Kiemelt témák

Timi!
Nem hiszem, hogy megbocsátani annyi mint elfelejteni. Ugyanis (valahol olvastam, de nagyon igaznak tartom) hogy ha el tudjuk felejteni, amit megbocsátunk, akkor nem lenne értelme megbocsátani. De szerintem az emberek többsége nem is tud felejteni. Hisz (lásd 23-i hozzászólásomat)
hiába bocsátasz meg, Te szereted őt, ő (lagalábbis amikor megcsalt, megbántott) nem szeretett Téged. És mindig benned marad, hogy 'vajon most hol van? Nem is biztos, hogy a haverokkal...' Szóval a kétely ott marad. És ahogy írtam is, és az utánam hozzászóló is, sokszor nem is a fizikai hűtlenség a legmocskosabb az egészben,. hanem a bizalom elvesztése.

Kedves Zsóka! Én viszont továbbra is úgy látom, hogy a megbocsájtás egyenlő a felejtéssel. Abban igazad van, hogy az emberek többsége nem tud felejteni, de megbocsátani sem. A szeret vagy nem szeret kérdésébe nem tudok, tapasztalat híján beleszólni! Üdv: Timi

Bocs, hogy belekontarkodok, de szerintem van olyan hogy nem haragszom, amiert valaki megbantott, nem haragszom, elfogadom, es mar nem is faj, de ATTOL MEG NEM LESZ OLYAN AZ AZ akarmifele kapcsolat , MINT VOLT ELOTTE.
Nekem sajnos tul jo a memoriam, ha nem haragszom , attol meg emlekszem .
Kriszta, szerintem nem lehet mit tenni a ferjeddel , sorozik es kesz. Ennyi szabadsagra vagyik,de hat ezt elveszed tole, neked nem lesz koszonet az egeszbol.
Alma

Egy kicsit régebbre visszautalva.
Nem minden férfinek lételeme, hogy eljárjon sörözni a haverokkal. Én személy szerint szivesebben vagyok itthon a "két csajom" társaságában. Amúgy is nagyon sok a munkaidő. Inkább itthon Ubizok, NETezek és most az EB alatt focit nézek(egy meccs-nap, egy sör ! otthon!). Mielőtt bárki azt írná vissza, hogy "NA TIPIKUS FÉRFI" az asszony mostanában többet nézi az EB-t mint én, és Ő kiabál, ha valami jó történik. Nem rég valaki írta, hogy örül a foci EB-nek, mert végre odafér a géphez. Kitartás, szeptemberben kezdődik az OLIMPIA!(mi Garammal nagyon várjuk). Habár az általam leírtak, szerintem már abszolút nem tartoznak a címben foglaltakhoz.

Üdv.: UbiPapa

Kriszta, ha a kapcsolatotok kezdetén is eljárt a párod a haverokkal, akkor ezt nem tartom a kapcsolat megromlásának, mert kezdetektől tudtad, hogy ez a szórakozása. Maximum most már nehezebben tolerálod.

Szia, Kamilla!
Sajnos mindigis eljárt a férjem a haverokkal, viszont akkor még nem volt gyerek, és engem is szinte mindenhova magával hurcolt. Most már a gyerek miatt nekem itthon kell maradnom (nincs, aki vigyázna rá), viszont a férjem hajlandó arra, hogy ha nekem van esti programom a barátnőimmel, akkor ő maradjon otthon a fiunkkal. Csak én ezt nem csinálom olyan gyakran, mint ő. Abban reménykedem, hogy ahogy "öregszik" majd kevésbé vágyik majd eljárni ilyen éjszakába nyúló sörözésekre.
Üdv: Kriszta

Kriszta, szerintem meg kellene néha szerveznetek a gyerekfelügyeletet és _együtt_ elmenni vhová.

Kedves Timi!
Az, hogy valamit töröljünk az agyunkból szándékosan vagy tudat alatt, ellent mond a norm. központi idegrendszer működésének, azaz az már pathologias (más néven kóros, beteges). Ugy gondolom, egy ilyen dolgot esetleg meg lehet bocsájtani. és a hozzáállásunkat át lehet értékelni, de törölni nem lehet az agyunkból.
Szia: Dóri

Kedveseim!
Engedelmetekkel visszatérek az eredeti témához: sex a szülés után... A fentiekben kevesek "tollából" olvashattam gyakorlatias dolgokat, ezért remélem, a mi esetünk hasznára lesz valakinek. Az első gyerekünk születését követően hónapokon keresztül nem sikerült klasszikus értelemben vett házas életet élnünk, ugyanis fizikai fájdalom volt élvezet helyett. Fertőzésre gyanakodtam, a labor és a nőgyógyász szerint szoptatás alatt kifogástalanok voltak az értékek.
Dr. W. DERMOLIN gel (recept nélkül is kapható) használatát javasolta és nagyon sok türelmet kivánt. Én is ezt teszem.

Ui. Második gyerkőcünk Szilveszterkor született -szintén császárral-, és már egész jól haladunk...
Sok-sok türelem és odaadás kell, mint a kölkökhöz.

Sok sikert!

Ányocska

Szülés utáni szex?

Lehet figyelni!!!

Szorongva próbáltuk, a férjem legalább annyira óvatos volt, mint amennyire féltem én...még nevetgéltünk is közben, vidáman, humorral oldottuk fel...az első gyerek után, idestova 16 évvel ezelött. Áthidaló megoldás volt a pettingelés!!! Mint a kezdetekben, amikor is két kis tacskók voltunk. Nekem Ő az első, neki én.

Két és fél év múlva lányom után egy fiút szültem. Legboldogabb, legkiegyensúlyozottabb asszonynak éreztem magam!!! És a szex magától valahogy sokkal jobban ment. Igaz, tejtől duzzadó melleim fájtak egy apró érintéstől is, hisz ekkor 25 évesen tejtesónal is jutott fél évig belőle!!! Nem volt baj, ezt is megértette a férj, aki szeretettel, gondoskodással vett körül.
Aztán teltek az évek, voltak gondjaink e téren, én úgy éreztem, a sok gond, meg a másodállások a megélhetésért lefárasztják a párom fizikailag is, meg az aktivitását nézve is...

