Új privát üzeneted érkezett!

Sziasztok tapasztalt anyukák !
Van egy nagy problémám :
Kislányom még csak 7 hónapos, de pár napja nem hajlandó megmaradni nélkülem.
Ha csak egy másik szobába megyek át rögtön elkezd sirni. Mindenhova, minden pillanatban vinni kell magammal. Ha abban a helyiségben vagyok ahol ö, akkor nagyon jól elvan. De nélkülem egy pillanatig sem ! Már a férjem sem elég neki.
Pedig idáig azért egy kicsit eljátszott magával.
De nem tudom most mi történt. (Fogai nemrég nöttek ki, ugyhogy arra sem lehet fogni).
Ha vásárolni megyek vele és csak egy pillanatra is nem lát elkezd borzasztóan üvölteni.
Már próabáltam "nevelni", hogy hiába sir, mindig beszólok a szobába, hogy itt vagyok, de nem viszem magammal - de képes egy oráig is üvölteni (tovább még nem kisérleteztem).
Amugy az alvással nincs semmi gond, amikor tudja, hogy tente van, akkor elalszik egyedül.
De az a baj, hogy mivel nekünk itt nincsenek nagyszülök, ezért csak velem van egész nap.
Tud valaki valamilyen tanácsot adni ??? Vagy most már minden hiába, el kell ezt türnöm pár évig ???
Köszönök minden választ elöre is.
Kriszti
 


Szia Kriszta! Nem biztos, hogy így lesz pár évig, bár tanácsot adni nem tudok, de elmondom, hogy velünk mi történt. Csibe most 20-án lesz hat hónapos. Három hónapos koráig hasfájós volt és minden a nagy könyv szerint zajlott nála. Nappal jó kislány volt éjjel pedig jött a kisördög, sírt és csak a hasamon volt hajlandó aludni. Mindenki azt mondta, hogy soha többé nem tudom majd betenni a kiságyba, hogy egyedűl aludjon el. Nos ez nem bizonyult igaznak. Szinte egyik napról a másikra száznyolcvan fokos fordulatot vett és utána egy hónapig mintagyerek volt. Evett, játszott, aludt. Négy hónaposan újra száznyolcvan fokos fordulat jött és egy hónapon keresztűl rettenetesen nyűgös volt. Nem tudtam letenni szinte egy percre sem, állandóan a kezembe akart lenni, nagyon nehéz korszak volt. Öt hónapos alig múlt amikor kijött a foga és újra nagyot változott. Már nem sír állandóan utánam, sőt szinte alig sír. Játszik, elfoglalja magát ha kell, és most megint olyan mint a kisangyal. Egyszóval úgy változik mint a tavaszi időjárás. Nincs rávonatkozó általános tanács, hogy mit, mikor és hogyan kell csinálni. Én is csak kapkodtam a fejem amikor jöttek a hirtelen korszkváltások és megpróbáltam úgy alkalmazkodni, hogy mind a kettőnknek a legjobb legyen. Nagy türelem és kitartás kellett hozzá, főleg, hogy teljesen egyedűl vagyok és senkire sem számíthatok. Úgy, hogy szerintem ne ilyedj meg nagyon talán csak egy kicsit anyásabb korszaka jön és reméljük hamar kinövi. Néha csodákra képesek. Most inkább vidd magaddal, légy vele többet ha ő ezt szeretné, később már lehet, hogy nem akarja majd. Remélem ha nem is segítettem de valamennyire bíztatni tudtalak. Üdvözlettel:Tori
Tori
 


Szia Kriszti!

