2000.09.04 11:58
Szerző: Anonymous
Szia Bea!
Bocsanat, ha lehet, boritsunk fatylat az elozoekre!
Atolvastam megegyszer a leveleimet...hat igen, voltak egy kicsit erosen megfogalmazott dolgok, de azert lenyegeben meg mindig megtartom a velemenyemet. Viszont nem szeretnek haragban lenni...
Na meg, en ugy emlekszem, hogy mar talalkoztunk ezen az oldalon, nem is olyan regen. En meg emlekszem, hogy hany honapos csemeted van...Es arra is emlekszem, hogy nem is olyan regen megirtam, tan Neked is egy mas problemaval kapcsolatban, hogy hany honapos az en lanyom.
Szerintem osszetartozik a ket problema, nem lehet elvalasztani ebben az esetben egymastol (cumisuveg problema es a tej megszerettetese).
Az azert tavol allt tolem, hogy rosszindulatossagot feltetelezzek Rolad! Ha tenyleg igy hatott, oszinten bocsanatot kerek!!!
Ennyit szerettem vona meg hozzafuzni az elozoekhez, es ezutan zarjuk le, mar nincs ertelme tovabb feszegetni a dolgot.
Az igaz, hogy egy kicsit erzekenyen erint (talan azert, mert nehezen fogadok el tanacsot ebben a temaban - etetes, gyermekgondozas), ha olyan tanacsot kapok, ami - szerintem - trivialis (eloszor nem tejjel kezdeni a poharhoz szoktatast, hanem gyumolcslevel, vizzel). Meg azt engedd meg, hogy leirjam, miert. Es talan ezek utan, nem fogsz annyira haragudni ram.
Kepzelj el egy kismamat, aki 8 honapos terhes es elkerul egy idegen orszagba. Ott szul, csak a ferjere tamaszkodhat. Nincsennek baratai meg, nem tud kivel beszelgetni sem, mert nem ismeri az orszag nyelvet. Megszuletik a kisbaba es nincsennek rokonok, szulok, testverek, akik legalabb meglatogatnak. A papa is csak 5 napra maradt otthon a mamaval es az ujszolottel. Aztan dolgozni jart es ha eppen el kellett utaznia, akkor tobb napra egyedul maradt a kismama.
A kismama nagy lelkesedessel fogott hozza a gyerekneveleshez. Mindent egyedul csinalt, es ha jottek a problemak, egyedul oldotta meg oket. Az elso honap eleg siman ment. Majd jott a masodik. Kiuteses lett a baba. A mama ket hetig kerlelte a papat, vigyek el az orvoshoz a babat ( mivel a mama nem tudja az orszag nyelvet, ezert a papara volt szuksege). Ekcemas lett a baba. Nagyon csunyan nezett ki. Mindenhol csunya kiutesek, a baba allandoan sirt, mindig puffadt volt a hasa, allandoan nyugtalan volt, a teste mindenhol viszketett. Ekkor meg csak szopott, tehat teljesen tanacstalan volt a kismama, hogy mire allargias a babaja. A gyogyulas nagyon sokaig tartott, ket honapig, es csak akkor gyogyult meg a baba, mikor a mama abbahagyta a szoptatast. A szoptatas abbahagyasa nem a baba betegsege miatt volt, de arra is utolag megoldast hozott. A mama azert hagyta abba a szoptatast, mert egyre faradtabb es egyre idegesebb lett. Egyre kevesebb lett a teje. Ejszakazott sokat, mindent megtett, hogy tobb legyen, de a faradsag gyozott. Nem volt kivel megbeszelni a problemat, a ferje meghallgatta, de o sem tudott mit mondani.
A szoptatas befejezese fordulopont volt. Teljesen megvaltozott a baba. Kiegyensulyozott lett, es negy honaposan 12 orat aludt egyfolytaban ejszaka.
Most tiz honapos a Dorim. Az en eletem is megvaltozott. Baratokra leltem itt kint, es az orszag nyelvet is mar olyan szinten megtanultam, hogy mindenkivel meg tudom magam ertetni. De azert egy kis keseruseg van bennem, hogy miert nem tudott segiteni senki akkor, amikor szuksegem lett volna ra!? (Csak a konyvek segithettek, amibol talan az osszeset beszereztem, ami megjelent.) Persze tudom a valaszt ra, az elet alakitotta igy.
Tul vagyok mar a nehez idoszakon, de azert meg mindig nehez visszagondolni ra. Olyan tanacsokra lett volna szuksegem akkor, amit konyvekben nem olvashatok, mert mar azokat kiprobaltam, es nem valtak be.
Roviden ennyi. Most nem azert irtam le ezeket, hogy sajnaltassam magam, hanem azert, hatha megerted, miert reagaltam igy.
Megegyszer bocs!
Alma.