Nem baj, gondoltam, erre való a szeretet! Kitaláltam fortélyokat, színt akrtam vinni a házasságba, hisz a kezdetekben a két kis tacskó nem igazán engedte el a fantáziáját sem...illetve a férjem, gondolatban! Nézegette a szexlapokat, meg novellát találtam nála...amikor kérdőre vontam, miért, elégedetlen, elütötte azzal, nem tudja...én meg elfogadtam, nem a legvirtuózabb ember, bár álmodozik...
A szeretet nyugodt napokat adott, aztán úgy éreztem, ha együtt szülnénk, sok gátlást leküzd...meg annak idején nem lehetett. És boldog 9 hónap után gyönyörű szülés volt!!! Egy óra 10 perc alatt zajlott le és én mosolyogtam végig!!!

Nagyon megértő volt, hisz ismerte a szoptatás alatt hogyan engedem magamhoz...a mellemet ne érintse. Ez régen sem volt baj...és ha nem is kívántam a szexet, ahogy mondani szokták, "leápoltam", ne legyen gondja. Ugye ezt ne részletezzem, milyen módokban tettem??? :-)))

No, a slusz poén!!! Hamarosan a szülés után lett saját mobilja, meg csatlakoztunk a netre...
Állítólag kíváncsiság volt...de nagyot szólt!!! A kezdetben kamasz lányomnak volt fura, mik vannak a gép agyában...nem az anyjának szóló levelek, no meg telefonszámok. Nem kérdőre vontam a férjem, hanem kértem, bezéljük meg...tagadott. De a kis zöldszemű elindított engem...és a kutatómunkák furcsaságokat hoztak elő: óvszereket, pedig mi nem használunk...szálloda címet...és a gépben bennt felejtett szaftos leveleket.

Még mindig adtam esélyt, de tagadott!!! Aztán egy laza mozdulattal előhívtam a mobil utolsó fogadott üzenetét...a szerelmes nőtől jött. Mit csinált??? Támadott!!! Én voltam a szemét, aki kutakodik!!! És persze a cirkuszok elkezdődtek...a tejem elment.
Azt mondta, két npra vidékre megy tolmácsolni...és még egy tízezrest is lobogtatott, amikor hazajött!!! És volt képe odabújni hozzám, úgy hiányoztál...
Hja!!! Csak lebukott...a nővel volt...és ráadásul a telefonhívást is eljátszották, mintha megbízát kapna...
Én meg úgy éreztem, mint a porcelánfejű baba, akit szeszélyből földhözvágnak...a testem itt van, vele él, de ez már nem az a feleség, akit anno az oltár elé vezetett. Semmi nem szent???

Ráadásul, ha nagyon megpiszkáljuk a dolgot, nekem lennének hiányosságaim, mint nőnek...hogy miket nem kapok meg!!!
Persze beadta, nem is kapott semmit ettől a kapcsolattól...most már visszalépne...

No, összetört fejjel, hogy lehet megbocsájtani???

És azóta pokollá vált...lehet, hogy ez a férfiak kapuzárás előtti frásza??? Elindult agyában a perverzió, olyan dolgokra venne rá, aminek fotóit betegesen gyűjti a netről...nem vagyok prüd, de én szeretem megválasztani kivel szeretkezzek...és nem leakasztani egy házaspárt, csak hogy megnézze kívülről, én hogy nézek ki szex közben, meg elviselné, ha nővel csinálnám, akár két hapsival egyszerre...megőrült? Bezsongott??? És nem nyújt annyit, hogy ilyen álmai legyenek...mondtam, menjen pszichológushoz...

No, ilyen "szex a szülés után"-ra fájt a foga némely olvasónak???

Ehhez most nem adnám a nevem...nem azért mert szégyellem, hanem mert sok helyen ismernek.

Kedves Anonymus!

Hát le a kalappal előtted ha még mindig a férjeddel vagy. Azt hiszem ezt leginkább lelkileg nehéz elviselni, és sokan mondanák, hogy azonnal hagyd ott a férjed de gondolom ezt nem teszed. Nos én sem ezt tanácsolnám. Velem nem történt ilyen de szerintem bármelyik nővel akármikor megtörténhet. Akár mi is történik a férj és feleség között a gyerekeknek akkor is együtt van szükségük a szüleikre, és neked is sokkal nehezebb lenne egyedül. Szokták mondani, hogy jobb a szükséges rossz mint a semmi.Addig amíg nem fajulnak a dolgok csúnyává (veszekedés, verekedés) a gyerekek előtt, addig együtt kell maradni, csak persze ezt a terhet is a nőnek kell viselni. Mi most várjuk a másoddik gyerekünket és néha nekem is eszembe jutnak olyan dolgok, hogy megcsalhatna a párom, hisz így terhesen se kívánja annyira a dolgot az ember (legalábbis én) és a párom jóképű, inteligens, humoros pénze is van, úgyhogy 1-2 éjszakára könnyen elcsavarhatnák a fejét, főleg, hogy egy kicsit más vagyok mint ezelőtt. Éjszakára soha nem marad ki, telefonon mindig elérem, sokhelyre együtt megyünk de bármikor előfordulhat szerintem, hogy egy férfi egy kínálkozó alkalmat nem tud kihagyni. Azt hiszem ez még megbocsájtható. Nos a te esetedbe, hogy a férjed olyan dolgokat akar amit te nem erre nem tudok mit mondani. Talán erre való a barátnő.
Semmi okosat nem tudok mondani ez csak rajtad múlik meddig bírod.
Üdv.BB

Szerintem a szexet a szülés után az nehezíti meg a legjobban, hogy a nőt kifárasztja a terhesség, szülés, szoptatás, gyerekek terelgetése és egy idő után arra döbben rá, hogy nem is igazán hiányzik az életéből a szex. Mert az ugye elég fárasztó tud lenni :) Ehhez persze még társul a megszokás, netán unalom, kudarcok. A legtöbb embernek sem ideje, sem energiája, de lehetősége sincs újítani, változatossá tenni a szerelmi életét. Mindezek mellett szereti a párját, csak éppen egy férfinak ez kevés. Bezárult volna az ördögi kör? Netán van kiút?