Ne aggódj, egy 7 hónapos csöppséget nem lehet elkényeztetni. Viszont arra nagy szüksége van, hogy éreztesd vele, nagyon szereted, te mindig ott vagy neki, rád mindig számithat. Most alakul ki az a kötődés, ami nagyon fontos mindkettőtök számára. Ne hagyd sokáig sirni, pont az ellenkezőjét érheted el vele: elveszited a bizalmát, és akkor aztán tényleg nem fogod tudni levakarni magadról, annyira félni fog, hogy örökre el akarod hagyni. Tudom, nagyon nehéz, de próbáld úgy intézni a dolgaidat, hogy mindig szem előtt tarthasson, lássa, hogy ott vagy. Hidd el, hosszú távon meg fogja hálálni a mostani "többletráforditást." Ami pedig a fogait illeti, ne gondold, hogy túl vagytok rajta: biztos van még néhány gonosz fogacska, ami kibújásra vár. (De szerintem sem lehet mindent ezekre fogni. :))

Torinak szerintem nagyon igaza van, később még lehet, hogy nosztalgiával gondolsz azokra az időkre, amikor még "bújós" volt, és mindig veled akart lenni.

Üdv: Jutka
Jutka
 

 
 

Sziasztok,
csatlakozom Jutkához: a kicsi valószínűleg most érkezett el abba a korszakba, amikor is kialaku(t) nála a személyre szóló kötődés. Szóval nem csüggedni kell, hanem örülni neki, hiszen ez azt jelzi, hogy szeret, megbízik benned, ragaszkodik hozzád, stb. stb. Elmúlik majd ez is, és már hiányozni fog...
üdv
Zsóka
Zsóka
 


Kedves Kriszti! A babád most jött rá, hogy vannak más emberek is és ez félelemmel tölti el! Mivel általában csak Te vagy vele, nem ismer mást! Próbáld egy kicsit emberek közé vinni és legyél nagy nagy türelemmel vele! Mindíg érezze, hogy Rád bármiben számíthat! Üdv: Timi
Haraszti Gáborné
 


Sziasztok!
8 hónapos korától volt a lányomnak egy hosszabb időszaka, amikor nem akart minket egy fél percre sem szem elől téveszteni. Én úgy oldottam meg a dolgot, hogy mindig mindenhova magammal vittem, tehát ha átmentem a szobából a konyhába, akkor is. A mamámnál is csak másfél éves kora után maradt meg néhány órára, de nem is erőltetjük, hogy odaadjuk valakinek megőrzésre, inkább visszük magunkkal mindenhova. Nagyon jó, ha egy baba ennyire ragaszkodik a szüleihez. Ez ne legyen teher, inkább öröm, hogy pl. mosogatás közben is lehet neki mesélni, elmondani hogy éppen mit csinálok. Ez nem kényeztetés, a babának az nyújt biztonságot, ha mindig a szeme előtt van a mamája.
Sziasztok, Anett
Anett
 


Kedves Mindenki!

Nem is tudom mennyire örülök, hogy ilyen jó társalgót találtam, ami jobb mint a védõnõk általában (tiszt.a.kiv.-nek). Szóval, KRISZTÁNAK: teljesen ugyanez a problémám, az én lányom 1 éves. JUTKÁVAL teljesen egyetértek, de akkor miért van, hogy néhány "okos" ezt elkényeztetésnek hívja? Nálunk annyi a puszi, ölölés, bújás, móka, gyúrás, hempergés, hogy csak na...

De ANETTAL nem tudok egyetérteni, bár lehet hogy a Te babádat lekötötte, ha magyaráztál, énekeltél neki.

Az én lányom mosogatásnál, (ne adj Isten fõzésnééél) sokszor ott áll a lábamnál, rángatja a nadrágomat, feje hátracsuklik, úgy néz felfele rám, és nyafog, félig sírva panaszkodik, néha elkezd a közelben rosszalkodni, hogy rá figyeljek. Felmosni se lehet normálisan (nem beszélve róla, hogy elesik a vizes kövön), mindig ott téblábol, nincs a napnak olyan idõszaka, hogy a 2 szobában legyen 3-4 percnél tovább egyedül, vagy eljátszogasson. Bezárni nem tudom, de nem is akarom.

És mint Krisztánál, az égvilágon senki nincs aki tudna segíteni. Mert ha van vele valaki, bárki, akkor nem kell feltétlenül anya. Nem tudok mindent este 8-10-ig elintézni, nappal 1 órát alszik. A mozgása nagyon korán és gyorsan fejlõdött, de pici korában is állandóan rugdalózott, kalimpált.

