Kiemelt témák

Sziasztok!
Az én kicsi fiam most lesz 2 éves (1,5 hónap mulva) A nagy dilemmám, ill. félszem,hogy még nem igazán beszél.Jobban mondva beszél õ,de babanyelven,értelmes szavakat nemigen mond.(egyet-kettõt kivéve:pl:ha libát lát mondja,hogy gá-gá, -pápá papa ) Nagyon sokat van vele foglalkozva,mivel õ kiskorában is többemberes baba volt, szinte most is mindig van valaki vele,állandoan beszélünk hozzá.LUsta lenne csak?Mindent tökéletesen megért,ha pl.kérem,hogy dobja ki a szemetet a kukába, odamegy és kidobja. Nektek mik voltak a tapasztalataitok?Csak azért vagyok elkenõdve,mert a játszótéren látom,hogy nála fiatalabb gyerekek már beszélnek,nem is keveset.Segitsetek!!

Szia Gitike!
Ne aggódj! Nem késtetek le semmiről. Szerintem ez valahogy úgy van, hogy minden gyereknek (is) megvan az erőssége. Az én kislányomnak pl. pont a beszéd. Ez olyan "látványos" de mindig mondom az anyukáknak akik irigykednek, hogy higyjék el, ez szerencse/adottság kérdése. Mi sem foglalkozunk vele többet mint más szülők. De a kislányom pl. rossz alvó, neki ez a gyengéje
A barátnőm 3 gyermeke teljesen különböző időben kezdtek el beszélni. Az első 3 éves kora körül, a második is 2 éves kora után. Még családon belül sem egyformán alakul.
Ha látod, hogy jól érti a dolgokat, a maga módján igyekszik kifejezni magát, akkor nincs semmi baj.
Hidd el még hallgathatod eleget, hogy "miért? És az micsoda? És Miért olyan?"
Ja, és ezek a különbségek a gyerekek között kiegyenlítődnek, mire iskolába mennek már senki sem fogja tudni, hogy melyik mikor kezdett beszélni.
Üdv.
Malacka

Gitike!

Teljesen csatlakozom elõttem szólóhoz. Mi ma már ott tartunk (6 és 8 évesek), hogy : hej, addig volt jó világ, amíg nem beszéltek! Egyébként nálunk is volt 1 évesen beszélni kezdõ (az elsõ), 1.5 évesen kezdõ (az ikrekbõl a lányom), és 2.5 évesen kb. a te fiadhoz hasonlóan beszélõ (az ikrekbõl a fiam). Aggodalmadat megértem, képzelhetsz engem is, mikor 3 évesen úgy ment oviba a fiam, hogy rettegtem, hogy nem fogják megérteni, ha akar valamit, mert alig volt tiszta hangja. Ma már magától olvas. (jövõre lesz csak sulis). Türelem!

Ildi

Nalunk egyevesen a kiscsibere kozolte, hogy pipi, masfel evesen ha hapcizott, ismetelte utanunk, hogy egeszsegedre, volt papa, mama, baba, apjat hatalmas szia-val (es nyakbaugrassal) udvozolte, ha hazajott. Hozta a Radvany konyvet, ha elkezdtem mondani az Aludj el szepen kis Balazst. Babanyelv is volt (van), es a kukaba is kidobta a pelusat, ha megkertem. Csak valahogy errol nem tudtunk tovabblepni. Es mint talan nehanyaknak ismeretes, a mi tortenetunk nem annyira vidam, mint az elozoek.
Mar tobb mint ketto volt, amikor sajat szakallamra elvittem az egyik gyerekkorhaz audiologiai osztalyara, es ott egy aszisztens (hangsulyozom, nem orvos) a kovetkezot kerdezte. Ha beszelne, akkor is ugy gondolnam, baj van? Akkor nem ertettem, de ma mar igen. Ha van mas is, ami aggaszt a gyereken, akkor lehet erdemes utananezni. De ha csak ez az egyetlen dolog, ami megkulonbozteti a tobbi gyerektol, akkor valoszinuleg tenyleg csak keses. A fiuk eleve kesobb kezdenek beszelni. Legalabbis a dokik standard szovege ez szokott lenni.
Nekem ilyen idos koraban (alig ketevesen) fel sem merult, hogy baj van, es akarhogyan gondolok vissza, akkor meg nem is volt nagyon mas jel, mint a beszedkeses. Persze ma mar latnam a kulonbseget, de akkor a nagymamamon kivul senki nem latta. Pedig nagyjabol egy evet nyerhettunk volna, ha hamarabb aggodok.
Ezt mindig erdekesnek szoktam talalni, a legtobb kismama fel az agyhartyagyulladastol, es rohan oltatni gyereket, magatol ertetodonek vesz egy csiposzurest, egy agyi es hasi ultrahangot, es meg sorolhatnam. De ha arrol van szo, hogy egy gyerek kilenc honaposan nem forog, vagy harom evesen meg nem beszel, minden tovabbi nelkul ramondjak, hogy varjon meg egy kicsit, csak lusta a fiatalur(vagy holgy).
Keke

Keke,
nem régen olvasom a Babanet-et, de azt már látom, hogy eléggé kiterjedt és néha nehéz benne eligazodni. Engem nagyon érdekelne a gyereked története. Megtennéd, hogy leírod, vagy megadod, hol keressem? Köszönettel, Adrien

Sokfele diagnozis van ra, szuleteskarosultkent, oxigenhianyoskent kezdtuk, autista, beszedertesproblemas, PDD-s (mindent atfogo fejlodesi zavar)....

Esetleg olvas bele az index-en a mas fogyatekosok topikba.

Keke

Bocs, olvass.

Sziasztok!

Nekem is azt mondta a gyerekorvos, hogy nem kell aggódnom, mikor 3 évesen még nem beszélt a lányom. A Nevelési Tanácsadóba küldött. Nos, most 5 és fél éves és még mindíg keressük az okot és a megfelelő terápiát (alig pár szót mond,de legalább már halandzsázik). Mindenki mást mond, és mindenki egy kicsit úgy gondolja sokat vártam. Érdemes megmutatni a gyereket a Nevelési Tanácsadóban egy szakembernek, vagy valahol máshol. Azzal nem vesztesz semmit.
Eta

Sziasztok!
Igaza van azoknak is, akik azt mondják, érdemes szakemberrel beszélni. Csakhogy 3 éves koráig a szakemberek is úgy fognak hozzáállni, hogy korai még aggódni. Óvatosan... talán ajánlanám a Gekkót, ezért is indítottam azt a topicot.
Mindenképpen úgy érdemes csinálni, hogy az anyuka megnyugodjon. Borzasztó amikor az ember lánya a gyerek minbden rezdülésében azt keresi, hogy ez most a betegség mellett vagy ellene szól.
Én ezt a kislányom szemével csináltam végig, mivel a férjem erősen rövidlátó. Felesleges aggódással teli hónapok után kiderült, hogy semmi baja a szemének és a vizsgálat után néhány (2-3)hónappal teljesen elmúltak a "jelek".
Viszont évente kontrollra kell menni. Én nem is bánom, így legalább nyugodt vagyok. (E-felől )
Üdv.
Malacka