Szia, BB!

Köszönöm az együttérzésed!

Én is gondolom a maradás lenne célszerű...de kezd nagyon feszültté válni a helyzet...és a tizenévesek is nehezen tűrik.
Viszont egyedül semmiképpen nem vágnék neki a világnak...nem a bátorság hiányzik ilyenkor, hanem a hova menjek, miből éljek?

No és én nem mondhatom el, hogy a férj minden szempontból oké: 120 kg és a csőd szélére vitt bennünket...

És folyton, mindenért bocsássak meg. Jó, mi???

Egy kicsi fény azért felragyogott...ilyen az élet! De erről majd később...talán pár hét múlva feltárom. Oké?

Addig is minden együttérzést kösz!!!


Anonymus

Kedves Anonymus!

Azt hiszem rájöttem ki vagy, és hogy a leveleidből ismerni lehet a családi felállást még jobban sajnállak. Főleg hogy ez annyi idő után, több gyerek vállalása után történik meg. Mer egyfelől csodálatos anya vagy, aki a szűkös lehetőségektől eltekintve is igyekezett megállni a helyét, másfelől ott vannak a gyerkekid, akiket boldogsággal, örömmel vállaltatok, kihordtad mindet, feláldoztad a tested, a karriered, az életed egy részét hogy felnevelhesd őket, és akkor jön a hála érte a párodtól aki összeáll egy másik nővel. Én sokáig úgy gondoltam a megcsalatás megbocsáthatatlan bűn. Mára úgy gondolom a megcsalatások is különbözőek lehetnek (időtartam, érzelmi mélység, motiváció miegymás alapján), és ez alapján más lehet a reagálás is rá. Nem írtál bővebben erről, de a reagálásodból következtetni lehet rá, hogy ez egy hosszútávú csalatás volt, bár hogy ez egy érzelemmentes szexre alapuló viszony volt-e az nem derült ki. A legszörnyűbb szerintem az lehet, mikor ez a kapcsolat már nemcsak a férjed testét, de a lelkét is kívánja.
Úgy gondolom engem még nem csaltak meg, bár ebben korántsem lehetek bizonyos. Szörnyen féltékeny természet vagyok, vannak időszakaim mikor egyenesen őrültté válik, és vannak nyugalmi időszakaim is, mkor naívan hiszek. Sokszor éppen az az ambivalencia kerget őrületbe, hogy bizonytalanságban vagyok, nekitámadok a páromnak, majd utána hülyén érzem magam. Nem tudom hogy csak vádaskodom-e, és megbántom, vagy megint naívan bekapom a csalit, és még én kérek bocsánaot, miközben jót röhögneka hátam mögött. Mindenesetre egy dologban irigylem azokat akik megtudják a tényt, hogy megcsalták. Bizonyosságot kapnak, és nem kell többé az örökös bizonytalanságban élniük, nem marja őket minden kis apró jelre a zöldszemű szörny. Sajnos a félelmeim között az is gyakori, hogy kiderülhet-e egyáltalán az hogy az embert megcsalták/megcsalják?? Nagyon fájna, de nem tudom mit tennék. Időnként azt kívánom bárcsak gondolatolvasó lehetnék, olyan jó lenne belelátni a ki nem mondott szavak közé.
Így azonban marad a gyanú, amely megöl téged, és elviselhetetlenné tesz, marad az örökös bizonytalanság, bizalmatlanság, és ez előbb utóbb megmérgezi a kapcsolatot. Nálunk mindez fennáll. Ez sem jobb, mint megtudni hogy megcsaltak.

Sziasztok!
Szia Anonymus! csatlakozva Zorkanyához, azt hisze, én is tudom, hogy ki vagy, és ettől csak még rosszabb. Hiszen itt állunk és nem tudunk segíteni, még vigasztaló szóval sem nagyon. Anno öt éve szilveszterkor tudtam meg a(z első) féejemről, hogy barátnője van. Aki az egyik kolléganőm volt. Hát, a következő fél évet nem kívánom senkinek. És azt asem, hogy mint a hülye könyvekben és filmekben, én a hülye feleség tudtam meg legutoljára, miközben a párom összes barátja tudott a dologról. És feltehetően arról is, hogy kapcsolatunk hét (!) éve alatt végig (!) volt barátznője, mindig más és más. Csak ügyesen csinálta, én pedig szerelmes és naiv voltam.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem volt gyerekünk, és "csak" 26 éves voltam, amikor elváltunk. Nem tudom, mit tennék a helyedben, néha elgondolkodom azon, mit tennék, ha a (mostani és remélem utolsó) férjem megcsalna. Mert a dolgokon sokat változtat a gyerekek léte. Anno habozás nélkül otthagytam a férjemet (no ez túlzás, mert még könyxörögtem is neki). A legrosszabb szerintem nem is a fizikai megcslás, hanem a becsapottság, Hogy hülyének nézett. És a bizalom elvesztése. Hiszen ezután már soha nem hisz neki az ember. Még ha a kapcsolata a barátnőjével megszakad is, az emberben mindig benne bujkál a kisördög: hátha most nem is túlórázik, vagy sö9rözik a barátaivbal vagy mittudomén, hanem nővel van? Soha nem tudsz már úgy megbízni benne, mint aszelőtt. Ez a legszörnyűbb. A áromnak (elsőnek) is voltak ilyen szuper ötletei, hohgy hárman, meg másik lánnyal, meg mittudomén, hát bezsonganak, istenem. De nála nem lehet szó kapuzárás előtti pánikról, akkor csak 26 éves volt. Ilyen fajta a lelkem, a farka után megy. Én meg balga és szerencsétlen, kifogtam.
Most jól megvigasztaltalak... Bocs. Remélem rendbejüönnek a dolgok nálatok, lesz erőd átlépni-túllépni a dolgokon és BÍZNI MAGADBAN!!
szia
Zsóka

Kedves Anonymus!

