvölgyeimrõl szól, kb. oktober végétõl.
(De mivel 2700 hozzászolás környékén tartunk, attól tartok nagyon hosszadalmas, és valószínûleg unalmas olvasmány lenne.)
Nagyjából errõl a szándékomról letettem. Ez fõleg a kislányomnak köszönhetõ. Neki szüksége van rám. Nem hiszem, hogy az apja fel tudná rendesen nevelni, mert depressziós, elég keményen. Õ ebbe fog belecsavarodni, hogy nem szeret, sõt más nõt szeretne, de nem bír minket elhagyni, még úgy sem, hogy én elengedtem (vagy inkább küldtem?).
Én így nem tudok élni, de félek, hogy egyedül sem.

Meso
Meso
 


Szia Meso!

Ezek szerint Nagynullának te nevezted magad, és nem a Névtelen sértegetett ezzel a jelzõvel téged!? Akkor ezt én alaposan félreértettem. Na mind1, akkor is elég bántó volt a beszólása ahhoz, hogy megérdemelje az irgumburgumot. Kép De akkor neked is jár az irgumburgum, az ember lánya saját magát hívja Tündérkirálykisasszonynak minimum! Kép
Mi volt a hapcilógusnál? Remélem sikerült egy kis lelket öntenie beléd! Az lenne a legjobb, ha a férjedet is el tudnád cipelni hozzá, ha egyszer depressziós, akkor rá is nagyon ráférne a szakorvosi segítség.
Két dolgot nem értek a nagyon rövid összefoglalódból, és sajnos nincs idõm a 2700 hozzászólás átolvasására. Miért tekinted a túlsúlyodat fix, és kõbe vésett dolognak? Úgy írtál róla, mintha mondjuk azt írtad volna, hogy barna a szemed. Az ember testsúlya változó, én legalábbis nagyon remélem, mert rajtam is van most a "versenysúlyomhoz" képest + 15-20 kiló. Majd elmúlik, lefogyok nyárára, szebb leszek, mint "új koromban". Kép A másik, amit nem értek, az az, hogy ha más nõt szeretne a férjed, miért nem tud elhagyni benneteket? A gyerekekhez kötõdik erõsen, vagy a másik nõnek nem kell, vagy valami egész más oka van?
Persze ha nem szeretnél ezekrõl a dolgokról újra írni, ha seb-felszaggatás lenne, vagy egyszerûen azért jöttél át erre a fórumra, hogy végre másról legyen szó, akkor írd meg nyugodtan, és nem piszkállak vele!

BMárti

BMárti
 
 


proba
proba
 


Hurra probakent mar sikerult vegre ide irnom
Mindjart kiderul sajat nevemen is sikerul e. Ha igen akkor osszeszedem magam es ujra irom elveszett hozzaszolasomat
 


Meso

Mar kezdek gyanakodni nem veletlenul nem tudtam irni.. Szoval egy kerdes teged mennyire zavarna ha indexen irt hozzaszolasaidhoz itt is kapnal valaszt?

Teljesen egyetertek veled emberek jelemzesevel kapcsolatba es fo hogy vegre nem akarnak okosan foldbe tiporni titeket.

Biztos nagyon egyszeru pincsikutyanak lenni es behuzni fulet farkat, De mar en is rajottem ennek hosszutavon gyerek ihatjak meg a levet. Megha esetleg kifele nem is tunik fel, hogy belul rohad egy ket dolog. Visoznt tul nagy felelosseg maskent donteni mert semmi biztositek nincs ra hogy ugy gyerekenek hosszutavon is jobb lesz. Habar szerintem egy idegek harcabol allo teljes csaladnal jobb egy csonka csalad ahol talan nyugodtabb a legkor.

Napocska
NApocsla
 


Szia Márti, Napocska!
Bocs, hogy nem válaszoltam hamarabb. Nekem sincs sok idõm, és a gépet is hatan használjuk.
Márti:
Nincs még másik nõ, csak szeretne. Nem téped fel a sebeket, mert még gyógyulóban sincsenek. Tudod nálunk úgy borult ki a bili, hogy õ, a depressziója miatt, írt a lelki bajok topikba. Nem tudom, hogy csúnya dolog-e, de mivel sose mondja el nekem, hogy mi bántja, hát elolvastam. Na, én ettõl kattantam ki. Elõször is, amiket rólam írt, szemen szedett hazugság, minimális valóságalappal. Ezek õt a mennybe emelték, engem sárba tiportak. Röviden, itt mindent õ csinál, õ keresi a pénzt, õ csinálja a házimunkát, õ látja el a gyerekeket, õ intézi az ügyeket. Én meg nem is érte aggodom csak a kövérségem miatt szenvedek.
Egyetlen jó szót nem írt rólam. Neki nincs senkije, nem hallgatja meg senki, meg mindig megalázzuk stb.
Ez jót tett az önbecsülésemnek, meg mutatja, hogy mennyire tart engem.
Másodszor pedig mesélte, hogy milyen nehéz volt megállnia, hogy ne menjen a vágyai után, de hát kötelessége maradni. Meg végig kell csinálnia valamit, amit nem akar, mert én érzelmileg zsarolom, és ezért nincs más választása. Így ha menekül a kapcsolatból akkor abba megy tönkre, ha marad, akkor meg abba.
Hát ezért lett az én nevem Nagynulla. Mert annak is érzem magam. Biztos, hogy rengeteg mindent rosszul csináltam, de a családomért éltem. Ha ez, ennyire volt elég, akkor nem sok értelme volt az életemnek. Egyébként ha a 2907-es hozzászólásomban idéztem abból egy csomót, amit írt rólam, ha gondolod olvasd el.
Nekem kb. 60 kg súlyfeleslegem van, és 8 éve nem tudok megszabadulni tõle. Egyszer már elõtte is voltam ilyen kövér, akkor lefogytam vízhajtóval, tartottam is 6 évig, de alergiás lettem arra a gyógyszerre, és visszajött. És most 8 éve tartja magát, volt, hogy 40-et leadtam, de mindig visszajön. Kép
Elhagyni meg azért nem hagy el, mert nincs önbizalma, meg imádja a gyerekekeit, és úgy érzi, ez a kötelessége.
Voltam terapeutánál, de csak az állapotomat mérte föl, ami nem túl rózsás, de valszeg párterápia lesz belõle.
Adok neki még egy esélyt a gyerekek miatt. Mert most, hogy kigyûjtöttem, kinyomtattam a hózzászólásait, letisztult bennem, hogy érzelmileg köztünk mindennek vége. Sajnos. Kép
Azért jöttem át, mert ott olvassa, amit írok. Bár megkértem, hogy 2907-eset ne olvassa, de az nem 100%.
Barátokat keresek, és amíg mással foglalkozom, addig nem kell egyedül maradni a gondolataimmal.
Úgyhogy beszélgethetünk akármirõl, rólad, rólam, másról, mind1

Napocska:
Semmi gond, írjál ide nyugodtan. Igérem, hogy sûrûbben jövök. Sõt, szeretném, ha magadról is írnál, az írtad, hogy hasonló cipõben jársz. Mi van veled? Vagy ha ide sem szívesen írsz, küldj e-mail-t.
Pincsikutya nem leszek semmiképp, de ha müködõképessé lehet tenni, a gyerekek miatt meg kell próbálnom.

Meso
Meso
 


Szia Meso es mindenki. Akkor mondanam a korkepemet. A ferjem kulfoldi, van egy 2 eves lanyunk. Kb. 6 honapos terhes koromtol a ferjem befele fordulo lett, es szepen lassan telejesen takarekra tette magat otthon, mintha en nem is leteznek, no meg o sem. Sokat dolgozott, en itthon vagyok (gyonyoru karrier feladasa a boldog csaladi eletert-szindroma) ha hazajott leult internetezni vagy a hobbijainak hodolt. Amikor szoltam erte akkor az volt a valasz, hogy menjek fogadjak nevelonot, vagy segitseget es valositsam meg onmagam, persze csak ugy hogy a csalad ne lassa semmiben karat. Szexualis kapcsolatunk mintegy 2 eve gyakorlatilag nincs. Neki volt egy viszonya egy evig, de sajat bevallasa szerint csak fizikai volt, vege kb. fel eve. Elvileg engem szeret es a csaladunk megorzese miatt megprobalna megis ezt megjavitani. Tehat inkabb elkoltozott, mert neki "ter kell, hogy atgondolja hol a helye a vilagban" es megyunk hazassagi tanacsadohoz. Bar allitolag szeret, de nem kivan, nem akar hazudni, tettetni igy szerinte jobb a tavollet. mar nem vagyok az a no akibe beleszeretett, fuggetlen, onallo, magabiztos, nem sugarzom, stb. Mar a hazassagunk elott volt egy idoszak amikor kulonvaltunk igy kb. 6 honapra es akkor 6 honap utan ugy gondolta en vagyok az egyetlen akivel el tudja kepzelni az eletet.

En szepen csendben megorulok. Naponta hazajar 1-2 orara a lanyahoz, napkozben felhiv, megkerdezi milyen a napom, stb. persze hogy hol van es mit csinal arrol nincs informacio.

En azt hiszem engem egyetemlegesen atvertek/vernek a palankon. Ki kellene dobnom es uj eletet kezdeni, de most egyenlore iszonyuan szenvedek.

Azt hiszem tenyleg az a megoldas minden ilyen esetben, ha az ember felhagy a depresszioval, es finoman erezteti a nagy o-vel hogy nem o isten ajandeka a noi nemnek, es elboldogul egyedul is. Ha ettol nem jut eszukbe hol a helyuk akkor sehonnan nem varhato segitseg. Szerintem. Csak hat a megalazott, megtaposott, onbizalom nelkuli jo felesegeknek ez altalaban nagyon nehez.

Mesi szerintem a kotelessegtudat nem feltetlenul rossz kiindulopont. Meg akar az erzelmek is visszaterhetnek, megeosodve. Bar szerintem ha a gyerekek felnonek akkor tor ra az emberre az igazi magany ha a kapcsolat nem mukodik, mert a tuleleshez szukseges szeretet amit a gyerektol megkap az ember az csak ritkabb es enyhebb dozisokban jon majd.
norcsa
Himesháza
 
 


Meso

Azt hiszem inkabb levelet fogom valasztani, en olyan lokot vagyok nem tudok nyilvanosan beszelni dolgaimrol sot leveleb is nehez, sokkal konyebb belul orlodni. Habar multkor mar magamnak is meglepetest okoztam mert sikerult segitseget kernem vagy legalabbis kepes voltam beszelni ismerossel bajomrol. Mostanaba nem igerema levelet, mert legkisebbem beteg es elegge lekot /7 hete erdekes a szkelete es most emelle osszeszedet egy kozepful gyulladast es minden kohogesneek a vege hanyas, raadasul itt ahol lakunk csak kozos mosogep van igy imadom a sok mosast/, de ezt gondolom neked nem kell bemutatni. Lattam ti is elegge betegek vagytok. Jobbulast nalatok a kis betegnek. Kivanom hogy hamar meggyogyuljon es kideruljon mi a baja. Neked meg minden jot kivanok.

Napocska
Napocska
 


Norcsa hat nagyon igazad van. Csak hat depreszival felhagyni nem egyszeru ha nincs korulotted olyan legkor aki tud tamogatni ez kulfoldon csaldtol regi baratoktol tavol eleg nehez.... Van valami jo elkepzelesed hogy hogy lehetne? en is kulfoldon elek vilag vegen igaz a ferjem magyar de mintha et kulon nyelven beszelnenk.

Napocska
Napocska
 


Szia, Norcsa!

Olvastalak, tudod, egy másik topikban, ott úgy tûnt, talán a férjednek is lehet vmi igaza, most nem úgy gondolom. Ptróbálj új életet kezdeni. Megnéztem a gyereked képét, hát valami gyönyörûség. Általában úgy gondolom, hogy az enyémnél nincs szebb Kép, de Sára!
Laura
 


Koszi Laura, nagyon jol esik a biztatas. Az ut biztos hogy ez, csak azert ez egy eleg maganyos ut. Penteken voltunk hazassagi tanacsadason. A ferjem repdesett, hogy ez mennyire jo volt, en meg el akartam futni. Most eppen ot varom, hogy teljesitsuk a hazi feledatot es beszelgesunk.
norcsa
Himesháza
 
 


Szia Norcsa!
Azóta mi van veled?
Ha itt vagy még a babaneten, válaszolj.
Bocs, hogy nem írtam neked, de nem jöttem ide vissza. Nagyon zűrös volt akkoriban a lelkivilágom.
Meso
 
 


Kulfoldi Anyanak!
Hol elsz kulfoldon?En az usaban ,de meg "kezdo"vagyok.2 honapja vagyunk itt.Biloxiban lakunk,mexikoi obol partjan.New Orleans mellett.
Jpo lenne valakivel megosztani az erzeseimet,de miert nem valaszol senki?Azt hiszem valamit nem jol csinalok.vagy az idoeltolodas a baj?Nem talalom azt ,hogy "uj beszelgetes kezdemenyezese"vagy hasonlo.Vagy itt kell irjak,ha mondandom van?Koszi,ha valaki +probal segiteni,az eligazodasban.
halokata
 
 


Syasztok. Új vagyok. de legalább egy hely ahova leírhatom a gondomat. elég ha van olyan aki elolvassa már aazal is segít.6 éve lesz júliusban hogy együtt vagyok a férjemmel akivel másfél éve vagyunk házasok.az összejövetelünk óta másfél éve kezdődött a probléma.túl sok munk nekem időközben el kellett jönnöm a mukahelyemről mert nincs hely feleslegessé váltam .
a tavalyi évem nagyon rossz volt .februárban vetéléssel indultunk el aztán júniusban a munkahely megszűnés,nagyon sokat vagyok egyedül
Ahol lakunk aza férjem szülőhelye én költöztem ide.Én feladtam érte az otthonomat mivel neki a családja felépített egy házat amit most törlesztünk.
 Én nagyon szeretem a férjemet de magányos vagyok.8hónap alatt több állásinterjúra is elmentem ahol közölték már bevan töltve az állás de azért behívtak.(no comment)
  szóval se meló se barátok a szüleim és a testvérem is messze laknak .négyfal közé bezárva mindennap.
nagyon sok embertől kapom meg neked jó nem kell dolgoznod mert eltartanak én szívesen lennék otthon.
NEMBIZTOS AZ .....
Szerdánkét táncra járok ami annyira kikapcsol hogy szinte perceknek tűnik az az egyóra.
elveszítettem egy többévnyi barátságot mert az illető nem tudta elfogadni hogy elköltöztem onnan.és hazudott is nekem amikor találkozni akartam vel.
szóval senkim nincs itt akivl ezeket a dolgokat megbeszélhetném
egyedül ez a fórum a mentsváram.
 
 


7.000.000 Ft. es mindegy egyek koltseg!!!!!!!!!!!


Olyan anyukat keresek akinek van egy sajat gyermeke es 5 evnel regebben szult. Feherboru magyar no aki 38 evnel nem oregebb es sajat petesettel vallalna egy terhesseget.
7.000.000 Ft es minden egyeb koltseget en fizetek.
rokaalom@gmail.com
 


@ysem29:
Szia. Igaz már régen írtad a levelet, de jobban vagy? Változott a helyzeted?
 
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Házasság, család

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?