A dokik tobbsege valoban ezt fogja mondani (en mar csak tudom), mert igy tanultak, es amit ok nem tanultak az nem letezik. A PDD-rol, autizmusrol meg ma is szinte semmit sem tanitanak, egyik orvos kismama meselte, annyi volt, hogy elvittek oket a Lares-be (alapitvanyi ovi felevre 120000-ert), ahol mar eleve valogatott gyerekek vannak. Nem fogjak felismerni, hacsak nem volt mar ilyen gyerekuk, de pl. a mi dokineninknek volt, csak az idoben beszelt. Neurologus sem ismeri fel (tapasztalat), de ok legalabb nem a varjunk meg szoveget mondtak. A Gekko-val a penz a bajom. Nekik az az erdekuk, ha felmertek a gyereket, utana hozzajuk hordd. Es naluk szerintem sokkal tapasztaltabb emberek is megnezik neked a gyereket ingyen. Nev tan, korai fejleszto kozpontok, szakertoi bizottsagok, esetleg alapitvanyok... Ehhez a reszehez ma sokkal jobban ertenek a gyogypedagogusok, gyerekpszichologusok, logopedusok (van amikor ez egy szemelyben oszzpontosul). Es nemcsak PDD allhat a beszedkeses hattereben, hanem egy csomo mas is. A szulonek legtobbszor csak a beszedkeses tunik fel, a tobbi dolog nem, foleg ha elso gyerek, es meg osszehasonlitasi alapja sincs.
Es a szulo egy ritka elfogult allatfajta.
Lehet, hogy tiz keson beszelo gyerekbol kilencnel nem lesz gond, de annal az egynel honapokat, eveket jelenthet.
Jo lenne, ha a vedonenik nem azt jegyeznek meg ebbol a temakorbol, hogy meg kell tanitani a gyereket maszni, mert kulonben diszlexias lesz (eloszor is nem minden nem maszo gyerekbol lesz az, masodszor meg tegyuk fel annak az elojele, attol, hogy megtanitjak maszni,a gyerek meg diszlexias marad). Talan ha a fejlodesben lemaradt, maskepp fejlodo gyerekeket rutinbol kuldenek egy felmeresre, akkor tenyleg nem kene feleslegesen is aggodni. DE MA NEM FOGJAK A DOKIK FELFEDEZNI, HA VALAMI FEJLODESI GUBANC VAN A GYERKEDDEL. Es ha gyanakodnak is, fogalmuk sincs, hova kuldjenek (a gyerekorvosunk tegnap tolem kert tanacsot, mert ugy nez ki, megvan a harmadik gyerek). Sajnos. Es valami ilyesmiert koptatom itt a billentyuzetet.
Es sajnos gond az is, hogy ha felfedezik, sem kapsz semmifajta segitseget. Nagyjabol csak magadra szamithatsz.
Nekunk is van a gyereknek szivzoreje, semmit nem okoz, de azert nem azt mondtak, nyugi, ki fogja noni, nem erdemes vele foglalkozni, hanem evente kontrollra hordjuk.
Keke

Olyan jól esett Titeket olvasni. Mielőtt félreértenétek a helyzetet: Kislányom 2 éves, és én is állandóan sztesszeltem a beszéd miatt. Mond néhány szót (anya,apa,mama,papa,kecsek,vau...), de leginkább halandzsázik a maga kis babanyelvén. Állandóan teszteltem, hogy nincs-e a hallásával valami gond ( elég sokat volt középülgyulladásunk egészen a mandula kivételéig), de mindent megért amit mondunk neki. Lehet, hogy csak lusta ?
Bezzeg a szomszéd 1,5 éves gyereke már verseket mond és ez olyan bosszantó.
Bízok benne, és remélem minden hasonszőrű kismamának aki a beszéd miatt aggódik minél hamarabb beszédtől lesz hangos a lakása.
Sok sikert a kis lurkóknak.


Mogyi

Szia Mogyi!

Az én lányom detto ugyanez volt. Amikor áprilisban irattam be az óvodába, még csak kb. 20 szót mondott (ekkor 27 hónapos volt), mondták is, hogy jó lenne ha elvinném pszichológushoz, mert ennyi idõsen már beszélni kellene neki, pláne hogy lány. Pszi helyett én a körzeti dokinénivel beszéltem, aki azt mondta várjunk még két hónapot. Csodák-csodájára egy hónap múlva megeredt a nyelve, és azóta már szépen ki tudja magát fejezni. Nálunk talán az is baj volt, hogy nem érezte szükségét a beszédnek, mert mutogatással nagyon jól megértette magát, mikor már "nem értettük", hogy mit akar, a beszéd is megindult.

Üdv

Ancsa

Szia Mindenkinek,

Nalunk is hasonlo a helyzet. A Kisfiam 22 honapos volt es kb 10-15 szot papa, mama, vau-vau stb tudott. Persze hozzateszem, talan a kulonbseg es ezert nem aggodom mi kulfoldon elunk ( Franciaorszag ) es a fiam mind a ket nyelven ert.
Augusztusban 1 honapot toltottunk Magyarorszagon, ahol talan mert tobb idom volt rengeteg erdekes dolgot tanitottam es olvastam neki, valamint unokanovere aki mar 6 eves, allandoan verseket mondogatott neki, elkezdett beszelni MAGYARUL.
Miota visszajottunk, elkezdett beszelni franciaul is.
A baratnom, aki pszihologus, elmagyarazta, hogy a gyerekeket ra kell "kenyszeriteni" egy kicsit a beszedre. Peldaul, ha a fiamnak szuksege volt valamire nem hagytam, hogy kerje, mar hoztam is elebe. Sajnos hamar megszokjak a dolgot es nem fogjak venni a fardsagot, hogy kimondjak, amire szukseguk van.
Most varok es teszem az ertetlent. Nem ertem, mit szeretnel? Ismeteld meg! stb. Ez jol bevalik!
Udv
Aniko

Sziasztok!
Szerintetek az aggodalomra adhat okot, hogy a fiam most 15 hónapos és az egyetlen "szó" amit használ, az az, hogy "be!" (ezt pl. akkor mondja ha beteszi a kockát a dobozba, be akar menni a szobába, stb.)Egyébként (szerintem) teljesen normálisan fejlõdik, jó a mozgása, a hallása, kb. 70 szót megért - megmutatja a tárgyakat, odamegy, odahozza stb. Ezenkívül utánoz is (pl. ha azt mondom neki, hogy baba, mama, papa, akkor megismétli, de magától sose mondja, legalábbis nem egy tárgyra vagy személyre). Szokott halandzsázni is, elég sokat. Ilyenkor olyan, mintha egész mondatokat mondana, de nincs benne egy értelmes szó sem. Igaz, a férjemrõl is azt mondják, hogy csak 2 évesen beszélt, de azért kicsit félek.
Maci

Sziasztok!
Az én kisfiam 2,5 éves,és csak most kezd szavakat mondani.1éves kora óta mindent ért.Gyönyörû tisztán mondja,amit mond...de úgy tünik kivárja míg tökéletesen tud vmit(így volt a járással is).
A mi "terünkön" van még 5hasonló korú gyerek(mind fiú),és csak 1beszél közülük.Õ 1évesen kezdett,de mára alig érteni,hogy mit mond.
Ezért én örülök(mit is tehetnék),hogy az én fiam kivárja a sorát...:-)))))
Egyébként gyerekorvos nagybátyámtól, rengetteg olyan sztorit hallottam,hogy pár hónappal az ovi kezdés elõtt kezdet beszélni a gyerek.Szóval aggodalomra semmi ok.:-))
Helló:
Geszter

Sziasztok! Az én nagyobb kislányom (most már 5 éves múlt) egyéves korára gyönyörûen tisztán beszélt, jól használta a ragokat, söt néhány-szavas költeményei voltak ("vau, vau, nagykuty, én vagyok az Annuska", meg hasnlók).
A gyerekorvos, védönö, meg egyáltalán a környezetünkben mindenki hüledezett ezen, én nem értettem miért, nekem ez volt a temészetes. Egyébként egyével kora elött amíg nem beszélt mindig csak arra vártam, hogy mikor kezd el végre beszélni...
Nos a második kislányunk (ö másfél éves múlt), egyéves korára még talán csak 1-2 szót mondott. Kicsit furcsa volt, de úgy voltam vele, hogy beszél helyette a növére eleget (a nagyobbikat ugyanis amióta el kezdett beszélni, lelöni sem lehet, állandóan beszél, ha kell, ha nem, még álmában is!). Nem is siettettem, végülis valahol úgy voltam vele, hogy majd csak el kezd beszélni amikor eljön az ideje. Ö viszont a növérével ellentétben sokkal mozgékonyabb. Nos elérkezett a második szülinapja, és még mindig csak a néhány szavas szókészletnél tartottunk. A környezetünk - akik korábban végignézték az Annus korai beszéd-megindulását- kezdett aggódni, föleg Anyukám, aki állandóan csak sopánkodott, hogy lehet, hogy nem is fog beszélni ez a gyerek?!
Néhány hét elteltével aztán egyik pillanatról a másikra megindult nála is a szómenás (azóta sem hagyja abba, úgyhogy gyözünk kétfelé figyelni), rögötn kerek mondatokban kezdett beszélni, de közel sem olyan tisztán mint a növére. Addig valahogy csak az információkat gyüjtögette és figyelt, de azóta be nem áll a szája. Nagyon jópofákat mond, és most már a környezete is kezdi megérteni, mert egyre tisztábban beszél.
Néha nagy boldogan felüvlt. "Mami, én máj tudot beszélni!". Hát így van ez! Egyik gyerek sem olyan mint a másik, még a testvérek sem.
Most várjuk a kisfiunkat (még három hét qimage{mosolygo fej}) és megszületik! Nem tudom ö mennyire lesz beszédes,csak reménykedni tudok, hogy ennyire azért nem mint a növérei, mert háromfelé figyelni egyszerre... Egyenlöre még a kétfelé figyelés is sok néha.
Szóval aki aggodalmaskodik amiatt, hogy mikor kezd beszélni a gyereke, szerintem várjon türelmesen, met elöbb-utobb el kezd beszélni, és néha bizony visszakívánjuk azt az áldott idöszakot amikor még csendben vlt.