Mivel nincs segítségem, és enni mégis csak kell, meg tiszta ruhának lennie, minden nap kiborít a lányom.

Várom az ötleteket: M.Lilla
Névtelen
 


Szia Lilla!
A gyerekeknél ez a viselkedés teljesen normális. A szülõséget is meg kell tanulni. Sajnos sokoszor az elsõ gyerek "bõrén".
Az én legkisebb fiam, délben alszik, kb. 1-2 órát, max. Ez az egész napi "szabad " felhasználású idõm. Ekkor hozom fel a garázsból, ha kell valalmi, ekkor viszem le a szemetet, ekkor teszem fel az ebédet. Porszívózni ilyenkor persze nem lehet, mert felébred, tehát azt vagy alvás elõtt, vagy utána, közösen. A felmosás akkor van, ha sikerült alvás elõtt porszívózni, akkor amíg alszik meg is szárad. Vagy este. Vasalás kizárólag este 9 után, amikor mindenki ágyban van végre. Ekkor leülök a kis vasalószékemre és amíg van cucc, általában hetente 2x kell, mert ránkdõl. 5 ember bír termelni.
Ja, ha nincs vasalás, akkor van varrni való, netezés, vagy tanulás, mert hamarosan vizsgaidõszak...
Ekkora gyerekkel már lehet pl. mosógépet ki, be pakolni, teregetni, ha nem érdekli, vidd magaddal, adj a keze ügyébe olyasmit ami érdekes lehet pár percig.
A konyhában pl. van olyan szekrény amire direkt nem raktam gyerekzárat, ott mõanyagok, fedõk stb. van azt kipakolja, zörög vele, max. 2 perc alatt elpakolható.
Az jó, ha otthon sokszor beszégetsz vele, én sokszor mondom, mit és miért csinálunk, és néekelek, vagy mókázunk hozzá,így is jobban lehet lekötni, nem kell komoly képpel állni a konyhában. Bekapcsolunk valami zenét, és már is buli van.
Ja, és van olyan,(ritkán) amikor meg kell csinálni valamit. azonnal. Akkor lehet, hogy van egy kis hiszti, újabban nagy is, de elmondom neki, hogy ezt most kell, és akár akarja, akár nem. Minidg mindenkinek nem lehet jó minden pillanata.
ZSomimama
zsomimama (zsomimama)
 


Kedves Zsomimama!

Nagyon köszönöm, hogy írtál, nem reméltem, hogy kapok választ, mert ez a téma utoljára 2000-ben volt módosítva. Amit írsz a háztartásról, az nálam is így megy.
A teregetés nem nagy gond nálam sem (bár fokozottan kell figyelni, mert most készült el a füri, de még hiányoznak dolgok, pl. ajtó a csap alatti szekrényrõl, így minden vegyszerhez hozzáfér! De nem tudom máshiva tenni. De ott vannak a törékeny parfümök is. Na meg a WC-ben szeret nyúlkálni.). A konyhám nagyon kicsi. Spajz nincs. 2 szekrény van lent. A mosogató alatt van a "spajzom" itt üvegek, konzervek, babakaja, stb. A másikba a fazekaim, üvegfedõk, üvegtálca, de ami nem üveg, az se tesz jót a konyhakõnek. Így itt gyerekzárak vannak.
Zene, rádió sokat megy. Lehet, hogy ez baj (bár inkább rádió, mint TV szerintem). Szóval nem nagyon hat neki újdonság erejével a buli.
Én is szerettem volna tanulni gyed alatt, de nem megy. Éjszakára lemerülök. És éjszaka 3-4szer is be kell menni hozzá 6 hónapos kora óta.
Nekem azt is mondták, hogy az elsõ gyerekek szoktak ilyenek lenni, mert több idõ van rájuk, viszont nincs játszótársuk mint a 2. gyereknek.
A te babád elsõ gyerek?
Lehet, hogy vissza kellene térnem az esti fõzésre (8-10) között. Akkor azt hiszem jobban kijöttem az idõvel.

