Kedves Sunflower és a Többiek!
Ne haragudjatok, hogy csak most reagálok az általam megkezdett beszélgetésre, de nekünk otthon nincs netünk, csak anyósoméknál...ide pedig hetente egyszer jövünk, általában vasárnap, vagy mint ez a mai: ünnepnapon.
Ami a babát illeti: köszöni szépen jól van, már 26 hetes és minden bizonnyal újabb kislány (nem vesznek kárba a csipkés rózsaszínû ruhácskák!-kevés van belõle)
A párom egy pillanatig sem emlitette az abortuszt, csak én féltem, hogy megfordul a fejében...ezért kértem annak idején tanácsot ITT. Nem tudtam, mit tegyek, ha mégis errõl akart volna beszélni. De ehelyett annyit mondott: majd megoldjuk. Neki mindig csak egyetlen gondja van: a PÉNZ (kinek nem?!) Az vele a baj, hogy kevés...
Megpróbáltam én is keresni némi pluszt,(az én GYEDem átlagban 40ezer, az Õ közalkalmazotti fizetése 38ezer, ebbõl elvileg ki kellene tudnunk jönni, de nem megy/ment) ezért elvállaltam egy vietnámi kisfiú "õrzését" Minden nap reggel 6-tól este 5-6-ig van nálunk, hétvégén is. Most 11 hónapos, egy kicsit sok gond van a két gyerekkel, de a lányom így nincs egyedül és a pénz is sokkal több. Már tudtunk venni egy testvérbabakocsit és a szülésre is tettem már félre. Csak azt nem tudom, mi legyen a szülés után. A fiú szülei azt szeretnék, hogy még 2 évig vigyázzak rá, de hogy bírnám egyedül az újszülöttel, az én 2 éves lányommal és vele? Erre adjatok tanácsot!
Különben nekünk nagyon nagy szerencsénk volt amikor a lányom született, mert kaptunk egy csomó ruhát, kiságyat, kádat stb. ezeket nem kellett megvennünk, és azóta is használt ruhákat veszek neki, csak egy két dolgot kap újonnan (zokni, body) Meg anyukám bölcsiben gondozónõ és "örököl" az unokájának sokmindent. Legutóbb kb. 25 pár cipõvel érkezett!!!
Na most befejezem, legközelebb jövõ vasárnap tudok valószínüleg írni. Addig is várom a tanácsokat és sok sikert az itthoni élethez Sunflower! (és egy babát is!)
Anna,
szegoa@operamail.com Ui: Nagyon boldog vagyok a nem várt babával a pocakomban!