Sziasztok: Norcsi.

Sziasztok!

Pont most jutottam el az aggodáshoz, csak nem tudom, hogy kihez kellene fordulnom.Lányom 2.5 éves és kb. 10 szót és egy-két mondatot mond./ kérem,busz,fut a Én/futok/ stb./Elég késõn indult el /15 hó/, de ma már különbül mozog mint a korosztálya, de arra gondoltam, hogy esetleg van összefüggés a két dolog között.A pantomim játékot olyan magas fokra fejlesztette, hogy lassan már elõadást is tarthatna.A hallásával semmi gond sincs, hiszen mindent megért,de az jutott eszembe, hogy nem utal e ez a dislexsyara? Mi a véleményetek?Barbara

Kedves Barbara!
Ezt a beírásod tedd el lemezre,vagy a gépedre...1év múlva olyan jót fogsz mulatni rajta,hogy csuda...:-)

Nekem is mondtak hasonlot masfel evvel ezelott, de nincs kedvem rohogni.
Keke

Barbara!
Biztosan hall? Akkor is megerti az utasitasokat, ha nem lat teged? En ismerek olyat, akinel megis hallasproblema volt, a kislany ott is nagyon jol pantomimezett. Bar szerintem ezt a szulo erzi, en legalabbis tudtam, hogy hall.

Keke

Kedves Keke!
Nem akartalak megbántani,láttam a másik topikban,hogy neked autista kisfiad van.(de,mint ott Te magad megírtad,azért ott több tünet is együtt van.)Azért írtam,amit írtam,mert az én környezetemben igen gyakori a Barbara által felvetett "probléma",és eddig egytõl-egyig megoldodott.(2-3éves kor körül)Természetes,ha egyéb gyanus jel is van meg kell nézetni orvossal,de önmagában az itt leírtak még semmire sem utalnak.(lásd a Barbara fölötti 2beírást is!)Az én kislányom,aki most 7éves,annak idején szeptemberben kezdte az ovit,és augusztusban(3évesen és 3hónaposan)kezdett beszélni.(rögtön mondatokban,hibátlanul)Azért írtam,amit írtam,mert akkoriban engem is rémisztgettek mindennel,és úgy láttam Barbara feleslegesen aggódik.)De lehet persze pánikoltatni...
Bocs,még 1* Keke.
Vera

[url=http://apraxia.cc/" TARGET="_top]http://apraxia.cc/[/url]
[url=http://www.apraxia-kids.org/" TARGET="_top]http://www.apraxia-kids.org/[/url]

En nem irtam, hogy Barbrara kislanyanak koze lenne az autizmushoz, a pantomim eleve kizarja. A hallasdolgot azert kerdeztem tole, mert nalunk, amikor en eroskodtem, hogy de hall a gyerek, akkor azt mondtak, hogy sokszor a gesztusokbol, szajrol, szituaciobol ertenek, es ez neha megteveszto.
A panikoltatasrol, en ismerek jopar NEM autisztikus gyereket (tobbek kozott Eta kislanya sem az, lsd fentebb), akik jol mozognak, pantomimeznek, csak eppen beszelni nem akarnak, nem ket es fel, de idosebben sem. Es nem is nagyon kezdenek veluk barmit is reszben a penz, reszben mert nem tudjak, hogyan miatt. Az autizmus tuneteit pedig direkt azon cellal irtam le egy arra nyitott topikban, hogy minel tobben ismerjek, sot most felkerult egy kerdoiv, amely alapjan tizennyolc honapos korban kizarhato egy gyerekrol a dolog. Talan egyszer majd a vedonok es orvosok tobbsege is ismerni fogja.
De igerem, nem karogok itt tobbet.
Kedves Barara, a beszedkeses elofordul diszes gyerekeknel, de nem torvenyszeruen lesz keson beszelo gyerekbol diszes. En ugy tudom, az ilyenfajta keset okozhatja beszedeszelelesi vagy valami hasonlo dolog, hogy a hangokat nem jol fogja, kuloniti el (tulkepp ez kesobb a diszlexianak is az alapja), de nem vagyok szakerto. Probalj vele minel tobb olyan jatekot jatszani, ahol valaminek a hangjat kell beazonositania, felismernie, produkalnia, ... Allathangutanzasok, es egyebek, babozzatok, .... Gyerekkozosseget szoktak meg mondani. Kezdeni ezzel nem nagyon fog senki semmit, remelhetoleg Nevtelennek lesz igaza, es egy ev mulva majd mar az lesz a legnagyobb bajod, hogy be sem all a szaja.
Keke

Lányok, a kérdésem nem a beszédtanulásra vonatkozik, hanem a járásra, és csak azért merült fel bennem, mert pár hozzászólással feljebb Barbarától olvastam, hogy a kicsi "Elég késõn indult el /15 hó/". Kicsit csodálkozom a 'késõn' szón, hiszen tudomásom szerint a gyerekek nagyobb része 13-16 hónapos kora körül kezd el járni. Több aggódó kismamával találkoztam már a játszótéren, akik kissé szégyenlõs-szomorú-aggódós arccal mondták a homokozóban mászó/forgolódó/vigyorgó/gagyarászó csemetéjükre nézve, hogy hát sajnos még nem indult el, remélem nincs baj... Szerintetek miért terjedt el mostanában nálunk az, hogy a gyereknek kutya kötelessége lábra állni egyéves korában?
Bocs, hogy off-topic vagyok, és Barbara, tudod, ugye, hogy nem téged piszkállak, hiszen mint mondtam, mostanában mindenki hajlamos azt hinni, hogy a gyerek elmaradt a mozgásfejlõdésben, ha nem indul el az elsõ életév végén.

Talan mert teljesitmenykenyszerunk van. Pedig minden gyermek egyedi, megismetelhetetlen, senkihez sem hasonlithato.
Keke

Meg mindig visszaterve, csak valahogy nem tudom kiverni a fejembol az egeszet.
En sok edesanyat ismerek, akinel standard volt a szoveg, ne aggodjon, majd fog, es nem emlekszem, hogy barmelyikuk megkoszonte volna. Es en ugy vagyok vele, attol fuggetlenul, hogy orvosok es joakarok tomege nyugtatott meg, en nem voltam nyugodt, es talan megnyugtatobb lett volna, ha valaki komolyabban megnezi, meghallgat engem, es utana mondja azt, nincs nagyobb baj, ez csak normalis keses, nem jele semmi masnak. De nem tettek meg.
En akkoriban nem tudtam, gond ha egy gyermek nem mutogat (kozuletek hanyan tudjak?), annyit tudtam, voltak szavai, es utana eltuntek, illetve, hogy nem erti rendesen, amit mondanak neki (jellemzoen a fel szobat odahordta, ha kertem valamit). Nyitott baratkozos gyerek, szocialisan es erzelmileg semmi jele rajta az autizmusnak a mai napig sem, de arra masnak kellett radobbentenie, hogy nem ugy kommunikal, gesztikulal, annak ellenere, hogy barmit megertet barkivel, ahogyan egy normalis gyermek. Az apro mozgasproblemak pedig csak akkor derultek ki, amikor egy szakerto szem is latta, o viszont elso latasra kiszurta azt ami nekunk nem is tunt fel. Ido kellett hozza, hogy szembenezzek vele, mert nagyon el akartam hinni, amit masok mondtak, hogy nincs baj, ne panikoljak mar. Szerintem, ha egy gyermek fejlodese (barmiben) lenyegesen elter az atlagostol, megiscsak nehany dolgot ki kene zarni, es utana mondani azt, hogy varjunk meg. De ez csak a sajat velemenyem, es sajnalom, ha masoknak emiatt rossz perceket okoztam.
Adrienn, a mozgasfejlodes ugyanez a tema, nem szamit mikor, de ha kesik, jelezhet bajt, es korrigalni akkor lehet, ha minel korabban elkezdik a terapiat. Nem tudom, mi a megoldas, feleslegesen panikoltatni a mamat, vagy megis komolyan venni a dolgot olyan esetekben is, amikor tenyleg semmi baj.
Keke

Sziasztok!