M.Lilla
Névtelen
 


M.Lilla

A helyzet nálunk is hasonló volt. Kisfiam 10 hónapos de már lépeget, mászik ül stb... Rövid ideig elvan a konyhába velem, játszik a lábossal, fakanállal stb. Azonban én azt vallom, hogy neki is meg kell tanulnia, hogy vannak bizonyos dolgok amiket anyának nélküle kell megcsinálnia, s meg kell tanulnia egyedül is játszani egy kicsit. Úgyhogy nálunk elõfordul, hogy porszívózás, felmosás és vasalás idejére a járókába teszem. Eleinte ment a hiszti úgy 5-10 percig, de aztán szépen elfoglalta magát a betett játékokkal. Fõzéskor, teregetéskor ott van velem, a mosógépet imádja nézni mikor centrifugáz.
Szerintem nem biztos, hogy jó ha az anyuka teljesen alárendeli magát kicsinyének, hogy õ csak sír egy kicsit és anyu mindent eldob és azt csinálja amit õ szeretne.

A vegyszereket mindenképpen zárható, ill. el nem érhetõ helyre kell tenni, gondold el mi lesz ha megkóstolja? Még belegondolni is szörnyû! A wc-be sem a legjobb bogarászni.

Szerintem nem az a jó ha a "nem szabad"-ok között nõ fel egy baba, de azért az sem jó ha bármit megtehet. Gondold végig, mik azok a helyek amik veszélyesek rá nézve (vegyszer, tûzhely,erkély,konnektor, zsinór, kuka,gyógyszer stb...)s zárd el õket vagy következetesen sose engedd meg.

A tûzhelynél én mikor sütöttem és meleg volt egyszer finoman hozzáérintettem a kezét, nem azért hogy megégesse, hanem hogy érezze forró. Na azóta nem kell rászólni, hogy ne nyúlkáljon oda. Azonban ez a módszer a kukánál már nem válhat be...

Egy kis leleményesség és következetesség mindenképpen szükséges. Hidd el attól hogy határokat szabsz nem lesz boldogtalan, kiegyensúlyozott lesz mert a határokon belül mindent megtehet. Nem kell sok szabály, de azt a keveset következetesen be kell tartani. Ez lehet hogy túl szigorunak tûnik, de nálunk teljes mértékben bevált. A fiam egy boldog, mosolygós kiegyensúlyozott baba, aki néha hisztizik, de a sírásán is lehet hallani, hogy õ is tudja nincs igaza csak próbálkozott egy kicsit.

Ádimami
 


Kedves Ádimami!

Örülök, hogy tényleg jó ötleteket kaptam, és próbálok hasznosítani belõlük.
Írok egy pár pozitív dolgot is. Pár napja a lányom valami "rosszaságára" azt mondtam neki, hogy "ésszel csináld" és egy ujjal a halántékomhoz mutattam. A gyerek meg leutánozott. És olyan nevetést kaptam... de a gyerek is röhögött, és azóta ha ezt mondom neki mikor rosszalkoni kezdene, elterelem vele a figyelmét, és nevetünk. : )

A nem szabadokat illetõen, nem fogunk a Fókuszba kerülni, hogy "a kislány megkóstolta a brefet..." Dolgozunk rajta, hogy egyre kevesebb legyen a nem szabad, bár már most sem sok van. De minden pénz kérdése, és a fürdõszoba így is 520 ezer forintba került eddig pedig semmi extra nincs benne. A gyerekkel viszont addig nem akartunk várni amíg az egyetemrevalója is meglesz.

Van viszont amit nem tudunk kiküszöbölni (kb.20eFt-ból mint a füriszekrényajtót.) Pl. a kuka, nem tudom betenni a mosogató alá. Kicsi a konyhaszekrény és a konyha is. Zsófi azért annyiban más, hogy 13 hónapos és szalad. Járóka már rég nincs felállítva. Amikor még csak álldogált, mászott akkor is nehéz volt, mert nem engedhettem a konyhába, és a nappaliba, mert hidegburklot kõ van, ami nyáron is hideg, viszont nem adhattam rá 3 nadrágot.