Azt hiszem elhamarkodottan írtam, hogy jobb vele mint nélküle, hisz nem ismertem a többi tényt. Az biztos ha már semmi erénye nincs amiért szeretni kellene és a családban is feszültséget kelt, akkor mindenki boldoguljon ahogy tud, és próbáljon meg boldog lenni valaki mással. A párom azt szokta mondani ha meglát valami szép csinos nőt és én is észreveszem, hogy ő megnézte akkor azt szokta mondani, hogy őt is unja valaki. Lassan azt kell hinnem, hogy az ember így van kitalálva hogy nem lehet egy valakivel leélni az életedet mert amikor már a gondolatát is ismered unalmassá válik a dolog. Persze ezt senki nem meri bevallani, még én is boldognak érzem magam, de nekem se ő az első (bár remélem, hogy az utolsó) de ebbe sohasem lehetünk 100 %-ig biztosak. Mindenki saját maga tudja mennyit bír megbocsájtani, de én talán ennyi esélyt sem hagytam volna neki.
Gratulálok: BB

Kedves Mindannyian!!!

:-))) Ennyire boldoggá tett leveleitek...no, meg hogy talán néhányan sejtik kilétem. De ez sem zavar!!!

Nagyon, de nagyon 2 lábra álltam! Talán még hálás is leszek ezért a téli félrelépésért!!!

Megy a nyitott házasság, kedvére keresgélhet nőciket. Bár már nem is az volt bennem a szálka, hogy "egy másik nő"...valóban a csalódás, a becsapottság, ki ez az ember? Nem bízhatok benne tovább. És nem is akkora durranás mellette az élet. Sokan, kevesebb jövedelmekből ennyi év után többet felmutatnak. Tűrtem, nyeltem, hisz a szüleim is nyomorogtak, mit akarhatok én az élettől???

Tudom, nem minden a pénz...

És higgyétek el, nem revansot vettem, csak kitekintettem a világba...és csoda történt!!!

6 hete őrületes boldogságban van részem...és igenis létezik újrakezdés!!! Bővebbet ide nem szeretnék...

Mindent kösz Mindenkinek!!!

Anonymus

kedves Anonimys!
Szurkolok Neked!
Lisa

Milyen furcsa hogy valakit így kárpótoljon a sors, először a poklok poklát járatja meg vele, majd a fellegekbe repíti, talán olyan boldogság közé ami eddig soha nem volt neki megadva..
Hát kedves ismeretlen ismerős, sok sikert az új és boldog életedhez!

Kedves MINDENKI!!!


Köszönöm!!!!

Majd egyszer megírom...mindig van kiút!! És boldog lehetek végre!!!

SŐT! Ennyire szerelmes még soha nem voltam!!!

Anonymus :-)))

Sziasztok,
Most , hogy Anonymusnak rendeződtek a dolgai , előhozhatom a saját újkeletű problémámat.
Unom a sexetI Most már határozottan menekülök előle. Meddig bírhatja ki egy férfi a folyamatos visszauitasítást?
És mért lett elegem nekem az együttlétekből.
Szükségem van a testi közelségére, de a szexre NEM.
Üdv: Veronik

Szia Veronik!
Nem lehet, hogy azért utasítod el, mert lelikleg még nem vagy túl az ab-on, és félsz egy újabb teherbeeséstől?
De az is lehet, hogy vmi hormonális oka van (mint a terhesség alatt pl.).
Ezek jutottak eszembe...

Veronik!

Ha a helyzet súlyosbodik küldd át hozzám az urad, én meg átküldöm hozzád az én párom, és mindenki boldog lesz!!

Zorkanya

Szia Veronik!

Mondhatjuk, a "szamból vetted ki a szót".
Én is pontosan így érzek de már a testi közelség sem kell. Én arra gondoltam, hogy ez valami GYES neurózis lehet mert korábban nem voltam ilyen elutasító. De ettől mindsketten szenvedünk.Én meg menekülök. Borzasztó!
Sorstárs

Szia, Zorkanya!!!

Most Hozzád szólnék!!! Nagyon jól fogalmaztál!!! Ebben az utóbbi 2 sorodban MINDEN benne van.:-)))

Valóban, ilyen ember csak egy létezik...az a bizonyos nagy Ő. És nem is akármilyen történet a mienk...csigázom a kedélyeket, akik nekem szurkoltak...majd nem is olyan sokára leírom, olyan a történetem, ami talán a Romana vagy valami hasonló romantikus lapban jelenik meg! És hálás vagyok a sorsnak...no, meg az én bátorságomnak, mert sajna bizony már az önpusztítás is megfordult a fejemben. De van 3 gyerekem...
És így már tudom, nekik is jobb lesz. Csak addig kell kibírnom jelen helyzetem...talán még egy év és vége!!! Kilépek ebből a környezetemből. No, de nem megyek előre ennyire.:-)))

Köszönöm a jó szavakat!!!

Anonymus

Sziasztok!

Tobben is mondtatok hogy unjatok a sexet...hmm...
Lehet hogy csak az en hazassaagomban torent ilyen, de kislanyom megszuletese utan alig vartam hogy ujra romantikussa valjon kapcsolatunk ferjemmel.
Hoppa, mar 4 honapja csak almodozom,ugyanis ferjem
nemkivanja az eggyuttletet.Probaltam vele beszelni es csak azt mondta: "nem tudom miert...".talan a szules latvanya riasztotta igy el vagy az en nemigazan tokeletes (terhesseg utani) testem.
O mindig mondja hogy ezek a dolgok nem zavarjak, mert olyannak szeret amilyen vagyok.Dehat akkor mi tortenhetett?
Tanacstalan vagyok, de turelmes mert ezen vitazni nem eri meg!

Kedveseim,
Én akkor mit szóljak? (Ha már itt tartunk...) A párom rengeteget dolgozik, nem vitás. Sokszor fáradt és kimerült ebből kifolyólag. Én sem vagyok épp állandóan friss és kipihent.
Előző kapcsolatomban azért normálisnak mondható volt a szexuális életünk. Most meg (ha korábban mondja vki el sem hiszem) átlag három havonta szeretkezünk!! 30 éves vagyok, nem egy szexmániás, de azért hetente egyszer-kétszer jó lenne összebújni (még kéthetente egyszeri alkalomban is kiegyeznék).
Egyébként szeret, ezt bizonygatnia sem kell, minden gesztusával ezt érezteti. Ti mit tennétek?

sziasztok!
először Neked válaszolok, Zorkanya:
Ha a helyzet súlyosbodik cserélhetünk. Hátha nekünk, lógósoknak is megjön a kedvünk és akkor mindenki visszakaphatja a saját párját.