Igen, a kutya ott van elásva, mi a jobb, az aggodalom, és a sok helyre mászkálás, kivizsgálás, avagy a másé is ilyen alapon a megnyugvás. Az elsõ fiam nagyon nehezen fordult hasra és lényegében nem mászott, ellenben még hasrafordulás elõtt, ha kézen fogtam felült, ülésbõl állásba rúgta magát, és kézen fogva ment (mindezt 6 hónaposan). A mászás végül szinte teljesen kimaradt az életébõl. Ugyanõ gyönyörûen, hamar (15 hó környéke) beszélt, másfél évesen 1-2 órán keresztül hallgatta amit olvasok, követelte. ÉN is olvastam valakitõl itt a babaneten, hogy a mászás kimaradása dyslexia veszélyét rejti magában. A srác most másodikos, szakemberek szerint nem dyslexiás (jól megfelelt-tel zárta az elsõt), olvas. A kisebb fiam, gyönyörûen hasra fordult nem egész 4 hónaposan, 7 hónaposan önállóan mászott, felállt, és tényleg nem hagyta ki a mászást. 2.5 évesen nem beszélt. Mutogatott, magyarázott (ö-öö-ö), de alig egy-két kifejezése volt. 3 évesen oviban az ikernõvére volt a tolmács (egyébként nála 2 évesen indult meg igazán a beszéd), mert amit mondott, az is érthetetlen volt. Szinte nem volt tiszta hangja. Még tavaly is itt a neten "rettegtem", mert nem fért be az oviban a logopédushoz. Idén viszont a logopédiai szûrésen (6 éves, jövõre lesz sulis) átment, nem kell járnia. És önállóan megtanult olvasni.
Azt hiszem, hogy önmagában egy-egy dolog nem jelent problémát, viszont valóban része, tünete lehet valaminek. Talán az a legszerencsésebb, ha elég sok irodalomhoz juthat a szülõ, olyasféle tünetsorokhoz, tesztekhez, mint amit Keke is említett, hogy felkerült az autizmus felismerését segítõ teszt. Ha hozzáférhetünk ilyesmihez, és nem egy-egy dolgot elkülönítve próbálunk meg megítélni, akkor talán könnyebben eldönthetjük, hogy megijedjünk avagy várjunk nyugodtan.

Ildi

Visszatértem, mert körkérdésnek álcázott aggodalmam továbbra is áll: hogy nagyjából mik a határok a fejlõdés egyes állomásaira. Azok szülõk, akik idelátogatnak a Babanetre, feltételezhetõen komolyan veszik a szülõi hivatást, és minél több információt akarnak begyûjteni. ( A nem virtuális térben -lásd játszótér - sem véletlenül visszatérõ téma kinek mikor csinált mit a gyereke, csak ott, mivel napi a kapcsolat, plusz látom is hogy a szomszéd Petike már most biztonsággal csinálja azt, amit az én három hónappal idõsebb fiam még csak most kezd szóval ott hamar a versengés csapdájába esik az ember lánya...) Valószínûleg tényleg él mindenkiben a félelem az esetleges fejlõdési rendellenességtõl. Mert értelmileg vagy mozgásában korlátozott gyerek szülõjévé válni erõs sokk, és én most igazság szerint nem a körülvevõ társadalmi intoleranciát értem. Hanem pl. saját magam teljesen egészséges pszichés szorongásait. Hogy mit rontottam el. Hogy mennyi mindentõl el leszek zárva. Hogy tõlem elvették a lehetõséget, hogy egy élsportoló vagy egy fizikaprofesszor édesanyja legyek, vagy hogy egészen egyszerûen egy égetnivalón rossz EGÉSZSÉGES gyereké. Érthetõ ez a félelem is, de amirõl én beszélek, az dominóelven mûködik, és amirõl valamelyik babaújságban olvastam egy helyes mondatot: elterjedt az, hogy egy gyereknek a saját lábán kell odafutnia az egyéves születésnapi tortájához. Hát nem.
Belsõ feszültségben élünk, hogy a gyerekünk a -tól-ig határon belül inkább a -tól életkorban érjék el azt a mérföldkövet, ami a statisztikai átlag alapján felvázolható fejlõdési úton következik. Szóval, hogyha egy gyerek 3 hónapos korától kezdhet el elvileg forogni, akkor a 12-15 hetes baba anyukája már pánikolni kezd, ha a gyerek nem teljesít. Ugyanez áll a járástanulásra is: szerintem egy 14-16 hónapos baba "éppen" megérett a járásra, tehát ha már elindult, az éppen úgy meglepõ és mégsem, mintha 16 hónaposan még segítséget kér a járáshoz. A -tól-ig határok kijelölése és tudatosítása lenne, azt hiszem a szakemberek és tapasztalt egyéb embertársaik feladata, ahogy azt Keke is pedzegette fentebb, és ha ezeknek a határoknak nagyon a vége fele kezd el jutni a gyerkõc, akkor viszont a szakirányú teszteket kellene javasolni, ahogy azt Ildi is mondja. Megértem a tiszta szívbõl kedvesnek és megértõnek szánt, de egy kicsit mégis lekezelõ biztatásokat, hogy 'ne izgulj, hamarosan nevetni fogsz az egészen', mégis jobban örülnék, ha azok, akiknek ez a foglalkozása, vagy ne adjisten átestek hasonló bepánikolós perióduson, azok elmondanák, hogy az ember nagyjából mikortól pánikoljon tényleg. Kevesen kerülünk olyan helyzetbe, hogy valóban baj van, de tudnunk kellene, mik a jelei, ha mégis.
Adrien

Kedves Keke!

Veletlenul neztem bele ebbe a topicba, es eddig nem gondoltam semmit, hogy esetleg a gyerekemnek valami baja lehetne. Most sem hiszem, hogy van, de azert kivancsi lennek a velemenyedre.
Mult heten volt a fiam 1 eves, es egyelore az osszes szo amit hasznal az az, hogy baba. De ezt aztan mindenre. Neha mas dolgokat is mond, mint mama, ede, meg hasonlok, de ha valamire mutogat akkor az baba.
1.5 honaposan fordult eloszor a hasarol a hatara, es 3.5 honaposan a hatarol a hasara. 8 honaposan allt fel eloszor egyedul, es nem egeszen 11 honaposan kezdett jarni.
Kb. 8.5 honapos kora ota mutogat mindenre. Ha kerdezek tole valamit azt megmutatja, de mostanaban (talan mert egyre tobb szot tanul es megkeveredik toluk) neha elteveszti, ha kerdezek tole valamit. Viszont neha csinal olyanokat, hogy a 7 torpe nevet soroltam neki, es vagen elkezdte szagolgatni a konyvet. Nem is ertettem miert, hat azert mert hallotta, hogy Hapci. (Mindig a viragokat szagolgatjuk, es mondjuk, hogy hapci) Vagy a nyuszit vizitalta, es mondtam, hogy az ott a tapsi fule, erre elkezdett tapsolni. (tapsi) Sokszor odajon hozzam, atoleli a nyakamat es megszorongat, a macskat imadja simogatni.
Hozza kell tennem, hogy kulfoldon elunk, a ferjem nem tud magyarul, igy ket nyelvet hall egyszerre, viszont ha en magyarul kerdezem, hogy hol a naptar, megmutatja a falon, ha a ferjem angolul kerdezi akkor is megmutatja.
Na, hogy a lenyegre terjek, azert irtam ezt le ilyen hosszan, mert -habar nem neztem vegig minden topicot amikbe eddig irtal- de en eddig nem talaltam pontos reszleteket arrol, hogy mik voltak azok a korai jelei a fiad betegsegenek amikre utolag a szakemberek hivtak fel a figyelmedet, es te kapasbol nem vettel eszre, mert nem is tudtad miket kell figyelni.
Most az alapjan amit leirtam, szerinted ez mar problemat jelent, hogy 1 evesen csak azt a szot hasznalja mindenre, hogy baba?
Bocs, hogy ilyen hosszu lettem.

Agi

Szerintem semmi baja, de nem vagyok szakember, es megha az lennek, sem tudnek igy barmit is allitani egy gyerekrol.

Nem azert kerdeztem, hogy diagnozist kerjek, hanem arra lennek kivancsi, hogy mik voltak azok a tunetek amiket te nem vettel eszre mert nem tudtad, hogy figyelni kene rajuk.