És persze fajtája is válogatja, hogy hány perc hiszti. Volt már, hogy próbára tettem. 10 perc, 15, 20, kb. 25 percnél én adtam fel, mert az már a gyereknek sem teszjót. Nem kezd el játszani, hanem vörös foltok jönnek az arcán a sírástól, remeg a feje.

A saját kárán tanulás sem használ Zsófinál: 8-9 hónapos volt, és az apja ült egy fotelban. Kapaszkodott fel a karfára, és az apja csak a feneke alá tartotta a kezét, nehogy nagyott essen le, de mikor megcsúszott a fogát verte be a fába, és picit elkezdett vérezni az ínye. Megnyugtattam, 3-4 perc telhetett el, és ment újra ugyanoda, és újra kapaszkott felfele, hiába mondtuk, hogy "dehát 5 perce sírtál, mert megütötted magad ezért nem szabad".

Érdekes, mert pl. eddig bömbölt, hogyha ment a poszívó, és a héten meg állva tûrte, hogy leszívjuk az orrát porszívós orrszívóval...
A gyermek lélek egy rejtély.

Lilla
Névtelen
 


Szia Lilla

Én csak a saját tapasztalataimat írtam le ami nálunk bevált, de hát a gyerekek különbözõek. Még a testvérek is. Pl. a nõvérem lányának már egész pici korától elég volt, ha elmagyarázták neki a dolgokat és megértette. A két évvel fiatalabb öccsénél ez a módszer nem vált be, neki magyarázhatott az ember, csak a kemény rászólás, kézrecsapás stb. úgy ahogy használt. Szóval nincs recept.Kép

Ennyi pénzért nagyon szép lehet a füri szobátok Kép Nálunk egyébként a vegyszerek,tisztítószerek stb...a WC és a fürdõszobában polcon vannak fent magasan az ajtó magasságában. Nálatok ez nem lenne jó? Az nem kerülne sokba, és csak egy kis székre kell felállni, hogy elérd.

Ádámnak kedvence játéka volt, hogy megfogja az állólámpát és elkezdi rángatni. Eleinte mindig rászóltunk és közben a komoly arccal nem hangosan csak határozottan rászóltunk. Eleinte bevált mert elengedte. Volt hogy el tudtam terelni a figyelmét. De volt hogy nem, s akkor többetszeri rászólás után felkaptam a gyereket, és megmondtam neki, ha nem ért a szóból megy az ágyába, mert nem lámpázhat. Kép Természetesen hiszti következett, ha 10 perc után is bömbölt, akkor kivettem és megint elmagyaráztam, hogy nem lámpázhat.
Egy-két ilyen eset után rájött, hogy ha csinálja mehet az ágyába Kép

Az természetes, hogy ha ennyire kiborul ahogy írtad, akkor nem kell hagyni. Meg kell vigasztalni a kicsit, azonban és ez tudom nagyon nehéz, de vigyázni kell nehogy a visszájára süljön el a dolog, mert nagyon hamar rájönnek ezek a kis emberkék, hogy egy kitartó bömböléssel mennyi mindent el lehet érni anyunálKép

Most olvastam és teljesen egyetértek vele, hogy mindig határozottan, de nyugodt halk hangon szóljunk rá a csemeténkre, ne kiabáljunk mert akkor õ is azt tanulja meg, hogy ha problémája van akkor azt üvöltve kell megoldani Kép

A barátnõmnek az vált be házimunkára, hogy hagyta hisztizni a konyhába a lányát. Kapaszkodott a lábába a gyerek s õ nem is figyelt oda rá, végezte a dolgát, mosogatott stb. Jó erõs idegrendszer kell hozzá, de azt mesélte, hogy pár alkalom után a lányka rájött nem ér el a hisztijével semmit és abbahagyta.

