Sziasztok
Nekem egyrészt rémes napom volt, másrészt egész tűrhető. A gyerekek angyalok voltak, itthon volt Artúr is, de a Boginak olyan fájdalmai voltak, hogy majdnem én is sírtam. Ma voltak a kivizsgáláson. Két tippük van, porckorongsérv, vagy gerincvelőgyulladás. Vettek mintát a gerincvelőből, holnap lesz eredmény. Hogy az altatás miatt, vagy a mintavétel miatt, de egész nap folyamatosan sírt, és alig tud mozogni. Olyan fáradt volt, hogy majdnem orra bukott, de nem bírja mozgatni a nyakát és ezért nem nagyon tud lefeküdni, ha meg lefeküdt, akkor nem tud felkelni. Úgy állította lábra Artúr, mert ha megfeszült a nyaka úgy kezdett vonyítani, hogy majdnem megszakadt a szívünk. Bocs, hogy itt untatlak benneteket a kutyával, de nálunk most erről szól az élet. Legalábbis az eseménydús része. Kézzel kell etetni, mert alig tudja kinyitni a száját és az iváshoz is fel kell emelni a tálat, mert nem tud lehajolni.
Egyébként azért is érzem át ennyire, mert kb. olyan lehet neki, mint nekem a szülés után. Akárhogy helyezkedtem sehogy sem volt jó, sőt .... Minden mozdulat még rosszabbá tette, utána percekig csak pihegtem, hogy múljon valamennyire.
Ma megjött anyu, úgyhogy holnaptól mehet a munka.
Micikém meg édes, mint egy angyal. Megtanult "puszit" adni ma. Elolvadok tőle.
A szombatot már várom. Nagyon kíváncsi vagyok rátok, Edit!!! A szúnyogokról jó, hogy írtál. Én most éreztem meg az inváziót. Kicsit később locsoltam a füvet, mint szoktam és nem semmi mennyiségű vérszívó gondolta úgy, hogy kicsit megkóstol.
Mindenkinek jó pihenést!!