Sziasztok!
De jó, hogy jelentkeztetek!!! Már aggódtam, hogy vmi gond van! Mi bármikor ráérünk, a jövő héten még tuti itt vagyunk, de szerintem még az után is.
Remélem, Andi, nálatok most már minden rendben. Nina, ti mikor jöttök haza?
Cumitémában: az én Hannám sem tud inni cumiból! Nem is gondoltam volna, hogy van ilyen, amíg nem láttam
Viszont ő is ujjszopis
Viszont ujjszopásról idemásolom, amit a másik topikba írtam (lusti vagyok mégegyszer beírni
):Mint pszichológus és gyakorló anyuka mondom: semmi baj nincs azzal, hogy a gyereked szopja az ujját. Valóban igaz, hogy a túlzott ujjszopás az érzelmi kielégítetlenség jele lehet, de itt a hangsúly a túlzotton van. Bizonyára te is láttál már olyan gyerekeket, akik a játék, barátkozás helyett is csak az ujjukat szopva álldogáltak vagy kuporogtak. Hát nálatok nem erről van szó.
Eszter helyesen írta, hogy az ujjszopás feletti aggódás szorongást vált ki a gyerekben, ami még inkább provokálja az ujjszopást, mint feszültségoldót (ugyanez áll a bepisilésre, maszturbálásra, stb.). Leszoktatni pedig semmiképpen sem szabad!!!!! A pszichológiában ismert az ún. tünetváltás jelensége, amikor a kielégítetlen szükséglet más utat keres magának. Ezért nem lehet a cumit sem csak úgy elvenni. Ha megszünik majd a szükséglet, magától abba fogja hagyni, az sem baj, ha csak iskoláskorában.
Nekem egyébként a fiam cumis volt, ő 1,5 évesen a szopiról való leszokással egyidőben bedobta a cumiját a radiátor mögé, és attól kezdve nem volt neki. A 8,5 hónapos lányom viszont ujjszopis és ő is a fülét szokta csavargatni . Ez egy önnyugtató viselkedésforma.
Üdv: Pele