Nalunk a kuszast hagyta ki (maszni sokat, es gyonyoruen). Valoszinuleg azert, mert az egyik oldala gyengebb (parjuzamos kezzel vagy labbal huzasoknal, tolasoknal latszik). Mozgasban olyanokra erdemes szerintem figyelni, nem esik-e sokat, maszik-e szekre, agyra, egyensulyi helyzetet tartja vagy eldol (gimnasztika labdara felultetve lehet tesztelni), kitamasztas (esenel maga ele teszi-e onkentelenul a kezet), nyaki tonusos reflexes dolog, (negykezlab alva, fejet oldalra forditva egyenesen tudja-e tartani magat, vagy onkentelenul behajlik a keze, allitolag a hiperaktiv gyerkocok ezert nem tudnak a padban megulni.) De ezek amugy olyan problemak amik tobbseget gyakorlassal korrigalni lehet.
Nalunk viszonylag keson kezdett ugralni, de mivel o is bo tizenothonaposan indult el (egbeemelt kezekkel), ezert nem aggodtam agyon magam, hogy ket eves kora korul meg nem ugralt. (Ma bezzeg).

Beszedeszleleses dolog valami olyat jelent, hogy az azonos hangzasu dolgok kiszurese gondot jelenthet. Meghallja-e a suttogast, van e szajra iranyultsag, zorejek, hangszerek hangjat megkulonbozteti-e, ...
Van az az eset, amikor enyhe hipotonia vagy hasonlo van, itt van az az effekt, hogy a Deveny modszer egy ev elott, de inkabb hat honapos kor elott lenne erdemes elkezdeni, viszont a forgas kesese miatt altalaban csak hat het honap utan kezdenek el aggodni. Es akkor meg hetek a koraiban (ha nyar van, akkor eleve szivas) a vizsgalatra, majd utana hetek az adott alapitvanynal. Sokat szamit, hogy a szulo mennyire viszi a gyereket, mennyire csinalja vele a dolgokat. Tb es egyeb finanszirozasban nem nagyon foglalkoznak ezzel (a korai fejleszto is alapitvany.)
Azert ezek az esetek nem azok, amikor toloszekbe kenyszerulve eli le eletet a gyerek, ezek inkabb a kesobbi esetleges tanulasi zavarok elojelei lehetnek. DE nem vagyok szakerto, tenyleg lehet, jobb lenne, ha olyan ember irna errol, aki szakmai oldalrol van benne a temaban.

"Hogy tõlem elvették a lehetõséget, hogy egy élsportoló vagy egy fizikaprofesszor édesanyja legyek "
Adrien, Einstein pl. tipikusan ilyen gyerek volt, keson beszelt, nem tudta bekotni a cipofizojet, ... Es szerintem az elsportolo sem biztos, hogy kizart, mert nekem volt olyan osztalytarsam, aki azert lett tornasz, mert kiskoraban valami miatt (nem emlekszem mar rendesen) mozgasra volt itelve.

Bocs, Agi, csak kozben irtam.
Nalunk a mutogatas kimaradasa volt az elso feltuno dolog. Igazabol az autista gyerekek tobbsege valahol a masodik eletev tajan megy el a normalistol, es van olyan eset is, amikor egy teljesen normalisan fejlodo gyerek esik vissza (nalunk nem ez volt). Sokat gondolkodtam azon, a mozgasa jelzett-e valamit, mert a lanyom sem sieti el a dolgot. Ez az, amit mar nem fogok megtudni, mert azert az ember csak nem pontosan emlekszik mindenre vissza, es sokszor talan a mai allapotat vetitem ki. LEhet, azok is kozben alakultak ki, es nem oka volt a lassu(?) mozgasfejlodesnek. De kuszni nem kuszott. A legtobb ilyen sztori (autisztikus gyerekekrol) altalaban a masodik eletevben szamol be eloszor gyanus jelekrol. De en nem latok a Te gyerekedben jeleket arra, hogy baj lenne, es lanyoknal amugy is ritkabb. Mozgasa ok, egyevesen pedig meg nem kell meg kiseloadast tartania.

Koszi Keke! Nekem is mindenben normalisnak tunik, csak mert hangsulyoztad azt, hogy minel elobbi feismeres es celiranyos kezeles hozhat megfelelo sikert esetleg, ezert kerdeztem a fenntebb emlitetteket.
Megegyszer koszi a valaszodat!

Agi

OK, Keke, talán túl közhelyes voltam. De jól tudom én azt, hogy Einstein nem volt sem értelmileg, sem fizikailag korlátozott? Az igaz viszont, hogy pl. ZZ, a Hoppárézimi szerzõje, aki baleset miatt lett tolószékes és beszédében erõsen korlátozott, pont a fogyatékossága miatt lett íróvá, vagy Toulouse -Lautrec festõvé és a többi.
Az én férjem a mai napig nem tudja rendesen bekötni a cipõjét... Bocs, ez az ízléstelenség határán billegett. De mondjuk pl. nála kisiskolás valami mozgáskoordinációs nehézséget mutattak ki, amit õ a sporton keresztül hagyott el. De az is lehet, mert én szigorú feleség ezt gondolom, mert ugye hivatalból vádolni kell az anyóst , hogy nem volt ott kóros összerendezési nehézség, csak bátorítani kellett volna a valóban elég ügyetlen gyereket, akit aztán az apja és egy egyesületi edzõ jól el is kapott (és aki azóta is versenyszerûen kosarazik).
Irtó lutri, hogy mi mit jelent, de azt hiszem, a pánikelméletem alátámasztására újabb esetre bukkantam. Ezt most nem fejtem ki.

Einstein nem volt (mint kiderult), de tartottak annak. Szinten voltak autisztikus beutesei, de hogy tanulasi zavaros volt, az ma mar tenynek szamit. Kerdes, ha ma lenne gyerek, akkor is zsenive vallna-e, vagy a mai "kituno" iskolai rendszerunkben egyszeruen elkallodna egy cimkevel a nyakaban.
Az autistak sem ertelmileg sem fizikailag nem korlatozottak. Csak gondoltam, jo ha tisztazodik.
A jog mas fogyatekosoknak tartja oket pl. a diszesekkel egyutt. Tudok ikerparrol Mo-n egyetemen, tudok edesaparol gyerekekkel, tudok (a szulok modszereibol azota rengeteget atvettek az autistakkal valo terapiakban) olyan gyermekrol, akit sulyos autinak diagnosztizaltak harminc alatti IQ-val, azota elvegezte a Yale-t,....Ezen kisfiu szulei uttorok voltak abban, hogy egy kicsit valtozzon a kep arrol, hogy az autizmus nem gyogyithato, intezetbe veluk. (Meg jo, hogy az intelligencia a szakirodalom szerint nem valtozik).
Bartok valoszinuleg Aspie volt, Tom Cruise diszlexias, Temple Grandin, Donna Williams azok koze tartoznak, akik nyiltan felvallaljak, hogy autistak, az elso igen hires tervezono, Oldalakat lehetne hasonlokkal megtolteni.

Nalunk is osszerendezetlensegnek definialtak (neurologia) a mano mozgasbeli allapotat bo egy evvel ezelott, van ilyen. NEM A SZULO (es nem az anyos) TEHET ROLA.

[url=http://www.dyslexia.civilport.hu/tanzavar.htm" TARGET="_top]http://www.dyslexia.civilport.hu/tanzavar.htm[/url]
Igerem, eldugultam ebben a temaban. Es mindenkinek telljen a fuzet, amibe gyermeke aranykopeseit gyujti.

Igen, az autizmus nem olyan fogyatékosság, amirõl én írtam. Mondjuk én nem is írtam az autizmusról, mert az azért nem mindennapi elõfordulás, és azért a szülõk nagy része nem ettõl fél. Én a nem más fogyatékosságról írtam szándékoltan, Keke. Bár azt hiszem, ezt te is vetted, csak az esetleges félreolvasásoktól tartasz. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet rá. Adrien

Bocs, az lemaradt, hogy félreérthetõen fogalmaztam: nem az orvosok mutatták ki a párom mozgáskoordinációs zavarát, hanem azt böngészte ki a könyvekbõl a család a számára. Tehát ez nem számít a mozgáskkordinációs kórtörténetbe. Mert egyébként valóban érdemes mindennek utánajárni, ha felmerül a gyanú. Akkor is, ha vaklármának bizonyul. És akkor meg fõleg, ha nem.

En ebben valahol ott latnam a megoldast, hogy ha felevesen, egyevesen, ... lenne valami standard kerdoiv, amibol ki lehetne szurni ezeket a gubikat. Vedono szepen kikerdezne a mamat. Mert teny, a szulo sem tudhat mindent, es nem is biztos, hogy jo, mert mindenhol bajt latna egy ido utan. (Neha azon gondolkozom, hogy kesz csoda, hogy egyaltalan szuletnek egeszseges gyerekek, es meg a felnott kort is megerik).
Az a baj, igy latva a masik oldalt, bizonyos esetekben tenyleg csak annyi tortenik, hogy a szulo hurcolassza az egyik helyrol a masikra a gyereket erdemi segitseg nelkul.

Ezt most olvastam a babanetrõl a Vendég a háznál c. mûsorrol.


[url=http://babanet.hu/vendegahaznal/vend011112.htm" TARGET="_top]http://babanet.hu/vendegahaznal/vend011112.htm[/url]

R.: - Szóval a két kezemen alig tudnám megszámolni, hány szakembernél és hány orvosnál volt ez az édesanya és ilyenkor valahogy feltámad bennem a vágy az iránt a doktor bácsi iránt, aki állítólag régen volt. Aki egységben látta a gyereket, szóval néha van egy olyan érzésem, hogy az egyik látja a fülét, a másik látja a manduláját, a harmadik látja nem tudom melyik részét. Egy olyan orvost, egy olyan szakembert szeretnék, aki egy az egyben látja Józsikát, meg Mancikát, a gyereket, esetleg a mamájával együtt. Nincs ilyen?

-Csabay Katalin a beszédvizsgáló szakértõ bizottság igazgatója: Hát ebbe nehéz beleszólni, mert ez tényleg orvosi kérdés és nem is szeretnék. Mint ahogy azt sem szeretem, ha az orvosok beleszólnak a mi területünkbe. Szegény édesanya borzalmasan szorong. És jogos a szorongása, hisz annyi mindent mondtak neki, annyifelé küldték, vitték és azt hiszem, hogy nem volt mindig meghatározó és megfelelõ az a tájékoztatás, amit õ kapott. Azt, hogy 3 éves és még nem beszél vagy nagyon kevés szót mond, de úgy veszik észre, hogy mindent megért, azt mondom, hogy miután ennél a kisgyereknél van valóban, ugye kisfiúról van szó, van egy ilyen meglassúbbodott pszichomotoros fejlõdés. Tehát a mozgásfejlõdés késõbb alakult ki, ami számomra tisztázatlan és ezért tényleg neurológus és kifejezetten ezen a területen foglalkozó neurológusra lenne szükség, az õ nagy súlya, amivel õ született, a hossza és hogyha a koponya méretnél valóban, ahogy az orvos ezt diagnosztizálta eltérés van. Abban igaza volt annak a doktor bácsinak vagy doktor néninek, aki elküldte õt gégészetre, hogy az orrmandulát távolítsák el, nem azt jelenti, hogy a gyerek hallássérült, csak egy kicsikét szûrve hallja a beszédhangokat. Nem tudom, hogy például a mozgásfejlõdésében a kúszás, mászás hová esett? Volt-e egyáltalán kúszás, mászás? A gagyogás is hogy alakult ki, mikor, mennyi ideig tartott?

R.: - Nem nagyon mondta a mama.

Cs.K.: - Arra is kíváncsi lennék, hogy például a családban a férfi tagok mikor kezdtek el beszélni. Sok minden összetevõje lehet. Tehát ezt így diagnosztizálni nem lehet. Aztán az, hogy gótikus a szájpadlása, ezt is meg kéne nézni. Tehát itt annyi összetevõ van. Elsõsorban egy teljesen objektív hallásvizsgálatot tartanék szükségesnek, egy neurológiai kivizsgálást tartanék szükségesnek és ha már az orvosi vélemények együtt vannak, akkor én javasolnám az édesanyának, hogy a Beszédvizsgáló Országos Szakértõi Bizottsághoz forduljon a 203-8497-es telefonszámon és akkor mi is megnéznénk a gyermeket esetleg, hogy miért nem beszél.

R.: - Igen, mert tulajdonképpen a mamának semmi más problémája ezzel a gyerekkel nem volt, mint az, hogy nem beszél. Tehát o nem indult volna el ezt a kanosszát megjárni, hogyha az nem nyugtalanította volna, hogy a kisfiú 3 évesen nem szólal meg. De ugye vannak 3 évesek, akiknél semmi nincs a mögött, hogy még nem beszélnek?

Cs.K.: - Természetesen, tehát késõbb alakul ki a beszéd. Na most itt ez egy nagyon érdekes dolog, mert a legújabb felmérések szerint, hogyha nincsen objektív nehézség, tehát a hallás ép, intellektusa ép, mozgásfejlõdés, stb. de a gyereknél az ingerfelvétel, amit úgy hívunk, hogy beszéd észlelés, ott egy kicsit elmaradás mutatkozik. Lassabban...

R.: - Tehát manapság ez jellemzõ?

Cs.K.: - Sajnos egyre több ilyen gyerek van.

R.: - De miért?

Cs.K.: - Nagyon sok a veszélyeztetett terhességbõl született kisgyerek, nincs meg az az úgynevezett resztibuláris területeknek az ingerlése ugye, mert az édesanya, egy állandó pihenésre utalt, tehát nem mozog annyit, nem kapja meg a mozgásközpont a magzati állapotban azt az ingeregyüttest, ami folytán, amikor egy kisbaba, a csecsemõ világra jön, ezt feldolgozni tudja. Tehát õneki akkor a már kinn a külvilágon kell valamit behoznia, pótolnia.

R.: - Jól értem-e, hogyha az édesanya mondjuk a terhesség alatt feküdni kénytelen, akkor ugye nem mozog annyit a baba, hogy ez a bizonyos érzékenysége kialakulhasson.

Cs.K.: - Igen. Hát aztán van olyan probléma is, nem erre az esetre mondom, de általában ez a megkésett beszédfejlõdés, hogy nem eleget beszélnek a gyerekhez. Tehát a pici csecsemõhöz is ugye az édesanya fölveszi, szoptatáshoz vagy etetéshez állandóan beszélni kell. Hiszen elõször a szemünkkel tanulunk beszélni. Akkor figyeli az édesanyának a szájmozgását, aztán majd a késõbbiek során jutnak el a hangingerek, hisz milyen érdekes, hogy például a siketen született kisbaba féléves koráig ugyanarra a gagyogás szintre jut el, tehát ugyanúgy beszél idézõjelben, a beszédfejlõdésnek ugyanaddig a szintjéig jut el, mint a halló kisbaba. Miért, mert elõször valóban a szemünkkel tanulunk beszélni.

Összefoglalnám itt ennek az édesanyának a problémáját. Tehát egy konkrét helyrõl a neurológiai vizsgálat és minden így együtt megvan, akkor megnézzük, hogy mi lehet az oka, hogy miért nem beszél a 3 éves gyermek.

Bocs, hogy megint idepofátlankodom, csak néhány dolgot összeszedtem beszédkésés ügyben. Tudom sokan, azt hiszik, paráztatni akarok, stb, pedig egyszerûen csak nem hagy nyugodni, mert tudom, nem minden gyerek tanul meg beszélni.
Az apropót az adta, hogy végre megszületett a babanet rendelõjében az elsõ olyan válasz beszédkésés ügyben, ami nem a nyugtatgatásról szólt, hanem kvázi obejktiven felvázolta a lehetõségeket, mégha nem is az összeset.
Amikor valaki arról panaszkodik, nem beszél a gyerek, fõleg így irott formában, nem nagyon irja oda a többi tünetet, mert szégyenli (akár maga elõtt is, hogy nem elég jó anya), vagy mert fel se tûnik, és nagyon sokszor látok szülõket magukat nyugtatgatni, hogy a beszéd az oka a többinek, pedig ez az esetek többségében pont fordítva van.
Általában egy és két év között indul el a beszéd, van aki egy évesen már mondatokat, van aki két évesen szavakat, ez azt hiszem, az, ami belefér a normálba. Eleve beszédkésés miatt csak másfél éves kortól van értelme aggódni, mert addig tényleg széles a skála a fejlõdésben. De ez nem jelenti azt, hogy ha késpbb indul el, baj van, van olyan távoli ismerõsõm, aki négyévesen kezdett beszélni, valóban barokkos körmondatokkal indítva, már felesége, gyereke van.

Én, bár ez egy kicsit szakmai ártalom is, minden beszédkésésnél az elsõk közt zárnám ki az autizmust, autisztikusságot (ebben még a szakemberek se tudnak megegyezni, ennek hol vannak a határai). Nálunk a kálvária során csak a végsõ helyen tették fel azt a két kérdést, amivel ezt elég könnyen ki lehet zárni elég nagy biztonsággal. Az egyik kérdés, hogyan kommunikál beszéd helyett a gyerek. Ha vannak gesztusai (igen, nem, stb...), ha mutogat (ebbe a szülõ kezének huzkodásával való kommunikáció nem tartozik bele, ez jelezheti az autizmust), ha szokták itt írni, pantomimezik, akkor kizárható az autizmus, a másik jel a játéktevékenység, ha normális a játéka, akkor is.
EZek után:
Érdemes végiggondolni, ért e a gyerek, megérti-e az utasításokat.
Biztosan hall-e a gyerek, látása jó.
Volt-e terhesség, szülés alatt komolyabb probléma.
Milyen volt a mozgásfejlõdése, saját vélemény, a kúszás kihagyása inkább jelez gondot, mint a mászás kihagyása (a kúszás elég összetett mozgás, de szakembertõl tudom, van egészséges gyerek is, aki kihagyja, önmagában nem jelent semmit).
Lassabb volt-e a mozgásfejlõdés.
Két és fél éves kor után a nappali szobatisztaság késése általában nem jó jel, de ebben is a három évet szokták, mint a beszédnél határnak beállítani.
Ügyetlenebb, esõsebb a gyerek, nem szeret mászni székre, ágyra, finommozgásban elmaradás van, koordinálatlan (rajz, labda, ....)
Lábujjhegyezés.
Szopással, szilárd táplálék bevezetésével volt-e gond, rág-e, stb... Kicsinek többemberes volt-e (igazi értelemben, mert minden gyerek valamennyire többemberes).
Gagyogott-e rendesen.
Mutogat-e a gyerek, rámutat-e a kért dolgokra (ennek hiánya azt hiszem nem csak az autizmust jelzi, és saját tapasztalat, megtanitható képességrõl van szó)
Ezt félve írom, de nálunk felmerült (szakembertõl), oltási szövödmény.

Biztosan van még más is, nekem ennyi jutott eszembe.


Aki elolvasta, annak köszönöm, és egy rövid ideig a profilomban (nevemre rákattintasz) megnézhetõ a kisfiam.
Talán így jobban megérthetõ, miért vagyok néha kicsit agresszívebb.

Keke

[url=http://www.logomed.hu/gyermek2.htm" TARGET="_top]http://www.logomed.hu/gyermek2.htm[/url]
[url=http://www.beszedjavito.ngo.hu/tevekenyseg.html" TARGET="_top]http://www.beszedjavito.ngo.hu/tevekenyseg.html[/url]

Kedves Keke!
Hátha erre jársz. Én úgy gondoltam, várok a kisfiam kétéves koráig az aggodalmaimmal, de látom, késõ lesz (20 hónapos). Arra gondoltam, a neurológussal "indítok", ott jártunk annak idején, mert nem emelte a gyerek a fejét, de késõbb a mozgásfejlõdése jól alakult (kúszott, mászott, egy évesen járt). Mostanában aggódom. Nem beszél, voltak szavai (hinta-palinta, dagi) amiket mondott, és egy ideje nem mond. Nem tud ugrálni (próbálkozik), futni. Elõfordul, hogy a fejét a padlóba ütögeti, vagy a mi fejünkhöz. Megmutatni semmit se hajlandó ha kérjük, bár ami kell neki azt néha mutatja, de inkább minket ráncigál oda. Egyedül remekül eljátszik, szereti a gyerekeket. Énekel, és zenél (majdnem mindent hangszerként is használ). Bújocskát szeret játszani nagyobb gyerekekkel. Felmászik székre, asztalra, de nagyon ügyetlen a kismotoron, mostanában kezd rájönni arra, hogy hogyan kell kormányozni. Szerintem, nem is ért meg mindent. Van amit igen, van amikor meg furcsán néz rám, látszik rajta, gõze sincs mit akarok. Nem tudja megmutatni a testrészeit, pedig sûrûn mondogatjuk neki, a macin is, rajtunk is. Rágni rág, önállóan eszik. Este még szopik, odáig van érte. Sajnos, a fejlõdéslélektani tanulmányaim és a gyerekpszichológus barátnõim sem adnak semmi támpontot. Hová vigyem?
Köszönettel: Kistestvér

Én a Korai Fejlesztõ Központot ajánlom, ott most dolgozik egy olyan gyermekpszichiáter, aki elõtte az Autista Ambulancián volt, és szerintem ott értenek ezekhez a fejlõdésbeli eltérésekhez a legjobban (rengeteg gyereket, rengeteg témában látnak). Nevtannál nem biztos, hogy olyan ember nézi meg, aki picikhez is ért, a szakértõi futószalag, és az itélet rajta marad a gyereken, ide ráér csak akkor menni, ha már nagyon muszáj. (A korai nem kötelez semmire, és viszonylag gyorsan megnézik.)

Amiket leírsz, nem tudok véleményt mondani, mert fogalmam sincs, egy huszhónapos bébinek mit kell már tudnia (testrészek, kormányzás, ugrálás, beszédértés fejlettsége, ...). Pici még. A szóeltünés nem jó jel, de itt is elõjön, hogy még pici. A szopás, rágás azért lehet fontos, mert utalhat hipotón dologra, de szerintem ez látszik is. Azaz nem ezért nem beszél.
Vidd el, nézzék meg inkább, ha nicsn baj, nem fognak ráhuzni valami cimkét. És ma már olyan se fog történni, hogy intézetve add, vagy valami sötét ovodába. Te döntesz róla, más csak tanácsot adhat, amit vagy megfogadsz, vagy nem.


Megkeresem majd a címet és telefonszámot.

Keke (kekeke@freemail.hu)

"Megmutatni semmit se hajlandó ha kérjük, bár ami kell neki azt néha mutatja, de inkább minket ráncigál oda. Egyedül remekül eljátszik, szereti a gyerekeket. Énekel, és zenél (majdnem mindent hangszerként is használ)"

Ezzel kapcsolatban még, figyelemfelhívás jelleggel mutat valamire (nézd leppke)? Amikor odaráncigál, azt hogy teszi? Stb. Hogyan játszik (mit csinál egy kisautóval, adekvát játékhasználat, játéktelefonnal telefonál?)

Sziasztok Lányok,
Ne haragudjatok, hogy belekotyogok, de éppen mostanában tanultam klinikai gyermekpszit. (Voltam többek között az Autizmus Alapítványnál is, Keke ismered? Április-május környékén megyek hozzájuk gyakorlatra is.)
Az autizmusról: akkor állítják fel a diagnózist, ha 3 fõ területen nem fejlõdik jól a kisgyerek. Ezek a fõ területek a a/szociális készségek, b/kommunikáció, c/képzeleti mûködés. Mindhárom területen MINÕSÉGI eltérést kell kimutatni! (tehát nem mennyiségi eltérés kell, pl. beszél, csak keveset). Kicsit kifejtem, rögtön megértitek:
a/ a sérült szociális viselkedésre jellemzõ formák: testi kontaktust nem igényel-vagy éppen teljesen idegenektõl is elfogadja, érzelmeit nem mutatja ki (örömét, bánatát) és mások érzelmeit sem ismeri fel, kívánságait a felnõtt kezének irányításával jelzi (mintha eszköznek tekintené), szemkontaktus sérül, legszívesebben magányosan tevékenykedik csak felnõtt kérésére játszik más gyerekekkel
b/ kommunikáció vagy beszédfejlõdés: ha egyáltalán nem beszél 3 éves kora elõtt vagy késve indult, lassan és nehézkesen elõrehaladó a beszédfejlõdés, jellemzõ hogy gépiesen utánozzák a hallott szöveget, személyes névmások következetes felcserélõdése(én helyett Te vagy Õ személyt használja önmaga megjelõlésére)
c/képzeleti mûködés: vagy rugalmatlan gondolkodás. Az autista gyerekek nagyon ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, tárgyaikhoz, bizonyos mozdulatok vég nélküli, céltalan ismételgetése (pl. önringatás).
Ne haragudjatok, hogy ennyire "szak"szöveg, de nem tudtam jobban megfogalmazni!