Azt hiszem egy okot már én is fel tudok hozni a visszautasításokra. Sőt, ha őszinte akarok lenni akkor kettőt, (vagy hármat?).

1. Pár napig anyáméknál majd anyósoméknál külön szobában tudtuk altatni Emesét, de ez csak arra volt jó, hogy most már zavarja, ha este mozgolódni próbálunk a szobában. Napközben meg reménytelen időt, helyet, egyszóval alkalmat találni.
2. Na ez egy kicsit ciki:
Szóval nem szűkült vissza a hüvelyem az eredeti állapotába. Persze a probléma nem ennyiből áll. Ha szeretkezés közben helyzetet változtatunk, akkor levegő jön ki belőlem, és ez teljesen leblokkol. Csak azt nem értem, hogy nem zavarja annyira a páromat, hogy képes úgy tenni, mintha nem is történt volna semmi???
3. A múlt héten, mint jókislányhoz illik, vagyis inkább, mint jó feleséghez illik, visszautasítottam házaságom kezdete óta az első csábítást. És most ezen gondolkozom.

Ha valaki a kettes pontra tudna megoldást, azt nagyon szívesen fogadom. az első jövőre megoldódik, saját házba költözünk. A harmadik meg nem is olyan érdekes.
Üdv mindenkinek.
Veronik

Szia Veronik.
A kettes pontra a megoldás intimtorna (bár nem tudom, hogy mennyire segít), vagy a műtét ami szerintem sokkal biztosabb. Nem tudok túl sokat a dologról (egyik ismerősöm csináltatta) a nőgyógyászodnál kell jelentkezni (plasztikai műtétnek fogják hívni) és egy kicsit összevarrnak. Ennyit tudok róla. A párom orvos, ha többet szeretnél tudni, megkérdezhetem.
Szia Zsozso

Köszi Zsozso,
igen szeretnék többet tudni róla. Pl ha még szeretnék 2-3 gyereket akkor érdemes-e elötte megcsináltatni a műtétet vagy sem.
A tornát addig is kipróbálom.
Szasztok: Veronik

Szia Veronik,
Itt a babanet rendelőjében a pszichológis v. szexuálpszichológis v. ki ajánlotta egy levélírójának a honlapján található intimtorna gyakorlatokat, vmi Keppel v. Kneppel v milyen gyakorlatok. A honlapja: www. szexterápia.hu
helyen található.
üdv
Zsóka

Kedves Veronik!

Szerintem csináld a tornát keményen, és nem lesz szükség semmiféle műtétre! Egyébként meg ha további szülés után esetleg összevarrnak, lehet kérni, hogy szűkebbre vegyék szerintem, engem legalábbis megkérdezett a dokim (bár viccesen), hogy na, a férjem milyen méretűre szeretné, ha ő összevarrna... (Bár lehet, hogy hülyeség....?) Én elalvás előtt, az ágyban szánok rá 5-6 percet, ami alatt 90 összeszorítás-elernyesztést csinálok, majd 10-et úgy, hogy kitartom, amíg 20-ig számolok. Szerintem eredményes! (Az egyik barátnőm pl. abbahagyta, mert túl szűk lett tőle egy idő után, pedig már 2 gyereket szült!)

Sok sikert!

Üdv: Krisztina

Helló Lányok!

Az intimtornás részéhez nem tudok hozzászólni, (biológiai okok miatt). Ennek ellenére magát a 2-es pont jelenséget ismerem. Engem személy szerint nem zavar. Viszont a tornáról én is hallottam és azt is, hogy ez több gondot és problémát is orvosol.
A másik. Feleségemmel nekünk sem volt éppen aktív a szexuális életünk a szülés óta (3 havonta). Most viszont elmentünk kettesben 5 napra nyaralni és fenomenális volt. Természetesen a kis Ubi nélkül mindez. Tudni kell még, hogy a kiscsaj otthon egy szobában alszik velünk.
Szóval, mindenkinek kitartás és regyszer minden jobbra fordul.

Üdv.: UbiPapa

csodálkozom, hogy ilyen rég nem volt hozzászólás a témában. Lehet, hogy a szülői szerepet válolók nem elég szexmániásak.
Mindenki használja a saját nevét, s talán úgy érzitek vigyáznotok kell nehogy a két szerep ellentmondásba kerüljön egymással.
Voltatok már hármasban?,
Elmesélem a saját élményeimet.
Az első esetnél rendesen befürdetett a párom .
A kiszemelt áldozat egy közös barátunk volt akiről előzetesen megbeszéltük , hogy tulajdonképpen mindkettőnknek megfelel.
Egyik este hármasban voltunk. Párom azt súgta , hogy már megbeszélték, csak arra várnak, hogy kezdjek én, ezzel mutatva a beleegyezésemet. Hát nme volt megbeszélve.
Olyan zavarba jött szegény harmadik, mintha legalábbis meg akakrná erőszakolni egy egész katonai század. Azt vártam volna egy ilyen hármas összejöveteltől, hogy olyan végletes feszültség lesz bennem, amit egy orgazmussal feloldani igazi csúcs lesz. De így, hogy nekem kellett lelket önteni a vendégünkbe, ez teljesen lehütött. Ittunk is hozzá és ez ugyebár egy férfiember potenciálját sem növeli.
Valahogy elkinlódtunk addig, míg legalább a kívülállót eljutattuk a kielégilüség, majd másnap hárman ébredtünk az ágyban.
A baráti kapcsolat azóta szünetel. ( a vendég most külföldön dolgozik)
Eltelt egyí kis idő míg a felállás megismétlődött.
Kb ugyan annyira volt előkészítve.
De azért sokkal jobban sült el. A harmadik csak annyit kérdezett, biztos nem baj? és rendesen beszállt a buliba. Holmi alkohol tartalmú italok következtében most sem volt tökéletes, de egy baráti társaságba járunk és érezzük, meg fogjuk ezt játszani kevesebb alkohol mellett is.
Nagyon erotikus ez a várakozás. Gondolj bele , egy új szerelem izgalma, ami teljesen legális.