A szomszédunknak viszont nagyon elkényeztetõdött a fia. Az a gyerek azt csinált amit akart, mert a mamája sosem volt erélyes vele, nála a nyugodt megmagyarázás nem vált be, a gyerek meg nem hallgatott rá Kép Egyszer együtt sétáltunk és a fia szaladt az úttest felé a kis biciglijével az annyja meg hiába kiabált, a gyerek rá sem hederített!Kép Úgy kellett elkapni, akkor jól leszidták,de nem túl határozottan, a gyerek meg elindult a másik irányba vidáman, egyáltalán nem izgatta mit mond az anyukája, mert tudta ugy is az van amit õ akarKép Szóval ez elõttem egy nagyon jó példa arra, milyen nem akarom hogy legyen a fiam. Muszály szabályokat és határokat felállítani, hogy hallgasson rám, tudja ha rászólok akkor ha törik ha szakad meg kell állnia ! S ha ez nem megy úgy, hogy elmagyarázom neki, akkor szankcionálni kell, hogy abból rájöjjön, ha ezt vagy ezt csinálom, akkor ez meg ez fog történni, amit én nem szeretek, úgyhogy nem csinálom.

Talán tudtam pár ötletet adni, de lehet hogy lánykádnál egy századik fog beválni. Az a lényeg, hogy valamilyen módszerrel megtanítsd neki, hogy amit nem lehet, azt nem lehet, de ti szülõk mindig ott vagytok, ha bánat éri, megvéditek, megvígasztaljátok és nagyon szeretitek Kép

Ádimami
 


Szia Ádimami!

Nagyon örülök, hogy több babáról is írtál. Már kezdtem azt hinni, hogy csak az én Zsófim ilyen keményfejû.

A fürdõszobáról privárba szivesen írok neked, a csapok kivételével mindenbõl a legolcsóbbat vettük. De az ár függ a füri méretétõl is, és az elõzõ állapotától is!!! (Nekünk szerencsére kb. 150 ezer Ft-tal kevesebb volt, mert volt “segítség”, és azért nincs kész teljesen, mert így is 6 hétig voltunk rokonnál, mert addig még víz sem volt.)
Az eredeti ötlet a vegyszerekre, nekünk is az ajtó feletti kis szekrény volt. De mivel a férjem az egyik füri-munkás, és munkahelye is van, nem sokra futja itthon az energiájából.

Nekünk szerencsére nincs állólámpánk. De van más. Nálam is ez megy, hogy elviszem onnan ahol rosszalkodik, de járóka, és kiságy nincs. (Már nem használjuk.)

Ha már annyira kitartóan bömböl, és magán kívül van, már látom rajta, hogy nem gondolkodik. Nem az jár az eszében, “meddig kell még bõgnöm, hogy megengedje”.
De szerencsére ez a fajta bõgés már nem nagyon van.

Teljesen igazad van, hogy a gyerek mindent eltanul, a viselkedést, a mozdulatokat, MINDENT. Mi vagyunk nekik a modellek, az “imádott anya”.

A barátnõdnek jó kötél idegzete lehet. Amit leírtál, hogy a gyerek kapaszkodott a lábába, és hisztizett, nálunk is jellemzõ. Most a 6 körüli mosogatásra szoktam rá, akkor már itthon van apa, de még nincs fürdetés.

Nem értem, viszont hogy lehet egy gyereket annyira elkényeztetni, hogy olyan legyen mint nálatok a szomszéd gyerek. Mindenhol van olyan amit nem szabad, akkor neki azt is szabad volt?

Most egyébként a vegyszer helyett (már tettünk rá gyerekzáras ajtót) a számítógép az új “támadási-terep”. Eddig odatoltuk a fotelt és nem tudott odamenni, most már ez nem hat. Másképp fogjuk elzárni.

Köszönöm, hogy levelezel velem, mivel egy közeli ismerõsömnek sincs gyereke.

