Sziasztok
Remélem legtöbben alszotok már, nem úgy mint én meg Atan
Nincs mit csajok, nagyon szívesen!!!!
Kizsó!
Nagyon szépek a dekorációk
Anyucid mesélte, hogy mennyire vártátok, hogy végre megvehesd a falra a díszeket... Akkor még nem értettem miről is van szó... De voltam én is a börzén úgy 1 éve, és emlékszem erre a díszekre, nagyon meseszépek
Én is akartam venni, csak a párom lebeszélt, hogy még túl hamar lenne(tudjátok férfi
)...
Kinguci ruhája is nagyon csini
Nekem a Micimacis összeállítás nagyon nagyon bejön!!!(Akkor nem voltak még ilyen icipicik úgy emlékszem...)
Lányok! A kéréseknek próbálok eleget tenni, csak most már túl fáradt vagyok, holnap pótolom...
Naninga!
De hát te meg ott voltál ahol Norisz
/És én ennek nagyon nagyon örültem!!!!!!!!!!!!!! Gondoltam hátha valamelyiken jobban tetszel magadnak..., nagyon kritikus vagy, pedig tényleg nagyon csini vagy!!! Ezt a sok fogyást nekem is utánozni kéne... jajj
/
Drága Zsussi!
Bár mi nem találkoztunk, soraid mégis elszomorítanak...
DE eszembe jutott 2005. szeptember 5-e estéje, ami egy hétfői nap volt... Tudod akkor már épp nagyon ki voltam dolgok miatt(munkahelyi problémák főleg a "várás" miatt) illetve a legfonotsabb miatt, hogy még mindig nem lehet gyermekünk...
És hogy még biztosan sokat kell várni... És hogy a férjem hiába lepett meg baldachinos ágyneműgarnitúrával biztosan sokat kell még mindig várni... Szóval akkor már sokat sírtam, jelentős részét a napoknak (akor már cska az segített ha kisírtam a bánatom és jöttem fórumozni...)...
DE másnap reggel 8 óra tájben Gabikával bezséltem telefonon, aki már éjszaka is üzit küldött hogy hívjam fel, de nem mertem zavarni.. Szóval, Gabika közölte velem, hogy kisfiú és 2800 gramm, 54 cm.
Azóta is a fejemben hallom a szavait, nem tudom elfelejteni azt a napot...
Szóval az történt, hogy a nagy bánatomban egy anyuka a szülése előtt pár órával telcsizett Gabikának, hogy örökbeadná ygermekét...
És mi voltunk a gyermek szülei... MI!!!
Ezzel csak azt akarom írni, hogy nem szabad elkeseredni, mert lehet hogy nemsokára csörög a telefonon és közli a jó hírt...
Nehéz várakozni, baromira nehéz... DE a CÉL az ott van, a kisbabá(i)tok meg fog(nak) születni!!!
Kinek előbb kinek később...
Mivel mindig az örökbeadó választ, így nem mindig a sorrend a legfontosabb, mindenekelőtt az örökbeadó és a kisbaba érdekei!!!
Sajnos sok iylen értetlen dolog van... a korod is pl... ez olyasmi tudod, mint Rayoék esete, a csodaszép Regit oly sokan nem akarták, és végül Rayoék ugráltak örömükben érte
És ha láttad őket, akkor te is észrevetted amit én... A kicsi Regi tiszta anyukája!!! A fürtjeik, a szemeik csillogása háááát...
Tudod ezért történnek dolgok! Mert valahol mégsincs véletlen... (Az én kicsi Noriszom pedig tiszta apja!)
És ha előbb kerültünk volna sorra, akkor az én kicsi Noriszom nem az enyém, nélküle pedig nem élet az ÉLET!!!!!
Zsussi, na add fel! Lehet hogy valahol már készülnek a te picikéid a megszületésre...
Kívánok neked sok erőt és kitartást!!!!
Puszi:
Napsi