Kedves Nanáhogyáltal

Nem tudom mi volt a szándékod a leveleddel, elolvastam és kész. Úgy látszik te is rettegsz attól hogy a 2 szerep üti egymást ugyebár???
Nos én hármasban nem próbáltam még -ha ennyire izgat a nemi életem-, (bár némileg megmozgatta a fantáziám), de hidd el én már annak is örülnék ha hagyományos édes kettesben is gördülékenyebben menne a dolog.

Remélem boldog vagy a válaszomtól, maradva tisztelettel:

Zorkanya akinek nincsenek takargatnivalói

Sziasztok!

Ubipapa. Nekunk is alszik egy kiscsaj az agyban, ami szerencsere eleg szeles. Szerintem ez nem akadaly :))) Mondjuk, az ajtot be kell zarni, mert ha benyit egy nagyobb kolok, ...

Zorkanya. Csak kitartas! Megjegyzem, hogy szerintem az emberisegnek az a resze szaporodik el, amelyik szereti a szexet... :)))

Nanahogy. 3-asban nem, es egyelore elegedett vagyok 2-esben is. Sorry.

A szules utan az a problema, hogy 4-6 hetig nem nagyon szabad... :(((
Gyakorolni kell....

Intimtorna bologiai okokbol passz. Bar ha parom gyakorol, azt egybol megerzem.....:)))
No, ennyi.

udv
Zsolt

Sziasztok!

Még én sem próbáltam hármasban, de nehezen tudom elképzelni magam ebben a szituációban, annak ellenére, hogy elég "pajkos" nőnek tartanak az ismerőseim... Én például teljesen tanácstalan lennék, hogy én hogyan viselkedjek azzal a másikkal. Mert egyszerre csak egyre tudok koncentrálni, és akkor addig mit csinál a másik? Vagy felváltva? És hol a szerelem?

Zsolt, intimtorna terén azt érzed, MIKÖZBEN gyakorol a párod, vagy azt, hogy GYAKOROLT (ezért pl. feszesebb az aktuális helyen)?

Most, hogy babát várok nekem is ritkult a szexuális életem, elég gyakran vagyok fáradt vagy émelygek esténként, a férjem meg nem olyan típus, aki rámugrik, eddig én voltam az, aki elkapta az ő grabancát... Viszont Zsolt, attól, hogy 4-6 hétig "nem lehet" a szülés után szeretkezni, az nem jelenti azt, hogy pl. pettingelni sem lehet, mi például a szülést követő második héten (5 napig ugye kórház, aztán meg végkimerülés az első otthon töltött napokban...) már hevesen műveltük ezt, szerintem nem egy rossz megoldás!

Kedves Nanáhogyáltal, remélem meggyőztelek arról, hogy nálam a két szerep abszolút összeegyeztethető, és nem érzem szégyenletesnek sem. Egyébként az archívban olvashatsz még tőlem sokmindent ebben a témában. Egyéb témákban pedig szintén megtalálhatod az írásaimat, sohasem használok álnevet, sőt, mindig ugyanazon a néven írok. Ezekután remélem te is fel mered fedni magad! Kíváncsian várjuk a jelentkezésed!

Üdv: Krisztina

Kedves Nanáhogy!

Kicsit furcsa ez a szinte vádló kijelentésed, mármint, hogy a szülői szerepet vállalók nem elég "szexmániásak". Az egyik nem zárja ki a másikat, csak hát ez nem egy "Szexcsatorna".
Ha annyira kiváncsi vagy én sok mindenre kapható voltam ifjú leány koromban, a te általad felvetett témát is kipróbáltam, de ez nem jelenti azt, hogy bárhol is hangoztatni vagy élménybeszámolót kéne tartani róla, még ha csak "arctalanul" is.
Írtad, hogy nagyon erotikusnak találod az új szerelem izgalmát. Egyet árulj el (őszintén):
Mi köze van az egészhez a szerelemnek? Lássuk be, semmi.
Nem tudom, hogy a te esetedben a "fix" párod csak olyan "járunkegymással" vagy a férjed, és még gyermek is társul hozzá?
Amíg az ember felelőség nélkül él bele a nagyvilágba, lelke rajta próbáljon ki amit akar, ez mindenkinek a saját joga, de ha már család áll a háttérben, és az ember lányának mégis ilyen "pótcselekvésekre" van szüksége, azt hiszem ott már nagy baj van...

Üdv:Timea

Szia Krisztina!

Szerelem, szerelem, te sotet verem.... szerelem az automat...

Nos, nem MIKOZBEN. A 2. a helyes valasz.
On egy hangszorot nyert! :))

A babavaras azert nagyon kellemes, mert akkor nincsenek fogamzasgatlasi problemak, es felelmek, vegre nyugodtan lehet. Ez minden gyerekunktol nagyszeru ajandek volt. Es pocakos kismamval is nagyon kellemes!

Na, igen, a petting. Jo, jo utana, de ha mar elotte is hetekig (na, jo, 2, mert korabban jott a kiscsaj) csak az volt, akkor jo lenne valami tobb is.... Hm?

Krisztina, Neked kuldtem piros pontot az elebb egy masaik topicban? Mert ha igen, akkor most megegyet kuldok, a grabancokert :))))

udv
Zsolt

Szia, Zsolt!

Kösz a piros pontokat! Szóval UTÁNA. Na, ezt tegnap én is megkérdeztem a férjemtől, és azt mondta, érezte.

Engem a fogamzásgátlási probléma sokkal kevésbé zavart, mint a gömbölyödő has. Valahogy nem éreztem magam nőiesnek egy ekkora növekvő görögdinnyével a pocakom helyén. Miért kellett szülés előtt hetekig pettinghez folyamodni? Nálunk még a szülés előtti éjszaka is "élesben" mentek a dolgok.

Az én férjem igen kényelmes típus. Rendszeresen tréfálkozom vele, hogy nálunk fel vannak cserélve a szerepek. Gyakorlatilag én csábítom el őt, ő meg hagyja magát. Végülis nem is annyira rossz leosztás, legalább irányíthatok...