Lilla
Névtelen
 


Nagyon jó, hogy így leírtatok anno dolgokat. Én most okulok belőlle. Kíváncsi lennék, hogy mi lett aztán a porontyokkal, hogy váltak be az ötletek. Ha valaki erre járna közülletek, így négy év távlatában :)

Kép
 
 


Sziasztok.Kerlek adjatok tanacsot a kovetkezore:van egy 8-hetes kislanyom,aki a tegnapig egy tunder volt,evett ,aludt ,kacagott csak akkor sirt ha gorcsolt a hasija!Az ejszakat is atalussza este 10-tol reggel 6-ig :) A tegnaptol viszont ha leteszem megallas nelkul uvolt,addig amig felveszem!Amikor olbeveszem akkor mosolyog!Meg a nagyagyba ugy ahogy elhalgat de a bolcsobe vissza se kell tegyem csak odamenjek es mar uvolt.Szerintetek lelehet meg errol szoktatni?Mert a szivem szakad meg ha sir,viszont hordozni sem akarom mindig:(koszi a tanacsot.
 


Szia Pircsi!

Először is gratulálok a 8 hetes babádhoz :).
Egy kisbabát nem lehet elkényeztetni :).
Szt pont annyi idős,hogy elkezdett érdeklődni a külvilág iránt és bizony már nem elégíti ki,ha csak az ágyban fekhet.Lehet,hogy már annak is tudatára ébredt,milyen egyedül lenni,így sokkal jobban igényli a közelségedet.Vannak olyan babák,akik ezt jobban tűrik és egészen jól elvannak egyedül is,vannak olyanok,akik nem nagyon tolerálják :).
Sokféle megoldás létezik,ami áthidaló lehet ebben a nehéz korszakban.Vannak,akik kendőben vagy kenguruban magukra kötve magukon hordják a babájukat.Ezt általában szokták szeretni a babák,mert ugye közel lehetnek az édesanyjukhoz.
Mi a bébiringatót használtuk,ami tk egy hordozó is,így a lakás bmely részébe magaddal viheted.Nem kell egyfolytában fognod a kicsit,mégis veled lehet,sőt még ringatni is lehet benne :).
Később,amikor már leköti a kis keze,egykét főlé lógatott játék,már jobban el fog nézelődni.de ha nem,akkor sem kell kétségbe esni,ez nem maradandó dolog náluk.Amint képesek egyedül felfedezni a világot,eleget látnak mindenből saját maguk körül,kevsébé vannak a szülőkre utalva :).
Minden baba más,próbáld kitapasztalni,hogy Tied mit is szeretne valójában :).Ha csak közeledben lenni,akkor keresd mindkettőtök számára kényelmes és jó megoldást :).

Na meg lehet,hogy holnapra megint egy tündéri csajszi lesz,csak most volt egy rosszabb,frontos napja,vagy bmi más megzavarhatta.

Remélem,egy picit tudtam segíteni,vagy legalább megnyugtatni :)!

Üdv,

 
 


szia Pircsi,

kicsit későn, de lehet hogy még olvasod. Nehogy elkeseredj egyetlen rossz naptól! Nekem 7 hónapos a kisfiam, naponta okoz meglepetéseket, hiszen folyton változik. Én is szoksor estem abba a hibába, hogy néhány kedvezőtlen jel után haditerveket állítottam fel, hogy erről meg arról hogy lehetne "leszoktatni". Aztán másnap már más volt a gond.
Az ember azt hiszi, hoggy az ő gyereke más lesz, hogy ő majd megneveli és vele soha nem fordulhat elő olyan, amitől retteg, pl hogy a gyerek nem hajlandó az ágyában aludni. Pedig de, a gyerekkel lesznek gondok! De mi arra vagyunk, hogy ezeket megoldjuk/elviseljük. A lényeg, hogy Te irányíts, Te legyél a "nagy" és hogy jól érezzétek magatokat mindketten, az elveket és nevelési módszereket pedig csak fenntartásokkal alkalmazni!

Viki
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Vissza: Gyermeknevelés

Jegyzetfüzet: