Szia Zsófi!
Én nagyon ódzkodtam a házasságtól. Egyszerűen azért mert egyetlen jó házasságot sem láttam még. És férjhez mentem.
Szerintem harag és sértettség nélkül próbáld beszéltetni. Ne te mondd el, hogy neked miért fontos, hanem járjátok körbe a témát vele. Úgy hogy az ő érzéseit és gondolatait kövessétek. Mit gondol, miért véltak el a szülei, miért válnak általában el az emberek, mi változik az esküvő után, mit szeretne, milyen legyen, kik legyenek a tanúk? Kiemelve, hogy akármikor is lesz majd, álmodozni tervezgetni lehet.
Közben persze elgondolkozhatsz te is, hogy neked miért olyan fontos, hogy veszekedni is képes vagy érte. Ahogy látom sok fiút a birtoklás riaszt. Úgy érzik, hogy bekebelezik őket a házasság által. Ezen az érzésen pedig csak a jövendőbeli ara tud segiteni, ha már a házasság előtt sem köti meg a férfit. Belülről persze nehéz látni, hogy mivel kötöd meg. Mindenkinél más. De ettől függetlenül lehet rá törekedni. Ennek pedig lényege, hogy ne csak te tudd, hogy törekszel, hanem ő is.
Remélem tudtam valamit segiteni.
Zsunya