Üdv: Krisztina

Szia Krisztina!

Piros pontokat orommel :))
Igen, UTANA. Latod, ilyenek ezek a ferfiak. Ereznek.... Nem fura? :)
Ugyhogy edzzel csak nyugodtan, Neked is jo kozonseged van!

Ja, ertem, kenyelmes egy ferj. Hat igen. Ha ilyen pirospontos parja van, mint Te, akkor lehet is kenyelmes.... (csupa pajzan megjegyzes)

Gombolyodo has. Tudod, hogy nincs szebb, mint egy kismama? Vannak akiknek szep. nem tudtal errol?Nagyon is noies, szerintem. Emiatt sose aggodj! A legszebb, amit eddig errol hallottam, a szokasos vicceken tul:
Mi a no? - igeret.
Es az a bizonyos gorogdinnye ennek a kezzelfoghato beteljesitese, mindenfele ertelemben (szimbolikusan, es eletben is). Es - nekem legalabbis - emiatt szep. Ez is a noi let resze. Lehet utalni, nem szeretni (te karrierista no vagy?), de vannak fickok, akik megis szeretik. Szoval ez szerintem sose zavarjon. Szules utan is leszel meg csinos!

Es tudod, valahogy sokmindent tudunk, de az elet kezdete es vege nincs teljesen a kezunkben, rombolni tudunk, de valodi hatalmunk nincs. (egyeni velemeny, hogy latod ezt?) Es a gombolyodo pocakod is valmikeppen a titok resze, amit eletnek hivunk.

Engem meg a fogamzasgatlasi resze zavart mindig jobban.

Petting, hogy miert? 1. vannak velemenyek, hogy szules elott par hettel mar ne. 2. Ha a paromnak a vege fele mar nem esik olyan jol, akkor minek odabennt eroltetni? Az onzesnek is vannak hatarai...

Csak iranyitsal, renduletlen! Es erezd magad dinnyevel is noiesnek, biztos az vagy, ne aggodj!
(akkor is ha megcsak dio, vagy rosszul emlekszem?)

udvozlettel
Zsolt

Szia Zsolt!

Nagyon megragadott az a gondolatot, hogy "az élet kezdet és vége nincs teljesen a kezünkben, rombolni tudunk, de valódi hatalmunk nincs." Erre még sohasem gondoltam, s milyen igazad van. Tudatosítani kell majd nagyobb gyermekeimben is.

A leveled azért késztet írásra, mert a munkahelyemen, s fiatalabb férfi ismerőseim között a terhes nő, s megkockáztatom a családanya sem igazán pozitív jelenségnek számít. Hiába próbáltam a terhesség, a gyermekvárás szép oldalát ecsetelni, úgy éreztem falnak beszélek. Valahogy egy kényszerű rossz emlék alakult ki bennük, ami arra a következtetésre juttatott, hogy hiába egy, két gyeremekes apák, valahol nem érettek arra, hogy gyermekük legyen. Megjegyzem a munkahelyi viselkedésük sem mintaapához méltó.
Amikor legkisebb gyermekemet vártam férjemet, akinek első gyermekét hordoztam hasamban mindenféle borzalmas történetekkel traktálták. Szegényben kavarogtak az idétlenebbnél idétlenebb feltevések, s bizony a terhesség vége felé ezek már kihatottak a szexuális életünkre is.
Annyira befolyásolták, hogy már-már az apás szülés is veszélyben forgott. Persze páromban a jó érzés győzedelmeskedett, s jelen volt a szülésen. A mai napig hálás azért, hogy rábeszéltem, s büszkén boldogsággal telve emlegeti ezt a mindkettőnk számára feledhetetlen napot.
Szia
Klári

Kedves Zsolt!

Hát igen, néha megdöbbentő, hogy éreznek, de az még inkább, hogy ezt ÉN értem el...

Gömbölyödő has. Jaj, de jó olvasni, hogy van, aki szépnek találja! Valójában azért vannak gátlásaim, mert az előző terhességem alatt a férjem azt hangoztatta, hogy ne is várjam, hogy vonzónak találja a gömbölyödő hasat, hisz ennek evolúciós magyarázata van, azt a nőstényt, akit már teherbe ejtettek, már nem lehet teherbe ejteni, tehát a hímeket így már nem érdekli. Gyakran rám is szólt, ha a görögdinnyémmel meztelenül járkáltam a lakásban, hogy fúj, hogy nézek ki, nem szégyellem magam, öltözzek már fel. Bevallom kicsit(?) rosszul esett, az önbizalmam pedig békapopsi alá került. Szerencsére az évek során rájöttem, hogy a férjem nem egy konzekvens elveket valló férfiú, így minden esélyem megvan rá, hogy ezúttal már más nézeteket hangoztasson fennen. "Mi vagy? Ne szégyelld: örök változás" - ahogy Szabó Lőrinc megfogalmazta, és ő márcsak tudja, hisz ő is férfi. (Azért megjegyzem, hogy ha a görögdinnyémet pajzánul rágurítottam a kedvesemre, hát még az utolsó hetekben sem tiltakozott...)

Mondjuk lehet, hogy csak a túlzott nőiességet akarta visszaszorítani bennem az én férjecském, mert egyébként roppant büszke voltam arra, hogy mindenki azt mondogatta, hogy olyan vagyok, mint aki nem is terhes, csak egy kosárlabdát dugott a pulcsija alá... Különben tapasztaltam, hogy vannak olyan férfiak, akik meg szinte vonzóbbnak találják a várandós mamákat, mint a karcsú modelleket. Erről írtam is a "Segítség, kismama lettem" c. írásomban (az első terhességem alatt írtam pár éve, ma már rettentő gyengének találom), amit a Publikációk között meglelhetsz, hogy sajnos az ilyen férfi soha nem a mi férjünk...

Az élet kezdete és vége? Tényleg misztikum, rejtély, csoda. Mindkettőben volt részem az elmúlt hónapokban, augusztusban meghalt a legkedvesebb nagymamám, szeptemberben megfogant a második gyermekem. Valóban nincs hatalmunk fölötte, nem is értjük igazán, amit tenni tudunk, hogy örülünk a kezdetnek, óvjuk az életet, és elfogadjuk a véget.

