Sziasztok!
Ma megnyugtatott a gyerekorvosunk, hogy a nehezén már túlvagyunk!
De azért a torkuk még piros, ezért csak tartsam itthon a gyerkőcöket, hogy erősödjenek. Szegény anyósomnak is kijutott a vírusból, ennek ellenére ma adott egy kis kimenőt.
Erika!
Köszi, már javulgatunk!
Tényleg nem semmi, amit a srácok művelnek. Nem is tudom, mit írjak, ötletem sincs, hogyan lehetne kivédeni az ilyen helyzeteket. (Nekünk nincs tévénk, talán ez elég jó megelőzés!
)
Andi!
Tényleg olyan kis ártatlanok tudnak lenni, hiszen még csak most tanulják a mi felnőtt világunk szabályait. Honnan is tudhatnák valamiről, hogy azt éppen nem szabad csinálni. Kár, hogy ez is csak ilyenkor jut eszembe, és nem akkor, amikor mondjuk a falat firkálják.
Nekünk a doktorbácsink most írt fel egy ilyen gyógyszertári baba testápolót, elküldjem a nevét? Az összetételét talán tudják a gyógyszertárban, de ha nem, akkor megkérdezem neked, ha kell.
Zizi!
Szerencsésen megúsztad a betegséget!
Ez a könyvlepakolós nálunk egy ideig rendszeres volt, még csak fel sem kellett hozzá állniuk, már négykézláb is elérték. Aztán egyszer csak megunták. Most Gergő szobájában szokták az összes elérhető játékot a földre borítani, ha véletlenül nem zárjuk kulcsra. Neked is javaslom Andrissal kapcsolatban, hogy ha tudjátok, tegyétek zárhatóvá a szobáját, különben állandó sírás-veszekedés várható.
Nálunk is előfodrult ez a "Mind a magáé?" szitu. Volt egy néni, aki azt hitte, hogy az öcséimet sétáltatom! A szívembe zártam a drágát!
Vikics!
Akkor elküldöm neked a táblázatot, amit kiegészítettem, és majd küldd tovább.
Úgy emlékszem Marcsi rakott fel ide egy linket, hogy lehet pályázni a Datanetnél ingyenes hozzáférésre. A feltétel az volt, hogy 2001. október 1. után született gyerekek anyukái pályázhattak. Azt gondoltam, hogy nincs vesztenivalóm, és én is elküldtem az adatainkat. Végül nyertem. Ez annyit jelent, hogy nincs havi díj, korlátozás, és ha a Datanettel csatlakozom föl, akkor olcsóbbak a percdíjak, mint mondjuk a Matávnál vagy az Axeleronál.
Ribizli!
Mi ugyan kertes házban lakunk, de emeleten és néha nem akartam babakocsizni. Ilyenkor felkötöttem magamra két kengurut, és úgy vittem őket. Persze, ezt csak az elején tudod megtenni, amíg még könnyűek. Igaz, az én fiaim júliusiak, de télen a sok ruha miatt ez is nehézkes. De azt meg tudod tenni, hogy amíg leérsz a tárolóig, az egyiket magadra kötöd hordozókendővel, a másikat meg fogod, vagy kocsiülésben viszed. Amíg nem tudtak a fiúk járni, addig én is így vittem le őket az emeletről a garázsba. Szerintem bele fogsz jönni, feltalálod majd magad, ha rá leszel kényszerítve!
Kisbuksi!
A kórházba menetelnél arra gondolj, hogy ez a pár hét, amit ott kell töltened, nagyon hamar elröppen, viszont a babák érdekében maximálisan vigyáznod kell magadra és rájuk!
Jó éjt mindenkinek!
Gabi