Egy csecsemõ normális fejlõdésének menete:
0-5 hónap: oldalról hátra fordul
2-7 hónap: hátról oldalra fordul
4-10 hónap: egyik oldalról a másikra fordul
5-11 hónap: mászik
6-12 hónap: lépegetõ mozgások
8-12,5 hónap: bútorokba kapaszkodva jár
7-12 hónap: segítséggel jár
9-17 hónap: egyedül jár
10-20 hónap: oldalazva és hátrafelé jár (vagyis betolat mondjuk az öledbe)
12-23 hónap: segítséggel fel és lemegy a lépcsõn
15-24 hónap: fél lábbal a járdán jár
Ezeket játékosan ki lehet próbálni, de valószínû, hogy már önmagától eszébe jut.
Két éves kor körül (ugye látjátok viszonylagosan tág idõintervallumok vannak) a beszédfejlõdésben fordulópont következik be. Ha nem is beszél önállóan és tisztán, de ért és próbálja kifejezni önmagát. Állítólag azok a gyerekek, akik késõbben kezdenek el beszélni, szebben beszélnek. Azért mert, akik korán beszélnek nem ejtik ki a szavakat tisztán. Ez a kiejtési mód rögzülhet és késõbb is így használja majd a kisgyerek.
Primer szobatisztaság esetén - azaz, ha a kisgyermek még sohasem volt szobatiszta (és nem visszaesett) az 5 éves kor a határ, ez is csak nappalra. Ha már szobatiszta volt valamikor, mindenképp figyelemre méltó tünet, érdemes megbeszélni szakemberrel.

Dyslexia: Tanulási zavarok körébe sorolható, emiatt általános iskolás kor elõtt nem diagnosztizálható. De figyelni kell a jelekre, mert minnél korábban észreveszik a furcsa jeleket, annál jobban korrigálható, illetve speciálisan képezhetõ a kisgyerek.
Tünetei: ügyetlen a gyerek, mozgása rendezetlen, nem tud felmérni alapvetõ térbeli távolságokat, viszonyokat (elõre-hátra, fel-le, melyik van messzebb?), nem tájékozódik megfelelõen a saját testén (mutasson rá a kezére, fülére, boka, ujjak megnevezése), szabálytalan ceruzafogás, a gyerek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat (cicahát, fejkörzés pl.), kusza rajzok és a rajzolás teljes elutasítása,tud-e gyöngyöt fûzni, egyszerû ritmusokat tapsolunk, amit a gyerek megismétel.

Remélem hasznát veszitek az irásomnak, kissé késõ (korán?) van, most már megyek aludni!

Sziasztok: Bóbita

Kösz Bóbita!

A gond, nagyon pici. Ilyen korban a mutogatás, a játék (erre irtam a játéktelefont) lehet gyanus, a mimika, gesztusrendszer (hogyan kommunikál beszéd helyett, igen/nem intés, meg kell nézni egy vele egykorút). De Kistestvér nem írtad le részletesebben mit értesz azon, hogy nem ért meg mindent, nem mutogat, stb... , mit és hogyan játszik, ...
Nem tõletek van a kérdés a rendelõben? Emiatt asszociáltam. És ezek is csak jelek, ami miatt érdemes szakemberhez fordulni.

Minket a neurológia küldött a Koraiba, a neurológia oxigénhiányt mondott rá (csináltak CT-t, EEG, hallásvizsgálat..), a Korai szerint az is meg nem is (autisztikus jegyek), ...
Nem olyan egyszerû ezt eldönteni.
De ha aggódsz, senki nem fog kinevetni, sõt nagyon örülnek, ha valaki idõben megy.
Összeírtam néhány linket, nézd meg, és próbáld eldönteni, jogos vagy sem az aggodalmad. Sokszor az ember néhány normális dolgot is furcsának néz, és a furcsát meg normálisnak. Nagyon nehéz belülrõl objektíven látni a saját gyerekedet.


CHAT teszt 18 hónapos kortól:
[url=http://www.esoember.hu/19990113.htm" TARGET="_top]http://www.esoember.hu/19990113.htm[/url]

------
[url=http://www.esoember.hu/plakatb.jpg" TARGET="_top]http://www.esoember.hu/plakatb.jpg[/url]
[url=http://www.hpconline.com/autizmus/diagn.htm" TARGET="_top]http://www.hpconline.com/autizmus/diagn.htm[/url]

------

Korai Fejlesztõ Központot Támogató Alapítvány
Budapesti Korai Fejlesztõ Központ
1146 Bp. Csantavér köz 9-11
Tel: 251-7669

Szia Keke, Bóbita!
Köszi! A gyerekpszichológus barátnõm is a Korai Fejlesztõ Központot javasolta ma. Játszani játszik, nagyon jól elvan egyedül (ez is bánt). Telefon nemcsak a telefon, mással is telefonál, ami hasonló formájú, de ez azt hiszem "normális". Autókat tologatja. Örül. Hagyja, hogy szeretgessük, és puszilgat minket. Idegen helyen eleinte velünk van, majd felfedezõútra indul. Nagyon kedves kisfiú, a gyerekeket is szeretgeti a játszótéren. De beszélni, csak magában gagyarász, és bábozik elváltoztatott hangon, meg énekel. A megértésnél nem tudom kideríteni, hogy nem akarja csinálni, amit kérek, vagy nem tudja. Van amit megcsinál, van amikor rám se hederít, mintha nem is hívnám. (Hallani hall.) Úgy tud elaludni, ha összebújunk, vagy elringatjuk. Néha rátör a dühroham, de hamar túl van rajta (én sem foglalkozom a hisztijével nagyon), és nagyon kiegyensúlyozott, nyugodt gyereknek látszik.
No, nem terhellek benneteket tovább, majd leírom mit mondtak a Korai Fejlesztõben (hátha másoknak is javára válik).
Mégegyszer köszönet: Kistestvér

Az a normális, már hogy bármit telefonként tud használni.

Szia Kistestvér!
Tegnap nem volt idõm hosszabban írni, de hátha megnyugtat. Ha képes valamit úgy használni, mintha az valami más lenne (képzelet, telefon), a bábozás, stb... (te tudod még miket játszik), ezek autisztikus gyerekekre nem jellemzõek (persze biztos a halál meg a rendõr). Az, hogy magában játszik, ilyen korban még semmit nem jelent. És nem ez alapján diagnosztizálnak valakit annak. Az örülés, az viszont nem kizáró ok, az enyém is örül (picinek is egy tiszta mosoly gyerek volt), vagy ha valami nem tetszik, toppant a lábával, üti kezével a combjait, és morgolódik (néha még hallani is vélem mit). itt jön be a képbe, hogy elég hamis nézetek vannak errõl az egészrõl sokszor még az orvosokban is. Meg ez egy spektrum, szokták is bizonyos esetekben mondani, hogy spektrumgyerek. Az én fiam ha megüti mondjuk a kezét, akkor is jön nyafogva, és nyujtja. A szakirodalom szerint ezt se tehetné.

Kukucs játékkal kapcsolatban, (imádta, meg a tárgyakat megkeresni is) tõlem anno azt kérdezték, õ is kezdeményezi-e. A másik a tan zavarok, figyelemzavar, hiper, szenzomotoros dolgok... sok az átfedõ tünet, ehhez kell egy olyan ember, aki ehhez jól ért, de a tapasztalat, szakembere válogatja, hol huzza meg a határt közöttük.

Bóbita, amit a minõdési károsodásról irtál igaz, de pl. beszéd: minden gyerek echolál, keveri a névmásokat, tesz fel egyazon kérdést 200* egy nap, csak a fejlõdés során túl lép ezen. Sõt én ha jól tudom, a kézhuzogatás is elõfordul, csak utána ezen is túllép. Ezért nehéz pici korban ezek alapján észrevenni a dolgot, mert akkor még ezek a tünetek normálisak, már persze ha beszél. Nem véletlenül nevezik fejlõdési zavarnak. Bizonyos területeken megreked a fejlõdése. Az autistákra ((ez különbözteti meg a szellemi fogyatékosságtól), egyenlõtlen a fejlõdésük, bizonyos témákban koruk felett teljesítenek, bizonyos dolgokban pedig mint egy másfél éves gyerek.
A másik, külön külön biztos nem baj, ha egy gyerek csak két és fél évesen kezdett beszélni, vagy négy évesen lett szobatiszta, vagy másfél évesen indult el, de ha együtt van a három, akkor ez nem biztos, hogy normális.
Ugyanez megy az ugrálás, kormányzás, stb... hogy nem tudom huszhonaposan mit kéne tudnia ebbõl, de késõbb jelezheti a koordináció és egyensúly kisebb zavarát is.
Na eldugulok inkább, én pl. szivesen hallgatnék olyan történeteket, amikor késõn (három év felett) kezdett el beszélni, milyen volt picinek, stb... Tényleg érdekel, ha valaki megosztaná.
Keke