Sziasztok, lehet, hogy erről már több helyen volt szó, de a főtémák között ilyen kapcsolatot nem találtam.
A problémám az, hogy a másfél éves Andris nagyon rosszul viseli a hangos veszekedést, akár a rövid felcsattanást. Ennek nem illene lennie, de van, pláne, ha Apuka sérteget, direkt hergel engem.
Most nem a Válási útmutató fele akarok elmenni, vagy párkapcsolati filozofálgatásba, hanem az a kérdésem, hogy: mit csináljak, hogy Abdrisnak ne kelljen ekkora jeleneteket látnia?
Mit csináljak az ilyen helyzetben?
Ezeket próbáltam:
Ekkor nagyot nyelek, és csönd van, Apuka győztesen marad a porondon, legyen neki, csak az én kezem remeg még utána fél óráig. Majd éjjel visszatérek a dologra, amikor Papi elbagatellizálja az ügyet.
Szólok normál hangon, hogy nem kell kiabálni, ekkor vagy ordít tovább, vagy megsértődik - ezt legalább csendben. Utólagos megbeszélés eredményét l. fent.
Ha erre hosszú távon berendezkedem, az sem jó, mert azt látja Andris, hogy Maminak bármit és bámilyen hangon lehet mondani, úgyis csak kussol.
Hogyan lehet ezeket a feszült szituációkat feloldani?
Vagy tényleg menjek át az emlegetett topicba?
Sziasztok
...