Fogamzásgátlási része? Na, a gumit én se szerettem, a férjem meg egyenesen utálta, hiába válogattam össze a legtrükkösebb fajtákat. Viszont a tablettánál eszünkbe se jutott. Persze nem mindenki pártolja...

Ja, hogy a kedvesed miatt volt petting? Az más. Így megértem, sőt, tisztellek, hogy ilyen figyelmes vagy.

Dió? A méhhel együtt már grapefruit, de még majdnem lapos (reggel), egyelőre még csak kebelnövekedés van, szóval még az előnyös fázisban vagyok, próbálom is kihasználni, hogy aztán később is erre emlékezhessen vissza az én imádott párom.

Üdv: Krisztina

Te JÓég, most látom csak, micsoda regényt írtam! Utólag is bocsánat!

Krisztina

Na a vonzó kismamáról annyit, hogy a férjem megölelt és döbbentem kérdezte: hol a derekam??? Erről ennyit.

Zorkanya

Szia Klári!

Örülök, ha egy gondolatom valahol célbatalált. :)(illetve valaki értékeli) Kicsit persze általánosító, de talán van benne valami.(vö. meddőség körüli kínlódások)
De valahogy a játék az elejétől a végéig tart, és többet nem nagyon tudunk valójában. A kettő között szabadon akarhatunk. Aztán elszámolunk.
Illetve az a fura, hogy utazhatunk a Holdra, de hogy mikor legyen, ne legyen gyerekünk,nem enniyre kiszámítható.
Illetve volt gyógyszerész ismerősöm, és még az ántivilágban, 80-as évek, nyomatták a magas hormontartalmú fogamzásgátl tablettákat. Ja, hogy van már újabb, és ez ártalmasabb? Nem baj, ebből van még országosan raktáron...

Sajnálom, ha terhes nő - ffiak-al kapcsolatban ennyi rossz tapasztalatod volt. Amúgy, ha már felveted, ugyan ki a mintaapa?
Papás szülésetek örömének örülök!

üdv
Zsolt

kedves Krisztina!

Igen, éreznek, azaz érző lények, s tessék eszerint is bánni velük! :)

Gömbölyű has. Gátlásaid ne legyenek! Nem egyszerű megszokni a ffi-nak sem, persze. Ilyen nőstény kontra himek bölcsességeket én is sokszor sütök el, és igen jól hangzanak.
Aztán később azért is szép talán, mert ki tudja, lehet hogy most látom utoljára nagy pocakkal a feleségemet?
Szabó Lőrincnek van igazsága.
Görögdinnye gurítgatások: hát akkor most azt a grapfruit-ot guritgasd, de minnél többször!

Irásodnak utánanézek, illeve néztem. Nem indult azért annyira rosszul, de nem rövid, majd beszámolok.

Nagymamádhoz részvétem. Anyósóm halálával voltam így, és 2. gyermekünkkel, pontosan, ahogy írod. Valahogy elvesztettünk valakit, és nyertünk helyette valakit.

Gumik. Igen, többen nem szeretünk "zokniban zuhanyozni". Ha a tablettákkal szemben ellenállás van, azt figyelembe kell venni. Petting: az, hogy figyelmes, az túlzás, de így működött.

Szóval has lapos? Kebelnövekedés ... mutogasd csak a párodnak! nem is rossz.

Ja igen. A regény gyönyörű volt, csak semmi bocsánat! :))

üdv
Zsolt

Szia Zorkanya!

Jó, persze. De van másik oldala is. Lesz helyette MÁS, és később lesz még derék is. Hm?
Ha már "beadtad a derekad", hogy párod utódját hordod, akkor ennyit csak megért nem?
És ne feledd el, hogy a szépség mindig belülről jön.

üdv
Zsolt

Szia Zsolt?

Hogy ki és milyen a mintaapa azt nem lehet általánosságban meghatározni, hiszen mindannyionk elképzelése más és más erről a kérdésről.

Arról lehet inkább beszélni, hogy mit szeretnénk a családban megvalósítani, s mik azok a főbb elvárások amit a család boldogsága, összetartozása érdekében meg kell tennünk. Ezért sokszor kompromisszumokat kell kötnünk, s partnerünk érdekeit is szem előtt tartva kell cselekednünk. A partnerek harmóniája a régi mérleg elven kell hogy működjön, s a mérleg nyelvének mindig középütt kell állnia. Ha a mérleg jobb serpenyője ki billen, akkor a bal oldalnak vissza kell hozni a középálásba, s fordítva. Remélem érted mire gondolok.

Az én szememben második férjem minta apa. Gondoskodik a megélhetésünkről, a gyerekekkel nagyon sokat foglalkozik, pedig nap,mint nap későn jár haza a munkából. Mégis szán rá egy kis időt, hogy tanítgassa őket, játszon velük, megbeszéljék az iskolai gondokat stb. stb. A legfőbb erénye, hogy akkor is vidámságok hoz a házba, amikor szomorú, mondhatni sírós a hangulat. Természetesen neki is van hibája, mint mindannyionknak, de ezek a hibák eltörpülnek a jó tulajdonságok mellett. El kell fogadnunk egymás hibáit, s nem szabad a negatívumokon lovagolni, mint azt nagyon sokan teszik. A hibákat, problémákat közösen kell megoldani, s akkor nincs szükségünk egy álombeli minta anya és minta apa keresésére.
Te mit szólsz hozzá?

Szia, Klári

Szia Klári!
Szép szabatosan válaszoltál, nem is tudom hirtelen, mit mondjak.
A munkahelyi minta-apák viselkedésétől indult. Az a fura, hogy lehet, hogy akiket kifogásoltál, otthon minta-apák, munkahelyen meg mások.
Örülök, ha mostani férjedet így látod. Tanulságos, nekem is személy szerint, amit írsz. Ha én itt tarhatnék....
Igen, talán nem szabad álombéli minta szülő-vágyakat kergetni, csak meg kellene tudni élni, ami belülről jön. Itt és most.

üdv
Zsolt